A tanulmányút legfontosabb tanulsága, hogy a klímaadaptáció nem egyetlen módszeren vagy technológiai megoldáson múlik. Az erdők ellenálló képességének növelése hosszú távú szemléletet igényel, amelyben egyaránt szerepet kap a fafajok elegyítése, a természetes felújulás támogatása, a folyamatos erdőborítás fenntartása, a mikroélőhelyek megőrzése, valamint a természetvédelmi és gazdasági célok összehangolása.
lejegyezték: Dósa Ildikó[1] – Hegedűs Attila[2]
A klímaváltozás hatásai az erdőgazdálkodás egyik legnagyobb kihívásává váltak egész Európában. Az ismétlődő aszályok, a szélsőséges időjárási események, az újonnan megjelenő károsítók, valamint a termőhelyi viszonyok változása egyre inkább szükségessé teszik olyan erdőgazdálkodási módszerek alkalmazását, amelyek hosszú távon is biztosítják az erdők ellenálló képességét. A CLIMAFORCEELIFE projekt célja a közép- és kelet-európai erdők klímaváltozással szembeni ellenálló képességének növelése, valamint a természetközeli, klímaadaptív erdőgazdálkodási megoldások elterjesztése. A projekt kiemelt hangsúlyt fektet a nemzetközi szakmai együttműködésre, a jó gyakorlatok megosztására, valamint arra, hogy a részt vevő országok erdészeti szakemberei a terepen is megismerhessék azokat a módszereket, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak az erdők alkalmazkodóképességének javításához. A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) a projekt konzorciumi partnereként vesz részt a CLIMAFORCEELIFE megvalósításában, kiemelt feladatának tekintve az eredmények hazai szakmai megismertetését és a nemzetközi tapasztalatok átadását.
E projekt keretében 2026. május 11–14. között Szlovákiában került sor egy nemzetközi tanulmányútra. Tanulmányutat a WWF Slovakia; a CLIMAFORCEE projekt vezető partnere szervezte, és ők segítettek a tolmácsolásban is.
A programon több ország szakemberei voltak jelen (Szlovákia, Bulgária, Románia, Lengyelország, Ausztria), köztük a magyarországi partnerek- így a MEGOSZ képviselői is. A rendezvény célja az volt, hogy a résztvevők megismerjék a klímaadaptív, természetközeli erdőgazdálkodás gyakorlati megoldásait, valamint tapasztalatot cseréljenek. A terepi programoknak a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park, valamint a Veľký Folkmar (Nagysolymár) Önkormányzata adott otthont.
Az első szakmai nap egy előadással kezdődött, amely a szlovák erdőgazdálkodási és természetvédelmi rendszer felépítését, valamint annak jelenlegi átalakulását mutatta be. Mivel az előadás elejéről lemaradtunk, az elhangzottakat internetes források és személyes szakmai kapcsolataink segítségével egészítettük ki.
Szlovákiában az állami erdők döntő részét a LESY Slovenskej republiky, š. p. (LESY SR) állami erdőgazdaság kezeli, amely 1999-ben jött létre a korábbi regionális állami erdőgazdaságok összevonásával. A cég a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alá tartozik. A LESY SR 2022. december 31-én 831 ezer ha állami erdőt kezelt, az erdőgazdálkodás naturális és ökonómiai mutatószámai az erdőgazdaság weboldalán (www.lesy.sk) elérhetőek.
2022-től kezdődően Szlovákia átfogó természetvédelmi reformot hajt végre. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a nemzeti parkokban található állami tulajdonú erdők jelentős része átkerül a Környezetvédelmi Minisztérium irányítása alá, és kezelésüket a Szlovák Állami Természetvédelmi Hivatal (State Nature Conservancy of the Slovak Republic), illetve az egyes nemzeti parkok igazgatóságai veszik át (Szlovákiában összesen 9 nemzeti park található). A cél az, hogy a nemzeti parkokban a természetvédelmi szempontok váljanak elsődlegessé az erdőgazdálkodással szemben.
Szlovákiában az egyik legfontosabb sajátosság az ötfokozatú természetvédelmi rendszer, amely meghatározza, hogy egy adott területen milyen mértékű beavatkozás engedhető meg. A 2023-as reform részeként felgyorsult a nemzeti parkok zónarendszerének kialakítása is (A, B,C, D).
Természetvédelmi fokozatok, zónák:
- 1. természetvédelmi fokozat
(általános védelem, a védett természeti területek hálózatán kívüli területek)
Szlovákia területének 76,6%-a - 2. természetvédelmi fokozat
(különböző védett területi kategóriák, a nemzeti parkok pufferzónái, valamint a nemzeti parkok D zónája)15,14% - 3. természetvédelmi fokozat
(különböző védett területi kategóriák, pufferzónák, valamint a nemzeti parkok C zónája)
5,92% - 4. természetvédelmi fokozat
(különböző védett területi kategóriák, pufferzónák, valamint a nemzeti parkok B zónája)
0,56% - 5. természetvédelmi fokozat
(különböző védett területi kategóriák, valamint a nemzeti parkok A zónája)
1,78%
1. fokozat: szinte minden tevékenység megengedett.
