A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdőtűz Információs Rendszerének adatai alapján az elmúlt két év esetszámai is jelzik a növekvő kockázatot. Míg 2025-ben országszerte 892 erdőtüzet regisztráltak, addig 2026 első hat hónapjában már 1189 tűzeset történt, vagyis fél év alatt több mint egyharmaddal meghaladta az esetszám az előző év egészében regisztrált értéket.
A 2025-ös adatok alapján a legtöbb erdőtűz a nyári hónapokban keletkezett: június és augusztus között 568 esetet regisztráltak. Ezzel szemben 2026-ban már a tavasz rendkívül kritikusnak bizonyult, hiszen márciusban önmagában 528, áprilisban pedig további 260 erdőtűz történt. A 2025. évi vármegyei adatok alapján az erdőtüzek leginkább Pest vármegyét (145 eset), Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyét (134 eset), valamint Bács-Kiskun vármegyét (93 eset) érintették. A leégett erdőterület nagysága alapján ugyanakkor kiemelkedik Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, ahol közel 2 682 hektáron károsodott erdő, ezt Hajdú-Bihar (664 hektár) és Pest vármegye (436 hektár) követte.
Mi okozta ezeket a tűzeseteket?
A tűzesetekről szóló híradások alapján jól kirajzolódik, hogy az esetek döntő többsége nem természetes eredetű, hanem emberi tevékenységre vezethető vissza. A leggyakrabban említett kiváltó okok:
- eldobott cigarettacsikk;
- mezőgazdasági munkagépek által keltett szikra vagy túlmelegedés;
- engedély nélküli avar-, tarló- vagy zöldhulladék-égetés;
- felügyelet nélkül hagyott tűzrakás;
- út- és vasút mentén keletkező szikrák;
- gondatlanságból keletkezett szabadtéri tüzek.
A katasztrófavédelem külön is felhívja a figyelmet arra, hogy fokozott tűzveszély idején már egy eldobott cigarettacsikk vagy egy elszabaduló szikra is elegendő lehet ahhoz, hogy a kiszáradt lágyszárú növényzetből induló felszíni tűz rövid idő alatt az erdőre is átterjedjen, szélsőséges esetben koronatűzzé fejlődjön.
Az erdőgazdálkodás szerepe a megelőzésben
Az erdők tűzvédelmével kapcsolatos feladatokat a 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet határozza meg, amely rendelkezik az ún. erdőtűzvédelmi tervek elkészítésének rendjéről is. A szabályozás alapján a hatóság országos és vármegyei szintű terveket készít, emellett egyes erdőgazdálkodók számára is előírja saját védelmi tervek kidolgozását a rendelet 5.§ (5) és (8) bekezdésében szabályozott tartalommal. A rendelet célja, hogy meghatározza az erdészeti és tűzvédelmi hatóságok, valamint az erdőgazdálkodók feladatait az erdőtüzek megelőzése, az oltási tevékenység összehangolása és az erdőtüzekkel kapcsolatos adatok gyűjtése terén.
Az éghajlatváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbá váló aszályos időszakok miatt az erdőtüzek megelőzése ma már az aktív erdőgazdálkodás egyik kiemelt feladata. A megelőzés érdekében különösen fontos:
- az erdei utak és nyiladékok rendszeres karbantartása, hogy szükség esetén biztosított legyen a tűzoltó gépjárművek megközelítése;
- a tűzterjedést elősegítő éghető biomassza mennyiségének csökkentése;
- a vágásterületeken visszamaradó fahulladék rendezett kezelése;
- a közutak és vasutak melletti erdősávok fokozott ellenőrzése;
- az erdőlátogatók folyamatos tájékoztatása a tűzveszélyes időszakokban;
- az erdészeti személyzet és a helyi közösségek felkészítése a gyors beavatkozásra.
- A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyors észlelés, valamint a jól karbantartott erdészeti infrastruktúra jelentősen csökkentheti a kialakuló károk mértékét.
A KAP támogatásai a megelőzést és a helyreállítást is szolgálják
Az erdőtüzek elleni védekezésben kiemelt jelentősége van a megelőzésnek, amelyhez a Közös Agrárpolitika (KAP) erdészeti támogatásai is segítséget nyújtanak.
