Fűrészáru exportunk mintegy 200 ezer m3 és 25 Md Ft, az import pedig 800 ezer m3 fölé és a 45 Md Ft közelébe nőtt. Exportban a lombos, importban a fenyő a meghatározóan nagy termékcsoport. A fenyő miatt az egyenleg mennyiségben és értékben is negatív. A trópusi fűrészáru forgalma mindkét irányban csekély.
Néhány termékkör külkereskedelmi adatait a közelmúltban közzétettem, most a KN 4407 Fűrészáru következik. KN = Kombinált Nomenklatúra, avagy Vámtarifa, de hívhatjuk HS = Harmonised System-nek is. A 4407 Fűrészáru megnevezése kicsit hosszabbam pedig: “4407 Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is”.
A fűrészáruk legfőbb csoportjai: fenyő, trópusi és lombos (mármint mérsékelt égövi), de ezek adatait össze kell adogatni a megfelelő KN 6, illetve 8 jegyű terméksorokból. A fűrészáru termékkörben már nem csak egyféle mértékegység van a mennyiség oszlopokban. A m3 (MTQ) mellett van kg (KGM) és m2 (MTK) is. Tehát figyelni kell a mennyiségi összesítésnél. Az a szerencse, hogy a kg mértékegységű terméksorokban nincs adat, tehát ezeken áruforgalom nem volt. A m2 pedig csak egy esetben fordul elő, ennél: “44079131 (MTK) Fűrészáru, 6 mm-nél vastagabb, tölgyfából készült blokk, szalag és hasonló, parketta gyártáshoz, gyalulva, fogazott illesztés nélkül” Ezt magamban tölgy parkettfríznek értelmeztem és feltételeztem, hogy 20 mm vastag, tehát a m2 adatát 50-nel osztva kapom a m3 egyenértéket. Még erre a termékcsoportra kellett odafigyelni: “440799 Más fűrészáru, 6 mm-nél vastagabb, mérsékelt égövi fából (kiv. tölgy, bükk)”, hiszen 2015-ben és 2016-ban neve ellenére ezen belül a KN 44079996 soron Trópusi fa jelenik meg, valamint a KN 44079991 sorban Nyár fafaj van, ami 2017-től más terméksorba került.
Persze e termékcsoportban szélezetlen, szélezett, parkettfríz, raklapelem, mindenféle feldolgozottságú fűrészáru van, így a mennyiség m3-ben összeadása még akkor sem mindig teljesen szakszerű, amikor a mennyiség mértékegysége azonos. Ezen azonban túl kell tegyük magunkat.
Van még egy probléma, de azt majd lejjebb taglalom.
A fentieket figyelembe véve, az alábbi grafikonokra jutottam.
I. EXPORT
Trópusi fűrészáru export néha előfordul, de érthetően jelentéktelen mennyiségben. A meghatározó mennyiség a lombos fűrészáru kivitele, melynek mennyisége évi 170 ezer m3 körül ingadozik. A fenyő fűrészáru export 30 ezer m3 körüli, kivéve 2019-et. Könnyen lehet, hogy valójában akkor is ilyesmi mennyiségű lehetett, ha majd összevetjük a mennyiségi grafikont az értékadatokéval. A mennyiségnél időnként vannak furcsaságok, ahogy a korábbi külker elemzéseknél is rámutattam erre.
Halmozott adatokkal látható, hogy az összes fűrészáru export évente mintegy 200 ezer m3, s a fenyő 2019. évi “adatugrása” miatt kerül e rajz szerint a 300 e m3 közelébe, de lehet hogy ez utóbbi nem egészen igaz.
Értékben a három fafajcsoport közül még inkább a lombos fűrészáru export a meghatározó, 25 Md Ft körüli értékével. Külker statisztikában többnyire az érték adata a biztosabb, fenyőnél jól látható, hogy mégsem táltosodott meg a hazai fenyő fűrészáru export 2019-re, hanem végig a 1,5 Md Ft érték körül alakult. A trópusi fűrészáru exportunk pedig 16 és 99 millió Ft között változott.
A fenti és az alábbi halmozott érték-grafikonban is a KN 6 jegyű adatsorok értékeinek összegei szerepelnek.
Halmozott grafikon: összes fűrészáru exportunk értéke a 23,5-26,1 Md Ft között változott.
