Lehet egy nagyszabású nemzetközi sportesemény igazán zöld? Felhívhatja a figyelmet a fenntarthatóságra és a környezettudatosságra? A 2022-es magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság magyar szervezőivel együtt hiszünk abban, hogy igen.
A szervezőbizottság Do More programjának keretében többek között a WWF Magyarországot kérték fel arra, hogy segítsen fenntarthatóbbá tenni a tornát és csökkenteni annak szén-dioxid-lábnyomát.
Nem egyszerű egy ilyen nagyságrendű rendezvény szénlábnyomát felmérni, hiszen ebbe gyakorlatilag az összes, az esemény szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos tevékenység valamennyi kibocsátása beletartozik. Gondoljunk csak bele: a sportolóknak ide kell utazniuk, szállást kell számukra biztosítani, a sportcsarnokokat rendszeresen használniuk kell. Étkezést, folyamatosan tiszta mezeket kell számukra előkészíteni, mindennek energiaigénye van, és akkor még nem beszéltünk a mérkőzésekre ellátogató szurkolók utazásáról, a fogyasztásukkal keletkező kibocsátásokról. Mindeközben a szénlábnyom kiszámításakor figyelembe kell venni, hogy a felhasznált energia milyen forrásból származik, a repülőgépek vagy a szurkolói buszok, személyautók hány kilométert tettek meg, milyen típusúak, vagy éppen keletkezett-e élelmiszerhulladék a rendezvény ideje alatt, és a különböző hulladékokat mennyire sikerült szelektíven gyűjteni.
A 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság esetében felmértük a tornán részt vevő csapatok utazása során kibocsátott szén-dioxid várható mennyiségét, amelyet 182,5 tonnára becsültünk. Ez a teljes rendezvény ökológiai lábnyomának csak jelképes része ugyan, az ellentételezés módja mégis példaértékű. A kibocsátás ellentételezése, más néven az offsetting, jelen esetben ugyanis egy olyan fássáv-rekonstrukciós projektet jelentett, amely során az újonnan létrejövő élőhelyek ökoszisztéma-szolgáltatásai, valamint a folyamatosan növekvő facsemeték szén-dioxidot megkötő tevékenysége segítenek elnyelni azt az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, amelyet a tornán résztvevő játékosok az Európa-bajnokságra utazásuk során generálnak.
A kibocsátott szénmennyiség elnyelésére a Pest megyei Kosd településen 2,3 hektáron fásssáv-rekonstrukciót hajtottunk végre.
Miért itt és miért így?
Kosd sok szempontból tipikus hazai dombvidéki település: a völgykatlanban elhelyezkedő kis falut meredek domboldalak veszik körül, az azon elterülő földek nagy részéről eltűnt az egykori erdőborítás, és most kopár, monoton szántók borítják. Ez több szempontból is problémás. Egyrészt a monoton agrártájban szegényes az élőhelyek sokfélesége és a biodiverzitás is, ami természetvédelmi probléma. Ugyanakkor a klímaváltozás nyomán egyre gyakoribb heves esők is túl gyorsan zúdulnak le a csupasz dombon, talajeróziót okoznak és villámárvízzel fenyegetik a település belterületét.
A település felett elhelyezkedő domboldalakon mezővédő erdősávok hiányában gyakori probléma a talajerózió, és az élőhelyfolyosók, az élőhelyek sokszínűsége is hiányzik. Fotó: Farkas Mátyás/WWF Magyarország
Erre ad választ a település feletti dombokon, a dűlőutak mentén végrehajtott fássáv-rekonstrukció. Fának szelídgesztenyét és hársat, cserjékként pedig somot, kökényt, galagonyát és csipkét telepítettünk Kosd önkormányzatával együttműködésben, csupa olyan fajt, melyek terméseit, terményeit a helybéliek hasznosíthatják.
Ez a 2,3 hektáron, 600 facsemete és rengeteg cserje ültetésével megvalósuló élőhelyfejlesztés tehát néhány évtized alatt képes lesz elnyelni a már korábban említett szén-dioxid-kibocsátást, miközben rengeteg járulékos haszonnal jár: az egyhangú agrártájba ékelődött fás sávok búvóhelyet nyújtanak sok fajnak, élőhelyfolyosóként funkcionálnak, a meredek domboldalakon erózióvédelem, miközben a mikroklíma-szabályozás tekintetében is eredményeket érünk el. Reméljük, hogy a projekt jó példaként szolgálhat más településeknek is.
Mit tehet egy szurkoló az Eb teljes lábnyomának csökkentéséért?
A szervezők törekvésein túl rajtunk, szurkolókon is múlik, mekkora lesz a torna teljes ökológiai lábnyoma. Semmi ördöngösségre nem kell itt gondolnunk, csupán annyi a teendőnk, hogy viselkedjünk a játékok alatt is ugyanolyan felelősségteljes fogyasztókként, ahogyan az a hétköznapokon is elvárható. Próbáljunk meg tömegközlekedéssel vagy közösségi közlekedési eszközökkel (például elektromos autó, kerékpár, roller) érkezni a mérkőzésekre, és tervezzük meg előre a “szurkolói fogyasztásunkat”! A feliratokhoz, transzparensekhez használjunk újra már birtokunkban levő (karton)papírokat és részesítsük előnyben azokat az alapanyagokat, melyeket könnyen újra lehet majd hasznosítani. A helyszínen már tényleg csak azokat a dolgokat (például élelmiszer, üdítő) vásároljuk meg, amire valóban szükségünk van, ezeket pedig próbáljuk meg maradéktalanul (f)elhasználni. Szerencsére – az Európa-bajnokság szervezőinek közlése alapján – a catering kínálatban vegetáriánus ételek is szerepelni fognak. Mivel a kevesebb húsfogyasztás számottevően csökkenti az egyéni kibocsátást, így a látogatók ezzel is hozzájárulhatnak az esemény karbonlábnyomának csökkentéséhez. A keletkezett hulladékot pedig természetesen a megfelelő szelektív kukába dobjuk ki.
Ne hagyjunk szemetet magunk után, mutassunk példát a külföldről érkező szurkolóknak, nemcsak a szervezők egyedülálló környezetvédelmi törekvéseiből, hanem szurkolói magatartásból is! Együtt lehetséges!