5. fokozat (A zóna): szigorú be nem avatkozási rendszer; a nyilvános belépés tilos, kivéve a kijelölt túraútvonalakat.
A 2022-ben elfogadott jogszabályban meghatározott átadás két ütemben valósul meg. Az első szakaszban a negyedik és ötödik természetvédelmi fokozatba tartozó állami erdők kerültek át a nemzeti parkok kezelésébe. Öt nemzeti park esetében ez megközelítőleg 49 ezer hektár erdőterület átadását jelentette. A második ütemben valamennyi nemzeti park zónarendszerét felülvizsgálják, amely a parkhatárok és a belső zónák újraértékelését is magában foglalja. A folyamat lezárását követően várhatóan a nemzeti parkok valamennyi állami tulajdonú erdejének kezelése az adott nemzeti park igazgatóságához kerül. A parkok területén ugyanakkor továbbra is jelentős kiterjedésű magántulajdonú, önkormányzati és erdőbirtokossági társulati erdők maradnak.
A reform végrehajtása még nem tekinthető befejezettnek. 2026. május 31-én a Tátrai Nemzeti Parkban (TANAP), az Alacsony-Tátrai Nemzeti Parkban (NAPANT), a Poloniny Nemzeti Parkban és a Kis-Fátrai Nemzeti Parkban még nem zárult le a zónarendszer végleges felülvizsgálata. Ennek mielőbbi lezárása nemcsak természetvédelmi szempontból fontos, hanem azért is, mert a Helyreállítási és Reziliencia Tervben vállalt kötelezettségek teljesítésének egyik feltétele. A folyamat sikerétől több száz millió euró uniós támogatás folyósítása függ, miközben a döntéshozatalt a politikai viták, az Európai Bizottság észrevételei, valamint a helyi lakosság, az erdészet és a természetvédelmi szervezetek gyakran eltérő érdekei egyaránt befolyásolják.
Az elméleti alapok megszerzését követően a terepi program során a résztvevők a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park több mintaterületét keresték fel, ahol különböző természetközeli erdőkezelési módszereket mutattak be. A vezetők ismertették a térség erdőgazdálkodásának sajátosságait, valamint azokat a beavatkozásokat, amelyek célja az erdők klímaváltozással szembeni ellenálló képességének növelése. A területen 2022 óta már örökerdő-gazdálkodás folyik, ugyanakkor a jelenlegi tízéves erdőtervi ciklus kezdetén ezen erdők még vágásos üzemmódban voltak. A szakemberek hangsúlyozták, hogy az átállás fokozatos folyamat, amely hosszú távú szemléletet és állandó szakmai értékelést igényel. Fontos fejlemény, hogy 2023 óta a szlovák nemzeti parkok C-zónájában jogilag kötelezővé vált a természetközeli erdőgazdálkodási alapelvek (Close-to-Nature Forest Management) alkalmazása.
A természetközeli erdőgazdálkodás azonban nem jelenti a gazdasági célok feladását. A fakitermelés továbbra is jelen van a területen (az egyes fák vagy kisebb facsoportok eltávolításával történik, az örökerdő-gazdálkodás elvei szerint) miközben a folyamatos erdőborítás fennmarad. A fakitermelésből származó bevételek biztosítják az erdő fenntartásának és a természetvédelmi beavatkozásoknak a finanszírozását. A bemutatott állományokban közel tíz fafaj alkotta az elegyes erdőt, amely jelentősen növeli az ökológiai stabilitást és csökkenti a klímaváltozásból eredő kockázatokat.
A terepi bejárás során több példát is láthattunk a mozaikos struktúrára. A kisebb, jellemzően néhány hektáros beavatkozások célja a változatos erdőszerkezet kialakítása, amely kedvezőbb feltételeket biztosít a természetes felújulásnak, miközben mérsékli a nagyobb léptékű beavatkozásokból eredő mikroklimatikus változásokat.
A következő állomáson olyan erdőrészleteket tekintettünk meg, ahol egészségügyi termelésekkel már több szintet sikerült kialakítani. Különös hangsúlyt kapott a jegenyefenyő természetes vissza-településének támogatása – felső szintű belenyúlással – mivel ez a fafaj az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaszorult a térségben.
A bemutatott példák jól szemléltették, hogy a természetközeli erdőgazdálkodás során nem csupán az elegyarány növelése a cél, hanem az is, hogy a különböző korosztályok és fafajok egyszerre legyenek jelen az állományban. Ez hosszú távon stabilabb, ellenállóbb erdőszerkezet kialakulását eredményezi.
