FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Erdők túlélési stratégiái az Alföldön

A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének kutatói hosszú távú talajvízszint adatok alapján vizsgálták, hogyan alkalmazkodik a kocsányos tölgy (Quercus robur L.) és a nemes nyár (Populus × euramericana cv. Agathe F) a vízhiányos környezethez az Alföldön.

🔍 A kutatás 2015–2024 közötti, 15 perces felbontású talajvízszint-méréseken alapul, és betekintést nyújt a fafajspecifikus vízfelvételi stratégiákba. A cél: megérteni, hogyan reagálnak ezek a fafajok a csökkenő talajvízszintre, és milyen szerepet tölt be a talajvíz felvétel a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.

📉 Főbb eredmények:

➡️ A nemes nyár vízigénye nagyobb, és jelentősebb napi és éves talajvíz-ingadozást okoz.

➡️ Mindkét fafaj esetében a talajvízszint ingadozás mértékét—amely szoros összefüggésben van az erdő talajvízfelvételével—legjobban a talajvízszint mélysége befolyásolja.

➡️ A két fafaj esetében megfigyeltük azt a talajvíz mélység zónát, ahol a legnagyobb a talajvízszint napi ingadozása, így az erdők talajvízfelvétele. A hosszú távú talajvízszint-csökkenés mindkét fafaj számára kihívást jelent: egyre nehezebben érik el a gyökerek a talajvizet.

A kocsányos tölgy a nyár folyamán fokozatosan növelte a talajvízre való támaszkodását, különösen a nyár második felében, ezzel szemben a nemes nyárnál inkább a nyár első felében volt jellemző nagyobb talajvízfelvétel.

A csapadékos időszakok ideiglenesen enyhítették a vízhiányt. Vélhetően a talaj megnövekedett nedvességtartalmát kihasználva a tölgy lassabban tért vissza a talajvízfelvétel korábbi mértékéhez, mint a nyár.

A kutatás újdonsága, hogy napi talajvízszint-ingadozások alapján, terepi mérőállomások segítségével vizsgálta a fafajok eltérő alkalmazkodóképességét. A kutatás segítségével pontosabb képet kaptunk a fafaj-specifikus talajvíz használatról, ami elengedhetetlen az Alföld erdeinek jövőbeli tervezéséhez.

Szerzők: Dobó Márton, Kalicz Péter, Gribovszki Zoltán, Bolla Bence, Szabó András

Finanszírozás:
A kutatás a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával, a 2024-2.1.1-EKÖP-2024-00007 számú projekt keretében valósult meg, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozásával.

A teljes tanulmány itt olvasható: http://www.uh.sav.sk/ah_articles/2025_26_1_Dobo_162.pdf

Soproni Egyetem ERTI – Erdészeti Tudományos Intézet

Előző cikk

Erdőtűz pusztít Törökországban

Következő cikk

Faépítészeti díj nevéről dönthetsz




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version