FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Gemenc ékköve

Fotó: Csontos Péter

Őshonos ártéri növénytársulások, különleges madárvilág és a gímszarvas birodalma. Ökoturisztikai fellegvár, a bakancsos, kerékpáros és vízi túrák paradicsoma. Rezét gőzös és az erdei vasút életnagyságú terepasztala. Ezt a sok csodát mind a Gemenc Zrt. Szekszárdi Erdészete óvja.

Mikoviny Sámuel 1740-ben készült térképén Gemencet még a Duna egy szigeteként azonosíthatjuk. Az 19. századi mederszabályozási munkálatok után a történeti gemenci erdőkerület Felső-Gemencet, Alsó-Gemencet és Kis-Gemencet foglalta magában. Ez volt az „ősállapot”, erről nevezték el később azt a csaknem 18 ezer hektárnyi erdőterületet, amely most Európa egyik legnagyobb összefüggő ártéri erdeje. Ennek a védett és fokozottan védett területnek a jelentős részén a Gemenc Zrt. Szekszárdi Erdészete gazdálkodik.

Ősvadon helyett emberi beavatkozás

Gemenc szép példája az erdész természetet teremtő és védő, évszázadokban mérhető munkájának. A Duna több millió éve formálja ezt a tájat, azonban a közel 150 évvel ezelőtt befejeződött folyószabályozás után kialakult egy új földrajzi kép, a ma is látható táj. A 18 ezer hektáros ártérben a Kalocsai Érseki Uradalom erdőmesterei által irányított erdészek létrehoztak egy összefüggő, hatalmas erdőtársulást, amit a további erdészgenerációk – így néhány évtizede a Gemenc Zrt. szakemberei folytatva a munkát – óvnak.

Fiatal gímbikák egy nyiladékon gemenc
Fiatal gímbikák egy nyiladékon Fotó: Simon László

Bebizonyosodott, hogy a tudatos vadgazdálkodási tevékenység eredményeként világhírűvé vált az itt élő gímszarvas, ezen a területen található meg a világ legnagyobb egyedsűrűségű és fokozottan védett fekete gólya állománya, vagy éppen hazánk számos famatuzsáleme.

Az erdei vasút bölcsője

Az évszázados és tudatos erdőgazdálkodást jól példázza a kisvasút. Mattanovics Károly, a Kalocsai Érseki Uradalom erdőmestere 1914-ben javasolta, hogy a nehéz útviszonyok miatt erdei vasutat kellene építeni Gemencen, mivel az első világháborúban az igavonó lovak zömét bevonultatták. A kisvasúti pálya kivitelezésére az uradalom megkötötte a szerződéseket, így 1915-ben már használták a 2,5 kilométer hosszú első gemenci erdei vasutat, amelynek egyik végpontja a mai Gemenc-Dunapart erdei vasúti megálló (nagy rakodó) volt, és innen nyugati irányba, Szekszárd felé folytatódott a pálya.

Több kisebb-nagyobb vasútvonal megépítése után a Gemenci Állami Erdei Vasút mostani pályaszakaszának első vonala 1957-ben készült el, majd 1966-ra összeépítették a különböző szakaszokat.

Pörbölyből indul a kisvasút gemenc rezét
Pörbölyből indul a kisvasút

Így jött létre a jelenlegi fővonal jelentős része. Ma már nagy népszerűségnek örvend a turisták körében, hiszen Gemenc déli kapujából, Pörbölyről az erdőgazdaság Ökoturisztikai Központjából induló menetrend szerinti járatok állomásai nemcsak csodálatos ártéri tájakkal, hanem különleges kiállításokkal is várják a kirándulókat.

Ökoturizmus a rengetegben

A bakancsos, a kerékpáros és a vízi turista is élményekkel teli kirándulások részese lehet ezen a területen. Nagyrezéten az erdei vasút állomásától néhány perces sétával közelíthető meg az erdészház szomszédságában álló Gemenc Méhészeti Gyűjtemény, ahol megismerhetjük a méhészet tárgyi emlékeit. A legizgalmasabb belesni az üvegfalú kaptárokba, ahol valódi méhcsaládok élnek és szorgoskodnak.

Lassi állomáson az egykori halászok, hajómolnárok mesterségét bemutató kiállítás, valamint egy gyermekbarát erdei pihenőpark várja a kirándulókat.

HorváthZsolt Ártéri csendélet gemenc
Ártéri csendélet Fotó: Horváth Zsolt

Innen indul a 2014-ben az Év Ökoturisztikai Létesítménye díj pályázaton első helyezést elnyerő interaktív Molnárka-tanösvény. A 11 állomásból álló, több mint 2 kilométeres sétaút többek között sok érdekes információt nyújt a Gemenci erdő kialakulásáról, az ártéri erdőben élő világhírű gímszarvasról, a vaddisznóról, a madárvilágról, az erdei virágokról, gombákról, az itt élő fekete dióról és egyéb fafajokról, az ártéri erdőgazdálkodásról, valamint a hajómalmokról. A tanösvény egyik megállója az időszakos vízjárású Malomtelelő-tó partján található, ahol egy madármegfigyelő toronyból jó szerencsével akár rétisast és fekete gólyát is láthat a kiránduló.

