FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

EFI Policy Brief – 12

Az EFI – Európai Erdészeti Intézet legújabb politikai összefoglaló tájékoztatója az erdők ellenálló-képességével és zavaraival, valamint a biodiverzitás szerepével foglalkozik. Olvasd el, miért számít a biodiverzitás, és mit tehetnek a politikusok és az erdőgazdálkodók a biodiverzitás fokozásáért.

Az erdők ellenálló-képessége és zavarásai: Milyen szerepet játszik a biológiai sokféleség?

A biológiai sokféleségre ellentétes hatással vannak az éghajlatváltozás miatt fokozódó zavaró tényezők: a természeti zavarok, mint például a rovarfertőzések és a tüzek, egyre gyakoribbak, ami az erdőket fiatalabbá és nyitottabbá teszi.

Ez előnyös azoknak a fajoknak, amelyeknek a növekedéshez fényre van szükségük, de káros azoknak, amelyek az öreg és sűrű erdőktől függenek.

A természeti zavarok ugyanakkor elősegíthetik a biológiai sokféleség növekedését is, mivel lehetőséget teremtenek (több) éghajlathoz alkalmazkodott fafajok betelepítésére.

A biológiai sokféleség fontos, mert

-> kulcsfontosságú a zavaró tényezőkkel való megbirkózásban: A fajokban és funkciókban gazdagabb erdőkben kisebb a valószínűsége a nagyméretű pusztulásoknak, mivel a fafajok eltérően reagálnak a stresszre és a zavaró tényezőkre.
Megjegyzés ⇨ ez a hatás nagyobb, ha különböző fajokat keverünk, például lassan és gyorsan növekvőket

-> stabilizálhatja a termelékenységet: A nagyobb faállomány-sokféleség növelheti az erdőtermelés biztonságát és stabilitását, ami stratégiai értéket jelent az erdőgazdálkodás számára a faanyag-termelés szempontjából.
Megjegyzés ⇨ a termelékenység csökkenhet a lassabban növekvő fajok arányának növekedésével

-> pótolhatatlan: az erdők biológiai sokfélesége az egyik legnehezebben helyettesíthető ökoszisztéma-szolgáltatás.

-> holisztikus értékeket nyújt: a biológiai sokféleséget nagyra értékelik, és támogatja az erdők alkalmazkodóképességét, biztosítva az ökoszisztémák és a társadalom rezilienciáját.

Mit tehetnek a politikai döntéshozók és az erdőgazdálkodók a biológiai sokféleség javítása érdekében?

Nemzeti és regionális politikai döntéshozók

(1) A fafajok sokféleségének javítása:

Különböző funkcionális tulajdonságokkal rendelkező fafajok keverékének előmozdítása a zavarás utáni helyreállítás és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás javítása érdekében.
Például kombinálják a különböző szárazságtűrésű és zavarásérzékenységű lombhullató és tűlevelű fafajokat.

Összekapcsolják a patás állatok legeltetésének szabályozását a fák sokféleségének növelésével.

(2) A szerkezeti sokféleség előmozdítása:

  • Az egyenetlen korú erdők fejlesztésének támogatása a sebezhetőség csökkentése és a zavarások utáni helyreállítás felgyorsítása érdekében.
  • Az elhalt faanyag erdőben való megtartásának ösztönzése a biológiai sokféleség, valamint a víz- és tápanyag-körforgás javítása érdekében.
  • Ösztönözzék az erdőállományok fejlett regenerációját a zavarások utáni helyreállítás felgyorsítása érdekében.

(3) Pénzügyi támogatás és képzés biztosítása az erdőgazdálkodók számára:

  • Képzési programok szervezése az erdők biológiai sokféleséget elősegítő és ellenálló képességet növelő gazdálkodásáról.
  • Pénzügyi ösztönzők biztosítása a fafajok és a funkcionális sokféleség, valamint a szerkezeti komplexitás különböző aspektusainak előmozdítása érdekében.

Erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók

(1) Az ökológiai és társadalmi-gazdasági reziliencia egyidejű előmozdítása:

  • A fafajok összetételének diverzifikálása a szélsőséges időjárási események során bekövetkező nagymértékű veszteségek kockázatának csökkentése érdekében.
  • Különböző fafajokat és szerkezeteket tartalmazó erdők létrehozása, amelyek különböző fajokat támogatnak a biológiai sokféleség és a faanyag-termelés fenntartása érdekében.
  • Az üzleti célok kiterjesztése a kockázatok mérséklése érdekében.

(2) A zavaró tényezők felhasználása a biológiai sokféleség javítására:

  • A zavaró tényezők nyomainak megőrzése, például a holtfa, a fejlett regeneráció és a megmaradt fák, az erdő helyreállítása és a biológiai sokféleség támogatása, valamint élőhely biztosítása a vadon élő állatok számára.
  • A zavaró tényezők dinamikáját utánozó új erdőgazdálkodási módszerek alkalmazása.

(3) Az irányítási intézkedések átgondolása:

  • Helyi viszonyokhoz igazodó erdőgazdálkodási gyakorlatok alkalmazása.
  • Jelöljön ki olyan területeket, amelyek idővel növelhetik természetvédelmi értéküket, és a tájegységek közötti biodiverzitás-átjáróként szolgálhatnak.
  • Szabályozza a vadállomány sűrűségét a helyhez alkalmazkodott fajok természetes regenerációjának elősegítése érdekében.

Milyen kompromisszumok vannak?

A biológiai sokféleség javítása hatással van a faanyag-termelésre, mivel a nagyobb fafajok sokféleségének bevezetése rövid távon csökkenti a gazdasági nyereséget, de hosszú távon stabilabbá és ellenállóbbá teszi az ökoszisztémát. Az intenzív gazdálkodási módszerek enyhíthetik bizonyos zavaró hatásokat, de gyakran károsítják a biológiai sokféleséget és a multifunkcionalitást.

A zavarások nyomai holtfaanyagot hozhatnak létre, ami kedvez a biológiai sokféleségnek, de növelheti a kártevők vagy a tüzek kockázatát. A regionális/helyi körülmények fontosak, a helyi adottságoknak kell meghatároznia, hogy mely intézkedések (pl. fajválasztás, zavarásmegelőzés) megvalósíthatók és hatékonyak, mivel az egységes stratégiák növelik a kudarc kockázatát. A táj egészére kiterjedő övezetek kialakítása segíthet a prioritások közötti egyensúly megteremtésében.

forrás: EFI

Előző cikk

Jövő nemzedékek szószólója a klímatörvényről

Következő cikk

Bokros teendőink




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version