Az erdők szerepe kulcsfontosságú a talajvédelem és a levegőtisztaság szempontjából. De a klímaváltozás súlyosan érinti a dél-alföldi térség élővilágát. Ásotthalmon azonban már a fiatal csemeték fele is elpusztul a szárazság miatt. Ha kiszárad az erdő, Szegedet ellepi homok. A szakemberek szerint ez néhány évtized múlva elkerülhetetlen lesz.
A mezőgazdaság mellett az erdő- és vadgazdálkodás is súlyosan érintett az egyre forróbb és szárazabb nyarak következtében. A homokhátságon tapasztalt klímaváltozási hatások különösen látványosak: egyre több fa pusztul el, köztük a korábban jól teljesítő feketefenyők is.
Erdő a klímaváltozás árnyékában
Ásotthalom térségében tavaly egy 2,3 hektáros területen történt erdőfelújítás – feketefenyő csemetékkel. Azonban az aszály miatt a fiatal fák 90 százaléka elpusztult. Idén tavasszal újra előkészítették a talajt, és 16 ezer új csemetét ültettek el, ám már most látszik, hogy az idei évben is legalább 50 százalékos pusztulással kell számolni.
Megváltozik a Duna-Tisza köze
Ásotthalmon szakértőkkel – erdőmérnökökkel és erdészeti szakemberekkel – beszélgettünk, de azt kérték, ez legyen csak háttérbeszélgetés, mert nem szeretnének pánikot kelteni. A szakemberek szerint a zárt erdők korszaka véget érhet, helyüket egyre inkább felnyíló, facsoportos területek veszik át. A klímaváltozás hatására a sztyeppéhez hasonló ökoszisztéma kezd kialakulni a Duna-Tisza közén – vagyis azon a térségen, amely Budapesttől egészen Szegedig húzódik.
Visszatérhet a mozgó homok
Az erdők talajmegkötő és mikroklíma-javító szerepe kulcsfontosságú. Ha ezek eltűnnek, a homok mozgása is megindulhat, amitől nemcsak a mezőgazdaság, hanem a lakott területek is veszélybe kerülhetnek. A múlt században gyakori tüdőbetegségek – például a „morbus hungaricus” – is a finom porral szennyezett levegő következményei voltak. Néhány évtizeden belül megtörténhet, hogy Szegeden ellepi a homokháti homok, mert nem lesz ami megkösse.
Mediterrán magvak menthetik meg?
A szakértők szerint a jövőben új fafajokat kell keresni, amelyek jobban bírják a szárazságot. Vannak próbálkozások mediterrán származású magvakkal, de még nem bizonyított, hogy ezek a fajok tartósan alkalmasak lennének a homokhátságon. Egyes vélemények szerint a helyi fák genetikai sokféleségében rejlik a megoldás: az erősebb, ellenállóbb egyedek túlélhetnek, és ők adhatják a jövő állományát.
Az erdő kulcsfontosságú szerepe
Az ásotthalmi telepített erdő jóval több, mint pusztán facsoportok összessége: a dél-alföldi homokhátságon kulcsfontosságú szerepet tölt be a környezet stabilizálásában. Elsődleges feladata a talajerózió megfékezése és a szél által szállított homok megkötése. Az ásotthalmi telepített erdők létrehozása a 20. század első felében indult el, állami kezdeményezésre. A cél az volt, hogy a Duna–Tisza közi Homokhátság futóhomokos területeit megkösse, termőképesebbé tegye, és ezzel megelőzze a további elsivatagosodást.
Kiss Ferenc öröksége
Az ásotthalmi erdőtelepítések mögött nemcsak állami program állt, hanem Kiss Ferenc munkássága is, aki a magyar alföldfásítás egyik legmeghatározóbb alakja volt. Erdőmérnökként és kutatóként évtizedeken át dolgozott a futóhomok megkötésén, és hitt abban, hogy a látszólag terméketlen homokhátság is újraéleszthető erdőkkel. Az ásotthalmi kísérleti telepítések jelentős részét az ő szakmai irányításával valósították meg. Kiss Ferenc öröksége ma is él tovább minden fenyőben, akácban és tölgyben, amit egykor az Alföld megmentésére ültettek. Kérdés, hogy meddig.
