Az uniós forrásokat az erdőtüzek kapcsán egyre gyakrabban a megelőzésre irányuló intézkedések finanszírozására használják fel, a gyakorlatban azonban nem mindig eredményes a támogatások felhasználása. Ez az Európai Számvevőszék ma közzétett különjelentésének egyértelmű megállapítása. A jelentés szerint az erdőtüzek kezelésére szánt uniós pénzt nem mindig ott használják fel, ahol a legnagyobb szükség lenne rá, illetve ahol a legnagyobbak a kockázatok. A hosszú távú perspektívát sem mindig tartják szem előtt, holott ez elengedhetetlen lenne a kézzelfogható eredmények eléréséhez. Azért is létfontosságú lenne ilyen megközelítést alkalmazni, mivel az elmúlt években egyre gyakoribbá és intenzívebbé váltak az erdőtüzek az Unióban.
Bár nem pontosan ismert, hogy ténylegesen mennyi uniós forrást fordítanak az erdőtüzek kezelésére, egy dolog biztos: lehetséges volna egyre több uniós finanszírozást felhasználni erre a célra, különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön (RRF) keresztül. És mivel mindig jobb megelőzni, mint gyógyítani, az uniós országok egyre inkább az olyan megelőző intézkedésekre összpontosítanak, mint például tűzvédelmi pászták létrehozása vagy a növényzet irtása. Portugáliában például az uniós számvevők azt állapították meg, hogy a megelőzésre fordított kiadások aránya 2017 és 2022 között 20%-ról 61%-ra nőtt. A Spanyolország északnyugati részén fekvő Galicia régióban 2018 óta szintén a megelőzés teszi ki az erdőtűzre szánt költségvetés oroszlánrészét. Ezek biztató jelek, mivel az általános szakértői vélemény szerint a tüzek valószínűsége és hatása akkor csökkenthető, ha nagyobb hangsúlyt kap a megelőzés.
Az elmúlt években az erdőtüzek ennek ellenére mind gyakoribbá, mind kiterjedtebbé váltak. Ebben a tendenciában kétségtelenül szerepet játszik az éghajlatváltozás is. A 30 hektárnál nagyobb területet érintő erdőtüzek száma a 2006–2010-os időszakról a 2021–2024-es időszakra megháromszorozódott az Unióban, és ez utóbbi időszakban számuk éves átlagban majdnem elérte az 1900-at. Ebből következően az érintett terület is jelentősen, éves átlagban több mint 5250 km²-re nőtt az elmúlt négy évben. Magyarán minden évben Budapest területének a tízszerese kap lángra az Unióban.
„Kétségtelenül előrelépés, ha intenzívebbé válnak az erdőtűz-megelőző intézkedések – jelentette ki Nikolaos Milionis, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. – Ha azonban nem csak átmeneti javulást várunk el az uniós támogatástól, akkor azt úgy kell felhasználni, hogy a legjobb eredmények szülessenek, fenntartható hatással.”
A számvevők szerint az uniós finanszírozásra kiválasztott projektek nem mindig olyan területekre irányulnak, ahol a legnagyobb lehet a hatás. Egyes spanyol régiókban például a költségvetésből – az eltérő kockázatokat és szükségleteket figyelmen kívül hagyva – valamennyi tartomány részesült. A számvevők megállapították továbbá, hogy a támogatott intézkedések némelyike elavult információkat vett alapul. Görögországban például, ahol 2023-ban a leégett terület több mint háromszorosa volt a 2006–2022-es időszak éves átlagának, az erdőtüzeknek kitett területek listáját már több mint 45 éve nem módosították. Portugáliában a számvevők megállapították, hogy ott egy prioritásnak minősített, pedig részben elárasztott terület szolgált az erdőtüzek kezelésére irányuló uniós támogatás igénylésének alapjául. Erre azért kerülhetett sor, mert a veszélytérképet nem frissítették, így figyelmen kívül maradt, hogy ott több évvel ezelőtt gátat építettek.
A számvevők végkövetkeztetése szerint nehéz képet alkotni arról, milyen tényleges eredményeket ért el az Unió az európai erdőtüzek elleni küzdelem finanszírozása révén. Ez azonban nem csupán az adatok hiányának, a nem egységes mutatók alkalmazásának vagy a nem megfelelő nyomon követésnek tudható be, hanem annak is, hogy – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz esetében – nincs mindig biztosítva a finanszírozott intézkedések fenntarthatósága. Bár a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz jelentős egyszeri kiegészítő finanszírozást nyújtott (pl. 470 millió eurót megelőzésre Görögországban, 390 millió eurót Portugáliában), ezekben az országokban nem biztosították uniós vagy nemzeti forrásokkal, hogy a megelőző intézkedések hosszú távon is eredményesek maradjanak. A számvevők következtetése szerint ezért az uniós fellépés legfeljebb három vagy négy évre biztosítja a megelőzés eredményességét.
Háttér-információ
Az éghajlatváltozás miatt egyre több természeti katasztrófa következik be, köztük egyre több erdőtűz. Kiterjedt erdőterületek égnek le, és a tüzek emberi áldozatokkal, a biológiai sokféleség károsodásával és a becslések szerint évente mintegy 2 milliárd eurós gazdasági veszteséggel is járhatnak. Az erdők tűzzel szembeni ellenálló képessége azonban javítható, például megfelelő kockázatkezelés, erdőgazdálkodás és tájtervezés révén.
Míg az erdészeti politika továbbra is az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik, az Európai Bizottság finanszírozás révén támogatja az uniós országokat.