A vízi túrázók a Rezéti-Dunán, valamint a Sió-csatornán ismerkedhetnek meg a barna kányák, hódok, kócsagok és szürke gémek birodalmával. A túrák a pörbölyi Ökoturisztikai Központból indulnak. Regisztráció és a felszerelés átvétele után a résztvevők kisvasúttal utaznak a Rezéti-Duna partjára, ahol a két- és négyszemélyes túrakenukat a vízre teszik.

Kerékpározva is lehet erdőt kerülni, hiszen közel 18 kilométeres táv tekerhető le Pörböly és Keselyűs között. A Gemenc északi határán található Holt-Sió mentén barangolók sok érdekességet tudhatnak meg a Fekete gólya tanösvényen.

A Gemenci erdő jellegzetes fafaja a fekete dió
A Gemenci erdő jellegzetes fafaja a fekete dió

A mintegy 1,5 kilométer hosszan tartó ismeretterjesztő túrán az ártéri keményfás ligeterdők kiemelkedően szép állományában haladnak a kirándulók. A tájékoztató táblák az ártéri erdő- és vadgazdálkodást, valamint Gemenc híres madarát, a fekete gólyát mutatják be. Az ösvény mentén pihenőhelyek és esőbeálló várja a túrázókat.

Egy legenda emlékhelye
Beöthy-kiállítás gemenc
Beöthy-kiállítás

Vitéz Beöthy-Zsigmond László huszár ezredes és Wartho nevű hannoveri vérebe a kutya-ember barátság megrendítő, szép példája, amelyből gemenci legenda született. (Magazinunk 2023/1. számában részletes cikk foglalkozott a történettel.) Wartho az 1930-as évek közepén az ország legjobbja volt, több vérebversenyt, sőt küllemkiállítást is nyert, hazai államdíjjal és 5 németországi első díjjal is büszkélkedhetett.

A huszárfőtiszt – hűséges társa elhunyta után – egy hatalmas tölgyön emléktáblát állíttatott a kutyája sírja fölé. Emberemlékezet óta a vadászok, erdészek Kutyás-tölgyként beszéltek a fáról, és Kutyás-nyiladéknak nevezték ezt a helyet, ami valóban fontos váltója most is a vadnak, valamint kiemelt viszonyítási pontja a területet ismerő természetjárónak.

Beöthy-Zsigmond László 55 évvel élte túl hűséges kutyáját. Halála előtt megkérte Bangó Sándor keselyűsi vadőrt Wartho „exhumálására”, aki a kérésnek eleget téve, egy dobozban összegyűjtve elküldte neki a kutya csontjait. A száz évesen elhunyt I. világháborús hős végakarata szerint Wartho maradványait együtt temették el vele. Erre a történetre és főszereplőire emlékeztek 2024. május 1-jén Pörbölyön, a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központjában. Az ünnepségen egy új interaktív kiállítást adtak át, ami bemutatja Gemenc egykori vadgazdálkodójának életét és a nemzetközi hírű kutya történetét. A tárlattal együtt a Kutyás-nyiladék mellett emelt emlékhely megvalósításával is tisztelgett a Gemenc Zrt. a legenda előtt.

Hullottagancs-mustra a Szekszárdi Erdészetnél
Hullottagancs-mustra a Szekszárdi Erdészetnél
Tolnaszigeti csemetekert

A lecsökkent talajvízszint és a folyószabályozás miatt jelentősen megváltozott adottságok, valamint a klímaváltozás szélsőséges jelenségei – extrém árhullámok, aszályos periódusok – kölcsönhatásában a Szekszárdi Erdészet szakembereinek a munkáját segíti a Tolnaszigeti csemetekert.

Fontos feladata az itt dolgozó erdészeknek a gemenci térségben előforduló feketenyár- és fehérfűz-állományok genetikai erőforrásainak védelme és megőrzése. Mindez nem önmagáért való, hiszen ezek a géngyűjtemények biztosítják a fenntartható erdőgazdálkodás biológiai alapjait.

Szakmai találkozó a Tolnaszigeti csemetekertben
Szakmai találkozó a Tolnaszigeti csemetekertben

A gazdálkodói és a természetvédelmi érdekek összehangolásának szemléletes példája, ahogy a védett gemenci területeken az erdőgazdaság felhasználja a helyi származású szaporítóanyagokat az erdősítéseknél. Az ártéri erdőtársulások őshonos fafajaival (fekete nyár, fehér fűz, fehér nyár) folytatott gazdálkodás során a Gemenc Zrt. jelentős tapasztalatokra tett szert. Többek között a csaknem 25 éve hazánkban elsőként elkezdett fekete nyár „visszatelepítési” program eredményeihez is jelentősen hozzájárult a Tolnaszigeti csemetekert.

Szerző: Baricz Árpád, Fotók: Csontos Péter, Horváth Zsolt, Simon László
forrás: Magyar Mezőgazdaság

Előző cikk

KSH – átlagkereset Magyarországon

Következő cikk

ENSZ - Paktum a jövőért



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések