„Hogyan védhetjük meg erdeinket a klímaváltozás és a vadkár kettős nyomása alatt?” – erre a kérdésre igyekezett válaszokat adni a 2025. november 26-án megrendezett szakmai konferencia az Erdészeti Információs Központban.
A rendezvényt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara keretében működő KAP-hálózat Zöld Támogató Egység és a NAK Erdészeti Szakértői Hálózat szervezte, témájában kapcsolódik az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum tevékenységéhez. A rendezvénnyel a szervezők további lendületet kívántak adni a Fórum érintett munkacsoportjában megkezdett, az erdei vadkár és az erdészeti klímaadaptáció összefüggéseiről, valamint az erdei vadkár csökkentésének lehetőségeiről szóló párbeszédnek.
A konferenciát Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy a vad és az erdő kapcsolata a klímaadaptációs kihívások közepette kulcsfontosságú. Kiemelte, hogy a nagyvadállomány hatása az erdőfelújításokra és az erdei élőhelyekre egyre jelentősebb, ezért a vad által okozott erdőkár érdemi mérséklését eredményező vadállomány-szabályozás elengedhetetlen. A megoldás alapja lehet a tudományosan megalapozott vadhatás-monitoringon nyugvó, valósághoz közeli vadkárbecslés, amely lehetővé teszi a felelős állományszabályozást, és így kulcsfontosságú eszközt jelent a klímaadaptációs törekvések megvalósítása során.
Dr. Bleier Norbert, a NAK Erdő- és Vadgazdálkodási Országos Osztályának elnöke köszöntőjében az erdő- és a vadgazdálkodás összehangolásának szükségességén túl kiemelte, mindannyiunk közös érdeke, hogy a megváltozott környezeti feltételek mellett az erdők minél nagyobb része, minél jobb, ellenállóbb- és alkalmazkodásra kész állapotban fennmaradjon. Ennek azonban sok egyéb mellett az is előfeltétele, hogy célirányos- és eredményes nagyvadállomány-szabályozással a vadgazdálkodók is támogassák ezt a folyamatot. Ez a nagyvadállomány hosszú távú érdeke is. A közelmúlt aszályos évei és az erdőpusztulások miatt mind az erdőfelújításokban, mind pedig az erdőtelepítésekben a nagyvadállomány negatív hatása egyre jelentősebb tényezővé vált. Mértékének megítélésében, kezelésében a vadhatás-monitoring egy hatékony szakmai eszköz, amely így kulcsfontosságú lehet a klímaalkalmazkodási törekvések megvalósítása kapcsán is.
A konferencia alapvető célja az volt, hogy bemutassa a vadhatás-monitoring módszertanával kapcsolatos aktuális megfontolásokat, és megvitassa a monitoring eredményein alapuló döntéstámogató rendszerek szerepét az erdei vadkár mérséklésében. A megnyitót követően az előadók az erdő- és vadgazdálkodás harmonizációjának gyakorlati tapasztalatait, a vadkárok gazdasági hatásait, valamint a tolerálható nagyvadlétszám és a döntéstámogató rendszerek szükségességét ismertették.
Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese „Erdő- és vadgazdálkodás harmonizációja” címmel tartott előadást.
Az előadás központi üzenete, hogy az erdő és a vadgazdálkodás érdekei hosszú távon csak ökológiai alapú megközelítéssel egyeztethetők össze. A klasszikus, becslésen alapuló vadgazdálkodási modell helyett olyan rendszerre van szükség, amely a vadhatás-monitoring eredményeit használja a vadlétszám-szabályozás tervezéséhez. A vadhatás-monitoring központi eleme a rendszeres felmérések és indikátorok kialakítása, amelyek a rágás mértékét, a felújítás sikerességét és az erdő regenerációs képességét mérik. Ezek az adatok alapul szolgálnak a vadászati tervekhez, a vadhatás (rágottsági index) értékelése a kilövési tervek meghatározásához szükséges bemeneti adatok egyik fontos elemét jelenti.
Külföldi példák (Németország, Ausztria) igazolják, hogy a monitoring adatokra épülő intézkedések csökkentik a kerítések szükségességét, és elősegítik a változatos, klímaadaptív erdők kialakulását.
Dr. Schiberna Endre, a SOE ERTI Ökonómiai Osztály tudományos osztályvezető előadásában „A vadkár gazdasági hatásai” -ról beszélt.
Az előadás rávilágított arra, hogy a vadkár nem csupán természetvédelmi és szakmai, hanem komoly gazdasági kérdést is jelent. Az erdei és mezőgazdasági vadkárkifizetések, valamint a védekezési költségek (kerítések, pótlások az erdősítésekben stb.) milliárdos nagyságrendű terhet rónak az erdészeti ágazatra. A vadkár aránya országosan a vadgazdálkodási kiadások 7–10%-át teszi ki, de egyes régiókban elérheti a 20%-ot is.
Dr. Jánoska Ferenc, a SOE EK Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet igazgatója előadásának címe a „Tolerálható nagyvadlétszám és döntéstámogató rendszer”.
Előadásában kiemelte, az erdőgazdálkodás-vadgazdálkodás konfliktus esetében alapvetően egy bonyolult érdekhálózatról van szó, amely messze túlmutat az általában egyedüliként tárgyalt „elfogadhatatlan vadkár – több elejtés” szempontján.
Mivel nincs olyan költséghatékony becslési módszer, ami országos léptékű, pontos állománylétszámot képes nyújtani, a vadlétszám-szabályozás új alapokra helyezését látja indokoltnak. A létszámbecslés helyett olyan országos vadhatás monitoringot javasol, ami nem a vadkár/vadhatás megállapítására, hanem döntéstámogatásként, a vadhatás időbeli változására koncentrál. Az új megközelítés tehát nem közvetlenül a vadállomány nagyságát, hanem az erdőre gyakorolt hatást mérné – az erdő állapotának folyamatos nyomon követésével – egy országos, hiteles és manipulálhatatlan rendszerben, amit mindkét oldal elfogad.
Az előadásokat irányított kerekasztal-beszélgetés, majd a jelenlévő mintegy 50 fő és az online csatlakozott, mintegy 300 fő szakember részvételével fórum követte, helyet és lehetőséget adva a széles körű szakmai eszmecserének. Ennek során fontos információként elhangzott, hogy egy folyamatban lévő törvénymódosítás eredményeként a vadászati hatóságnak az éves kilövési tervek jóváhagyása során – egyelőre csak kiegészítő szempontként – a vadállomány által okozott hatásokat is figyelembe kell majd vennie.
Az elhangzott előadásokról készült felvétel visszanézhető (videó)
Az előadások anyaga letölthető:
- Csépányi Péter előadása „Erdő- és vadgazdálkodás harmonizációja”
- Schiberna Endre előadása „A vadkár gazdasági hatásai”
- Jánoska Ferenc előadása „Tolerálható nagyvadlétszám és döntéstámogató rendszer”
A téma a KAP-hálózat Zöld Támogató Egysége számára is kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a fenntartható erdőgazdálkodás, a biodiverzitás megőrzése és a klímaadaptáció előmozdítása alapvető célkitűzései közé tartozik. A vadhatás-monitoring alkalmazása hozzájárul a természeti erőforrások védelméhez és a KAP környezeti céljainak hatékony megvalósításához. A rendezvény személyesen és online is követhető volt, és akkreditált szakmai képzésként szolgált az erdészeti szakszemélyzet és szaktanácsadók számára.
forrás: NAK / Erdészet