A megelőző intézkedések megvalósítását szolgálja az „Az erdőpotenciált veszélyeztető biotikus és abiotikus károk megelőzése” című pályázati felhívás. A támogatás célja, hogy az erdőgazdálkodók olyan beruházásokat valósíthassanak meg, amelyek csökkentik az erdőállományokat fenyegető károk – így az erdőtüzek – kialakulásának vagy terjedésének kockázatát. A támogatható tevékenységek közé tartozhatnak többek között a tűzvédelmi infrastruktúra fejlesztését, a megelőzést szolgáló létesítmények kialakítását, valamint az erdők ellenálló képességének növelését célzó beavatkozások.
A KAP „Az erdőpotenciált veszélyeztető biotikus és abiotikus károk megelőzése” pályázatában egyes erdőgazdálkodók számára kötelező erdőkármegelőzési terv készítése. A terv segíti a gazdálkodót abban, hogy előre felkészüljön egy esetleges tűzesetre, a hatósági jóváhagyás során pedig szakmai javaslatokat is kaphat a felkészüléshez. Emellett a hatóság is előre megismeri az adott erdő tűzveszélyességi besorolását és a beavatkozási protokollt, ami vészhelyzetben gyorsabb és hatékonyabb intézkedést tesz lehetővé.
Amennyiben a káresemény már bekövetkezett, és annak következtében erdőfelújítási kötelezettség keletkezik, az érintett erdőgazdálkodók számára az „Erdőpotenciál helyreállítása” pályázati felhívás jelenthet támogatási lehetőséget. A konstrukció célja a károsodott erdőállományok helyreállítása, az erdőfelújítás költségeinek mérséklése, valamint az erdők ökológiai és gazdasági értékének mielőbbi visszaállítása.
A támogatások részleteivel kapcsolatban a NAK erdészeti szakértői szívesen nyújtanak tájékoztatást a gazdák számára.
A tűzgyújtási tilalomról mindig tájékozódjunk
A fokozott tűzveszélyes időszakokban elrendelt tűzgyújtási tilalom nemcsak az erdőkben, fásított területeken, hanem azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon is korlátozza a nyílt láng használatát. A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. A tilalom aktuális állapotáról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Erdőtűz-megelőzési oldalán (www.erdotuz.hu), a Nébih honlapján, valamint a Katasztrófavédelem hivatalos felületein lehet naprakész információt találni. Kirándulás, tűzrakás vagy szabadtéri munkavégzés előtt ezért minden esetben érdemes ellenőrizni, hogy van-e érvényben tűzgyújtási tilalom az adott térségben.
Mit tegyünk, ha erdőtüzet észlelünk?
Ha valaki erdőben vagy annak közelében tüzet, füstöt észlel, a legfontosabb teendő, hogy haladéktalanul értesítse a 112-es segélyhívó központot. A bejelentés során lehetőség szerint pontosan meg kell adni a tűz helyszínét, annak megközelíthetőségét és – ha megítélhető – a tűz kiterjedését. Kisebb tüzet csak akkor szabad megpróbálni eloltani, ha az saját testi épségünk veszélyeztetése nélkül biztonságosan megtehető. A gyors bejelentés sok esetben döntő jelentőségű lehet, hiszen egy kezdeti stádiumban észlelt tűz még megfékezhető, míg néhány perc késlekedés jelentős erdőkárokhoz vezethet.
Közös felelősség
A statisztikák és a tűzesetek tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy az erdőtüzek túlnyomó többsége megelőzhető lenne. Az erdőgazdálkodók szakszerű munkája mellett ugyanakkor elengedhetetlen a lakosság felelős magatartása is.
A tűzgyújtási tilalom betartása, az éghető hulladék szabályos kezelése, a mezőgazdasági munkák fokozott körültekintéssel történő végzése, valamint a legkisebb füst vagy tűz azonnali bejelentése egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy megóvjuk erdeinket a visszafordíthatatlan károktól.
Az erdőtűz elleni védekezés nem kizárólag a tűzoltóság feladata: az erdőgazdálkodók, a földtulajdonosok, a mezőgazdasági termelők és az erdőlátogatók közös felelőssége. Különösen a nyári hónapokban fokozott figyelemmel óvjuk hazánk erdeit!
forrás: NAK Erdészet / Schmidt Péter
