Az Európai Bizottság elfogadta a természet helyreállításáról szóló rendeletjavaslatát. Bár az európai erdőtulajdonosok kulcsszerepet játszanának a lehetséges végrehajtásban, első elemzésük néhány fontos kérdést azonosított, amelyekkel a jövőbeni viták során foglalkozni kell.
Természet helyreállítása – Hogyan és ki által?
Az Európai Bizottság ma elfogadta a természet helyreállításáról szóló rendeletjavaslatát. Bár az európai erdőtulajdonosok kulcsszerepet játszanának a lehetséges végrehajtásban, első elemzésükben néhány fontos kérdést határoztak meg, amelyekkel a jövőbeni viták során foglalkozni kell.
Az erdőtulajdonosok aktív bevonása a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló bármely kezdeményezésbe és a kapcsolódó döntéshozatali folyamatokba a biológiai sokféleség megőrzésének egyik legfontosabb elősegítője. Az ilyen bevonásnak magában kell foglalnia a tulajdonjogok elismerését és tiszteletben tartását. A javaslat megfelelően hivatkozik az EU Alapjogi Chartájára a környezetvédelemmel kapcsolatban, de nem határozza meg egyértelműen a tulajdonhoz való jogot, amely szintén része a Chartának. Mivel a tagállamok számára kötelező lesz a földterületek kijelölése helyreállítás céljából, továbbra is lényeges kérdés, hogy az erdőtulajdonosok előzetes és tájékozott beleegyezését hogyan fogják biztosítani ebben a folyamatban.
Az EU megosztott hatáskörrel rendelkezik a tagállamokkal az erdőket érintő különböző ágazati politikák terén. Az erdőgazdálkodás önmagában azonban nem tartozik a megosztott hatáskörbe. A javaslat rendelkezéseit ezért a szubszidiaritás elvének gondos figyelembevételével kell kezelni.
Az eszköz megválasztása – rendelet, szemben az irányelvvel – csökkenti a tagállamok rugalmasságát, hogy helyreállítási terveiket helyi igényeikhez igazíthassák. Ez különösen azért meglepő, mert a természetvédelmi irányelvek, amelyeket ez a rendelet támogatni kíván, megfelelőnek bizonyultak a célnak.
Az európai erdőtulajdonosok nagyra értékelik, hogy a javaslat figyelembe veszi a fajok és ökoszisztémák elkerülhetetlen változásait, amelyek a változó éghajlati viszonyok hatásai miatt következnek be. Egy ilyen javaslat eredményeinek értékelésében ez a koncepció alapvető fontosságú. Erdőink jövője a fenntarthatóan kezelt és ellenálló erdőkön múlik. A fenntartható erdőgazdálkodási döntések a jövőbe és nem a múltba tekintve születnek. Ez a megközelítés még fontosabb, amikor az erdei ökoszisztémák helyreállítására vonatkozó célokról van szó, mivel ezek a rendszerek hosszú távú folyamatokra támaszkodnak, és az éghajlatváltozás gyors üteme miatt csak korlátozottan képesek a természetes vándorlásra vagy alkalmazkodásra.
A CEPF tovább fogja elemezni az Európai Bizottság javaslatát és az azt kísérő hatásvizsgálatot. Ez az elemzés különösen arra fog összpontosítani, hogy az európai erdők multifunkcionalitását, a különböző lehetőségek költséghatékonyságát és a helyreállítási folyamat bizonytalanságait hogyan vették figyelembe.
szerk: Tóth János, forrás: CEPF
Észrevétel: Van aki még emlékszik a NATURA 2000 területeknek a tulajdonosok előzetes értesítése és tájékoztatása nélküli kijelölésére?