A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek az erdei vizes élőhelyekre és az itt honos fajok fennmaradására is veszélyt jelentenek. A vizes élőhelyek világnapja alkalmából azt mutatjuk be, hogy a Pilisi Parkerdő az utóbbi évtizedben nemcsak számos, a Pilisben és Visegrádi-hegységben található erdei kistó rehabilitációs munkálatait végezte el, hanem gondot fordít a vizes élőhelyek állatvilágának megőrzésére is. A Magyar Biodiverzitás-kutató Társasággal együttműködésben indított fajmegőrzést megalapozó monitoring-program a mára már erősen fogyatkozó egyedszámú gyepi béka élőhelyeiről ad majd pontos képet.
A klímaváltozás hatása az erdők természetes vízháztartására a Pilisi Parkerdő által kezelt területeken is érzékelhető. A csapadékban gazdag, intenzív, ugyanakkor rövid időszakokat hosszú aszályok és kánikula váltja fel – ez pedig egyre növekvő kihívást jelent az erdei ökoszisztéma számára. A Pilisi Parkerdő területén több mint száz, jelentős természeti értéket képviselő, 100 négyzetmétert meghaladó vízfelületű tavacska található, amelyek megőrzését, rehabilitációját víz-megtartási szerepükön túl igen gazdag állatviláguk is indokolja. Ezt a célt szolgálta a 2008-ban megindult „Parkerdő természetesen” program, valamint az elmúlt években befejeződött Miklós-deák-völgyi és a Bertényi Miklós Fűvészkert tavánál elvégzett munkálatok.
A Pilis és a Visegrádi-hegység vizes élőhelyeinek jellegzetes faja a gyepi béka, amelynek szaporulata, így egyedszáma a klímaváltozás negatív hatásaként fellépő szárazulás következtében komoly csökkenésnek indult és ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor a faj egy évtizeden belüli eltűnésével is számolni kell.
A faj megőrzése érdekében az első lépés a pontos helyzetfelmérés. A Magyar Biodiverzitáskutató Társaság 20 éve végzi a kétéltűek és hüllők élőhelyeinek megfigyelését a Visegrádi-hegységben és a Pilisben, ám a gyepi béka lehetséges előfordulási helyeinek teljeskörű monitorozása meghaladja lehetőségeiket. A Pilisi Parkerdő által rendelkezésre bocsátott erőforrások – műszerek és az erdész szakszemélyzet közreműködése – ezen a problémán segítenek és teszik lehetővé a minden részletre kiterjedő felmérést.
„A vizes élőhelyek megőrzésének része az ott honos állatvilág életfeltételeinek biztosítása is. A gyepi béka példája arra hívja fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás negatív hatásai ellen a fenntartható erdőgazdálkodás minden eszközével fel kell lépnünk és hogy ezt az érintettek összefogásával, a civil szféra bevonásával tehetjük, az még nagyobb ösztönzés számunkra.” – mondta Némedy Zoltán, a Pilisi Parkerdő programvezetője, természeti örökségvédelmi szakmérnök.
A Pilisi Parkerdő és a Magyar Biodiverzitáskutató Társaság közös programjában az eddigi, kistavaknál kialakított megfigyelési pontok száma több mint duplájára nő és meghaladja a fél százat is, amelyek közül 24 helyszínen az erdészek végzik el a vizsgálatokat. A Parkerdő azt is vállalta, hogy saját forrásból tíz, a megfigyeléshez szükséges – a hőmérséklet és a páratartalom folyamatos mérésére alkalmas – műszert is beszerez, amelyek kihelyezését idén januárban és februárban el is végzi.
Forrás: Parkerdő Zrt.