A résztvevők bekerített lékeket is megtekinthettek. Ezeken a területeken elsősorban bükk- és juharcsemeték fejlődését segítik elő, miközben a vadkár mérséklésére is kiemelt figyelmet fordítanak.
Rendkívül fontos a mikroélőhelyek kialakítása és fenntartása- az első nap utolsó terepi programján ilyen is bemutatásra került. Ezen „tókák” élőhelyet biztosítanak többek között a sárgahasú unkának,valamint számos más kétéltű és gerinctelen faj számára.
A délutáni program első állomása a Bikšová lúka volt, amely a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park egyik fontos turisztikai csomópontja és a Kyseľ-via ferrata egyik megközelítési pontja.A természetvédelmi, turisztikai és erdőgazdálkodási szempontok összehangolásának jelentőségéréről volt szó. A túra során több példát lehetett látni a fiatal erdőállományokban alkalmazott speciális csúcsrügyvédelemre, amely fontos szerepet játszik a vadkárok mérséklésében és a természetes felújulás sikerességében.
A következő helyszínen egy, a Zólyomi Műszaki Egyetem Erdészeti Karának közreműködésével 2023-ban létrehozott SYBILLA modellezési és demonstrációs kutatóterületet tekinthettek meg a szakemberek. A kutatóparcellán valamennyi faegyed részletes felmérése zajlik – többek között átmérőjük, térbeli elhelyezkedésük és egyéb állományjellemzőik rögzítésével.
A tanulmányút második napjának a Veľký Folkmar (Nagysolymár) Önkormányzata adott helyet. Elsőként egy részletes előadás keretében ismertették a térség erdőgazdálkodásának történetét. A rendszerváltást követően az erdőterület ismét önkormányzati kezelésűvé váltak és a terület 2015 óta a természetközeli erdőgazdálkodás egyik szlovákiai mintaterületének számít. Veľký Folkmar erdei nemcsak az erdőgazdálkodás, hanem a térség ipartörténete szempontjából is jelentős szerepet játszottak. A környék évszázadokon át a Szepesi-érchegység vaskohászatának egyik fontos háttérterülete volt: a közeli vasércbányák kitermelése mellett az erdők biztosították a kohók működéséhez szükséges faanyagot és faszenet. A térség erdőgazdálkodását ez hosszú időn keresztül jelentősen befolyásolta.
Az előadást követően egy 10 km-es túra keretében került sor a terepi programra, ahol többek között a természetközeli erdőgazdálkodás további gyakorlati elemeit mutatták be. A résztvevők megismerhették a természetes jegenyefenyő-állományok kezelését, a biotópfák természetvédelmi szerepét, valamint a hozzájuk kapcsolódó kompenzációs rendszert. Bemutattak egy bekerített léket is, ahol elsősorban a bükk és a jegenyefenyő csemeték védelme a cél.
A természetes élőhelyek további fontos előnye az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások sokfélesége, amelyek közül kiemelkedik a vízmegtartó képesség. Ez a természetes folyamat hozzájárul a vízkészletek mennyiségének és minőségének megőrzéséhez, így az önkormányzat, illetve a település hosszú távon megbízható forrásból juthat jó minőségű, megfizethető ivóvízhez.
A program egyik állomása a Folkmarská skala csúcsa volt, ahonnan nemcsak a környező erdőterületek szerkezete volt jól áttekinthető, hanem a szakemberek a természetvédelmi célú erdőkezelés sajátosságairól, valamint a turistaforgalom és az erdőgazdálkodás összehangolásának kihívásairól is hallhattak a résztvevők. A bemutatott példák jól érzékeltették, hogy a természetközeli gazdálkodás nem csupán ökológiai, hanem gazdasági szempontból is életképes alternatívát jelenthet.
Tanulságok Magyarország számára
A tanulmányút legfontosabb tanulsága talán az volt, hogy a klímaadaptáció nem egyetlen módszeren vagy technológiai megoldáson múlik. Az erdők ellenálló képességének növelése hosszú távú szemléletet igényel, amelyben egyaránt szerepet kap a fafajok elegyítése, a természetes felújulás támogatása, a folyamatos erdőborítás fenntartása, a mikroélőhelyek megőrzése, valamint a természetvédelmi és gazdasági célok összehangolása.
A CLIMAFORCEELIFE tanulmányút rámutatott arra, hogy a nemzetközi tapasztalatcsere kiemelkedő jelentőségű az erdészeti ágazat számára. A jó gyakorlatok megismerése nemcsak új szakmai ismereteket nyújt, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a hazai erdőgazdálkodás a jövő kihívásaira felkészülten, korszerű és fenntartható megoldásokkal tudjon reagálni.
Szerzők: Dr. Hegedűs Attila, Dósa Ildikó
[1] MEGOSZ – ügyvezető elnök, e-mail: megosz@megosz.hu
[2] MEGOSZ – felügyelő bizottsági elnök, SOE/ERTI – tudományos főmunkatárs
forrás: MEGOSZ
