Ha nem is olyan nagy mértékben, mint a Dél-Alföldön, de Somogyban is megkezdődött az erdők száradása. A szakemberek egészen drámai képet festenek le a vármegyének a következő évtizedekre, sőt a századfordulóra egészen átalakulhat a vármegye képe. A becslések szerint a klimatikus viszonyokat tekintve az erdősztyepp lesz az uralkodó: a jelenlegi gazdag flórát a meglehetősen szegényes növénytársulások válthatják fel.
Az éghajlatunk változásáról ma már nem is kérdés, hogy kell-e beszélni. A kérdés most már szakmai körökben nem az, hogy van-e változás, hanem az, hogy ez milyen ütemben megy végbe. A klímaváltozás a somogyi vad- és erdőgazdálkodók életét is megnehezíti, erről hallhattak az érdeklődők a SEFAG Zrt. legutóbbi trófeaszemléjén is, ahol Fehér István vezérigazgató kitért arra, hogy az erdők természetes megújításában milyen nehézségekbe ütköznek.
– A klímaváltozás minket, vad- és erdőgazdálkodókat is közvetlenül érint – az idei nyár jó példa erre. Az alföldi térségekben a gazdák alig tudták betakarítani a termést, a Dél-Alföldön pedig százhektárnyi, java korabeli erdő is kiszáradt. Sajnos minket is érint a jelenség: saját területeinken is előfordulnak már erdőszáradások, főleg az északi részeken, Szántód környékén, ahol 20–30 éves erdők kezdtek pusztulni – mondta Fehér István.
Az erdőkben elapadnak a források és a makktermés is nagyon gyér volt idén.
– Szinte teljesen elmaradt, ami megnehezíti az erdők természetes felújulását, hiszen nincs elegendő szaporítóanyag. Csemetéket sem tudunk megfelelő mennyiségben nevelni, ezért olyan helyzetbe kerültünk, hogy külföldről kell makkot behoznunk – tette hozzá a vezérigazgató.
A csapadékviszonyok Somogy vármegyében is erősen átalakultak. Míg nyugaton viszonylag gyorsan megérkezett az eső, keleten alig esett.
Arról, hogy száradnak az erdők már korábban Mocz András, erdőkért felelős államtitkár is beszélt kérdésünkre.
– Somogy még mindig az ország zöld szíve – válaszolta a helyettes államtitkár kérdésünkre, amikor a somogyi erdők állapotáról érdeklődtünk. Ugyanakkor a dombvidékek déli kitettségű lejtőin már látjuk a korai őszülés jeleit. Ha végigmegyünk a somogyi dombokon, az utak mellett is szembetűnik a lombvesztés. Ez intő jel: a vegetáció hamarabb fejeződik be. Szerencsére itt még nem beszélhetünk erdőpusztulásról, de a figyelmeztető jeleket nem szabad figyelmen kívül hagyni – mondta a Sonline.hu kérdésére.
– A klímaövek tolódnak, új fafajokban kell gondolkodnunk – mondta Mocz András. Megjelent például az úgynevezett sztyeppklíma, amelyet korábban az erdészeti kategóriák nem is ismertek. Emiatt a jövőben olyan szárazságtűrő fajokat kell telepítenünk, amelyek délebbi régiókból származnak, de itt is megállják a helyüket. Fontos azonban, hogy ne invazív, hanem ellenálló, mégis biztonságosan beilleszthető fajokban gondolkodjunk – szögezte le a somogyi szakember.
Erről beszélt a tizenötödik trófeaszemlén Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium vadgazdálkodási főosztályának vezetője is.
Átalakulnak az erdők
– A szárazodási folyamat az erdőket mint élőhelyet is közvetlenül érinti. Az Erdészeti Tudományos Intézet előrejelzései szerint az elmúlt három évtizedben a Somogy vármegye nagy része gyertyános-tölgyes klímabesorolásba tartozott, míg a keleti és északkeleti részek inkább cseres-tölgyes kategóriába. A következő évtizedekben azonban ez megváltozik: a gyertyános-tölgyes klíma visszaszorul a megye nyugati és délnyugati részeire, míg a cseres-tölgyes klíma lesz a meghatározó. Emellett megjelenik az erdősztyepp és a sztyepp-erdő klíma is, ismertette az előrejelzéseket.
Ha pedig még előrébb tekintünk a század végére, láthatjuk, hogy az erdők, amelyeket most ültetünk és nevelünk, már ezekben a megváltozott körülményekben fognak élni. Az őshonos fafajok hosszú távú túlélése így kétségessé válik. A prognózis szerint a gyertyános-tölgyes erdők szinte eltűnnek, a cseres-tölgyesek is csak kis foltokban maradnak meg, és a vármegye jelentős része az erdősztyepp klímakategóriába kerül, ahol a sztyeppklíma és a fátlan sivatagi jelleg is meg fog jelenni.
– Természetesen ezek klímakategóriák, amelyeket a helyi viszonyok részben felülírhatnak, de így is világos, hogy Somogy vármegye hatalmas változásokon fog keresztülmenni. Az erdőknek is alkalmazkodniuk kell a klímaváltozáshoz, de ehhez emberi segítségre van szükség. Ezt úgy tudjuk megadni, ha biztosítjuk a természet számára, hogy a maga módján működhessen. Ugyanakkor a jelenlegi vadállomány mellett – és ezt a fórum is egyértelműen megállapította – ez az alkalmazkodás nem lesz biztosított, szögezte le a szaktárca osztályvezetője. Évek óta hangsúlyozzuk, hogy a mennyiségi vadgazdálkodás helyett a minőségi vadgazdálkodást kell előtérbe helyezni. A jelenlegi nagyvadállományt az erdők nem tudják eltartani. Ha azonban sikerül a minőségre helyezni a hangsúlyt, az a vadászok számára is hosszú távon kifizetődőbb lesz – összegzett Kovács Ferenc.
Szomorú jövőt festenek az erdőknek a kutatók
A közelmúltban létrejött a Természeti Klímaadaptációs Fórum, amely célja, hogy feltérképezze, milyen változások történtek, és hogyan kell felkészíteni az erdőket arra, hogy a negatív folyamatok ellenére is hosszú távon, jó funkciókkal bíró erdők maradhassanak Magyarországon. A fórum legfontosabb partnere az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI), amely a Soproni Egyetemhez csatlakozva működik. Az ERTI eddig megjelent publikációiból egyértelműen látszik az, hogy az erdészeti klímakategóriák területarányának 21. század első felére és közepére vonatkozó előre becslése szerint az 1981-2010-es periódushoz képest a bükktermesztés számára optimális területek a jelenlegi teljes erdőterület 4 százalékáról 2-re csökkennek. Csak a magasabban fekvő hegyvidéki területek – mint az Északi-Középhegység és a Kőszegi-hegység – lesznek alkalmasak a bükk számára.
forrás: SONLINE
