A mező- és erdőgazdasági területek ára és bérleti díja a korábbi évekhez hasonlóan 2020-ban is jelentősen nőtt. Az eladott termőterületek átlagára 2019-hez képest a 8,2 százalékkal 1,7 millió forintra emelkedett, a bérléséért évi 64 400 forintot, a vételi ár 3,7 százalékának megfelelő éves díjat kellett fizetni – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Termőföldárak és bérleti díjak, 2020 című kiadványából.

Tovább csökkent a termőföld-értékesítés volumene

2020-ban 8,4%-kal kevesebb termőföld került forgalomba, mint az előző évben. A termőföldpiaci adatok forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisa. Az adatok nem teljes körűek. A mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek 1,0%-át, összesen 63 ezer hektárt értékesítettek. A magasabb árak ellenére a 2020-ban keletkezett forgalmi érték 1,8%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Az összes értékesített terület döntő részét (72%-át) – a korábbi évekhez hasonlóan – a szántó, további 13%-át erdő, 11%-át gyep, 4,2%-át pedig szőlő és gyümölcsös tette ki. Szőlőből és gyümölcsösből 21, gyepből 7,3%-kal nagyobb terület került forgalomba, szántóból és erdőterületből egyaránt 11%-kal kevesebbet értékesítettek, mint 2019-ben.

Az áremelkedés minden művelési ágat érintette

2020-ban a mező- és erdőgazdasági területek ára – az előző két év 11, majd 5,4%-os növekedése után – átlagosan 8,2%-kal haladta meg a 2019. évit. Az áremelkedés minden művelési ágat érintett. A szántó ára 8,7%-kal emelkedett, így egy hektár átlagára 1,7 millió forint volt. A gyümölcsös ára nőtt a legnagyobb mértékben, 13%-kal 2019-hez képest. A gyep 12, az erdő 6,5%-kal drágult. A szőlőterületek ára az előző évi csökkenés után 2020-ban átlagosan 4,3%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban, és továbbra is ez volt a legdrágább, 2,4 millió forint, míg a gyümölcsösterületekért átlagosan 2,2 millió forintot kellett fizetni hektáronként. E két művelési ág esetében az árat a földterületen lévő ültetvény értéke is befolyásolja. A legolcsóbb a gyep és az erdő, hektáronkénti átlagáruk 2020-ban 837 ezer, illetve 796 ezer forint volt.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legnagyobb a termőföldforgalom

2020-ban a megyék többségében csökkent az értékesített terület az előző évhez képest. Jelentősebb forgalomnövekedés Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala és Somogy megyében volt 2019-hez képest (22, 19, 18 és 11%). Az értékesített terület nagysága Pest, Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok megyében csökkent a leginkább (40, 37 és 36%-kal).

A legtöbb termőföldet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében forgalmazták, ezután Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Békés megye következett (6800, 6100, 5000–5000 hektár). A többi megyében 5000 hektárnál kevesebb terület került forgalomba, Pest megyében még az 1000 hektárt sem érte el.

Az értékesítés volumenének a megye teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású területéhez viszonyított aránya 2020-ban is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, 1,6%. Az arány Pest megyében volt a legalacsonyabb, ahol a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeknek csak a 0,2%-a cserélt gazdát.

Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlása alapján:

• minden megyében a szántó volt a meghatározó, amelyből Békés megyében adták el a legtöbbet (4500 hektár).
• Jelentős volt még az erdő és a gyep művelési ágak részesedése is, az előbbiből Somogy, az utóbbiból Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítették a legtöbbet (1300 és 900 hektár).
• A legtöbb szőlő Heves (300 hektár), a legtöbb gyümölcsös Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében cserélt gazdát (700 hektár).

forrás: KSH