A NAK cikksorozata első részében a faanyag energetikai hasznosítását mutatta be. A fa azonban sokoldalú nyersanyag, amelynek számos felhasználási területe közül ezúttal az építőipari alkalmazását járja körül. A fa az építőiparban a hagyományos fűrészárutól a nagy teljesítményű mérnöki faanyagokon át egészen a hőszigetelő, burkolati és más faalapú termékekig számos formában jelen van. Az épületbe beépített faanyag ráadásul hosszú időre magában tárolja a növekedése során megkötött szenet.
Az elmúlt évtizedek egyik fontos változása a fa építőipari felhasználásában nem egyszerűen az, hogy több helyen építenek fából. Ennél lényegesebb, hogy a fa egyre inkább tervezhető ipari alapanyaggá vált. A természetes anyag tulajdonságai szárítással, osztályozással, darabolással, ragasztással, préseléssel és különböző rétegrendek kialakításával szabályozhatóbbá válnak. Ennek eredményeként olyan termékek készülnek, amelyek mérete, szilárdsága és felhasználási módja sokkal pontosabban illeszthető az építési feladathoz.
Új fa-korszak – magyar alapanyaggal, magyar tudással
A fa építőipari reneszánsza nem a hagyományos faanyagok háttérbe szorulását jelenti, hanem
a felhasználási lehetőségek jelentős bővülését. A korszerű mérnöki faanyagok, a digitális
tervezés és az előregyártás olyan alkalmazásokat tesznek lehetővé, amelyek néhány évtizede
még elképzelhetetlenek voltak. Magyarország számára azonban nem egy külföldi modell
változtatás nélküli átvétele, hanem a saját erdészeti és faipari adottságokra épülő fejlődési út
megtalálása lehet a cél.
Ehhez mindenekelőtt a rendelkezésre álló alapanyag és a feldolgozóipari lehetőségek
összehangolására van szükség. Nem elegendő, ha egy fafaj műszaki tulajdonságai alapján
alkalmasnak látszik valamely építőipari felhasználásra: azt is meg kell teremteni, hogy
megfelelő minőségben, kellő mennyiségben és gazdaságosan előállítható legyen belőle
piacképes termék. Ehhez a kutatás, az ipari fejlesztés, az erdőgazdálkodás és a felhasználói
oldal együttműködése egyaránt fontos.
A fejlesztések alapját mindenkor a tartamos erdőgazdálkodás keretei között rendelkezésre álló,
fafaj, választék és minőség szerint is felmért alapanyagbázisnak kell képeznie. Az élőfakészlet
és az éves növedék önmagában nem azonos a ténylegesen kitermelhető, illetve ipari célra
felhasználható faanyag mennyiségével. A faipar jövőjét ezért nem a kitermelés korlátlan
növelésében, hanem a rendelkezésre álló faanyag minél hatékonyabb és értékteremtőbb
hasznosításában érdemes keresni.
A hazai erdőkben megtermelt faanyag akkor válhat igazán a magyar gazdaság erőforrásává, ha
annak értékteremtő feldolgozása is minél nagyobb arányban itthon történik. A korszerű faépítés
fejlődése ehhez új lehetőségeket kínál: nemcsak a fa építőipari szerepének bővülését, hanem a
hazai faipar technológiai megújulását és versenyképességének erősödését is elősegítheti.
A teljes cikk IDE KATTINTVA elérhető.
