A Back-to-nature projektben a Braunschweigi/Wolfenbütteli Műegyetem kutatói a tömör faanyagot úgy módosították, hogy az alkalmas legyen olyan mechanikai alkatrészek gyártására, mint a nyomólemezek, siklócsapágycsíkok vagy perselyek. Az új anyagból nem szabadulnak fel nehezen lebomló mikroszemcsék, sem pedig klímakárosító vagy mérgező kibocsátások.
A projektet a Szövetségi Élelmezési és Mezőgazdasági Minisztérium (BMEL) finanszírozta a Fachagentur Nachwachsende Rohstoffe e. V. (FNR) projektmenedzsment szervezeten keresztül. A zárójelentés a 2220HV062X támogatási kóddal az fnr.de oldalon érhető el.
Az olyan tribológiai alkalmazásokhoz használt anyagoknak, amelyekben két anyagfelület között rendszerfüggő súrlódás van, különleges tulajdonságokkal kell rendelkezniük. Az egyik legfontosabb paraméter a keménység. A természetesen nevelkedett fa esetében ez növelhető például tömörítéssel. A back-to-nature projektben a kutatók ennek optimális paramétereit dolgozták ki. Egyszerű és költséghatékony módszert találtak a visszarugózási hatás csökkentésére is, azaz arra, hogy az anyag tömörítés után visszarugózzon az eredeti alakjába.
A kutatók a tömörített anyagok egy részét hőkezeléssel kezelték, és különböző viaszokkal impregnálták. Ennek eredményeként a 200°C-on három órán át kemencében tárolt és repceviasszal impregnált tömör bükkfa tömörített tömörítése mutatta a legjobb jellemző értékeket. Megnövekedett páratartalom mellett is lényegesen kisebb duzzadási viselkedést mutattak, mint a hőkezelés nélküli minták.
A kutatók elérték céljukat, hogy egy teljesen bioalapú, a szintetikus polimerekhez hasonló anyagtulajdonságokkal rendelkező anyagot fejlesszenek ki tribológiai alkalmazásokhoz. Az új anyag most utat találhat magának a gép- és üzemmérnöki vagy ipari termelésben, és segíthet csökkenteni az olyan környezeti problémákat, mint az egészségre és az éghajlatra káros mikroszemcsék vagy gázok kibocsátása.
szerk/ford: Tóth János, forrás: Charta für Holz 2.0
