A szélsőséges időjárás már a csemetekertekben is alakítja az erdőgazdálkodók munkáját. A KEFAG Zrt. 2026. évi csemetekert szemléjéről készült Erdőmánia videó bemutatja, hogyan alkalmazkodnak a szakemberek a hőséghez, a kedvezőtlen csapadék mennyiségéhez, és milyen szaporítóanyaggal készülnek a következő évtizedek erdőfelújításaira.
A KEFAG Zrt. kilenc erdészeti csemetekertben, összesen 120 hektárnyi termesztőterületen gazdálkodik, ahol éves szinten mintegy 12–15 millió csemetét nevel. A különböző helyszínen működő kertek lehetőséget adnak a helyi adottságok kihasználására és a termelési kockázatok megosztására.
A Kiskunság erdeinek fenntartásában jelentős feladat az aszály miatt károsodott erdősítések pótlása. Ehhez megfelelő minőségű, a helyi körülményekhez illeszkedő csemetékre van szükség. A csemetekerti szemle alkalmat ad a termelési tapasztalatok összevetésére és a következő beruházások megtervezésére is. A társaság kertjei saját erdőfelújításai mellett más erdőgazdálkodók szaporítóanyag-ellátásában is részt vesznek.
Az öntözés mellett is kihívás a hőség
A terézhalmi csemetekertben szerzett tapasztalatok szerint az öntözés segít életben tartani a növényeket, a napközbeni légköri aszály és a perzselő meleg hatását azonban nem tudja teljesen ellensúlyozni. A visszafogottabb magassági növekedés miatt a kisebb csemeték egy része további nevelést igényel, így később kerülhet ki az erdősítésekbe.
A solti kertben a szemle évében egészen eltérő időjárási helyzetek nehezítették a munkát: kezdetben a hó és a sár késleltette a dugványvágást és a dugványozást, később a szárazsághoz kellett alkalmazkodni. Tompán változtattak a termesztéstechnológián, szűkítették az egyéb lombos fajok vetésénél alkalmazott sorközt. Ettől a sorközápolás gépesíthetőségét és a növények korábbi összezáródását várják, ami a gyomok térnyerését is mérsékelheti.
Számít a szaporítóanyag származása is
A KEFAG Zrt. a Balkánról és más, melegebb, szárazabb térségekből is keres szaporítóanyagot, hogy a Kiskunság következő évtizedekben várható klimatikus viszonyaihoz alkalmazkodó csemetéket neveljen.
„A csemetekerti kísérletek során a növekedést és a fagytűrést is megfigyeljük. A hosszú távú alkalmasság megítéléséhez azonban az erdősítésekben szerzett tapasztalatokra is szükség van” – mondta dr. Andrési Dániel, a KEFAG Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi osztályvezetője.
Új fafajokkal is kísérleteznek
A KEFAG Zrt. 2018 óta kísérletezik aleppói fenyővel. A csemeték az első évben a feketefenyő csemetéinél kétszer-háromszor nagyobbra nőttek, és a mínusz tíz Celsius-fokos fagyot is átvészelték. A vizsgált fafajok között kalábriai fenyő (Pinus brutia) és Monterey-fenyő (Pinus radiata) is szerepel. A cél az Alföld változó körülményeihez alkalmazkodó, invazív terjedésre nem hajlamos fafajok kiválasztása.
A film bemutatja, hogyan alakítja át a KEFAG a csemetenevelés gyakorlatát a változó időjárási körülményekhez igazodva. A szakemberek a csemetekertekben mutatják be a tapasztalatokat, a termelési nehézségeket és azokat a kísérleteket, amelyekkel az erdőfelújítások jövőbeli szaporítóanyag-ellátására készülnek.
A videó az Erdőmánia YouTube csatornáján megtekinthető.
forrás: KEFAG Zrt.