Itt a probléma, amire visszatérek. A KSH-tól nagyszerűen letölthetőek az adatok. Lementhető a kérdezőfájl (.ssq) a későbbi újra felhasználáshoz, illetve a lekérdezés eredménye táblázatban (.xls) is menthető. Igazán nagyszerűen működik.
Az érték adatoknál, ha a KN 6 jegyű összesítősor alatti KN 8 jegyű sorok adatait összeadom, pontosan a KN 6 jegyű összesítősorban lévő számokat kapom vissza, s ennek nyilván így is kell lennie. Ugyanakkor, ha a KN 6 jegyű sorok érték adatait összeadom, akkor nem a fölötte lévő KN 4 jegyű sorban lévő adatokat, hanem azoknál kisebb értéket kapok.
A KN 440710-től a 440799-ig a 6 jegyű sorokat összeadva kisebb érték adatot kapok Ft-ban és Euróban is minden egyes évben, mint ami a KN 4407-es sorban a KSH-tól letöltéssel érkezett adat. Nem tudom ennek okát. Ráadásul az eltérés mértéke változó.
Kíváncsiságból összeadtam 4401 tűzifától a 4421 Fa-készárukig a termékcsoportok értékeit, s pontosan megkaptam a “44 Fa és faipari termékek; faszén” adott évi értékét Ft-ban és Euróban is. Tehát a letöltéskor kapott és a saját összesítés azonos eredményre vezetett. Így is kell lennie, ez a logikus. Ugyanígy a KN 44 + 45 + 46 sorok összeadásával a “IX. Fa, faipari termékek, fonásáruk (44-46)” áruosztály értékadatát kapom, ami szintén rendben van. Tehát a KN 4 jegyű termékcsoportnál, jelen esetben a KN 4407 fűrészáru értékénél van értékbeni eltérés a letöltéssel kapott és a saját összesítés között.
Ezt az eltérést mutatja a fenti grafikon.
A KSH magyarázata:
Kiegészítés 2020-04-08: Jeleztem ezt a problémát a KSH-nak, s hogy nem értem, mi lehet ennek az oka, amire ezt a választ kaptam:
“A KN4, 6, 8 számjegyen történő lekérdezéseknél az az eltérés oka, hogy amíg a 6. és a 8. jegyen csak gyűjtött adatok szerepelnek, addig a 4. jegyen már benne vannak a becsült adatok is.
Emiatt nem is lehet egyezőség az összesen értékeknél.”
A fenyőn és pláne a trópusi fákon belül az egyes fafajok kibontása talán felesleges, de nézzük a lombos fűrészáru részletezését.
Mennyiségben a tölgy, a nyár és az egyéb fafajok a nagy tételek, továbbá a bükk és a kőris érdemel még említést. A nyár folyamatosan és jelentősen csökken. A tölgy időszak közepi csökkenése 2019-re ismét emelkedésre váltott. Az egyéb fafajok 2019. évi mennyiségi ugrását még össze kell vetni az értékfolyamattal.
A lombos fűrészáru export mennyisége halmozott grafikonon. Itt is látszik, hogy a tölgy, a nyár és az egyéb fafajok a nagy tételek, melyek mellett e rajzban még a bükk mozgása látható jól, a többi fafaj adatai elvesznek a vonalak között.
Az érték grafikonon nyilván a tölgy, a nyár és az egyéb fafajok, valamint a bükk és a kőris a jelentősek. Az egyéb fafajok 2019. évi nagy mennyiségi emelkedése értékben már nem mutatkozik, aminek lehet fafajösszetételi változás az oka (mely részleteket a statisztika már nem mutatja), de lehet valami mennyiségi adat érdekesség is.
A halmozott rajz különösen jól mutatja, hogy a lombos fűrészáru exportnak értékben több mint a felét a tölgy fafaj adja. Ezt követi az egyéb lombos fafajok csoportja, majd az összes többi.
II. IMPORT
Magyarországon a domborzati és éghajlati adottságok következtében kevés a fenyő erdő és annak is csak csekély része ad jó építő, illetve asztalos minőségű alapanyagot. Ezért fűrészáru importunkban a fenyő a meghatározó tétel mennyiségben. A fenyő felhasználás erősen összefügg az építési aktivitással, így az utóbbi élénkülésének biztos visszaigazolása a fenyő behozatal elmúlt két évi emelkedése.
A halmozott mennyiségi grafikonban is nyilván a fenyő fűrészáru import a meghatározó tétel.
Értékben a lombos fűrészáru a magasabb egységár miatt a mennyiségihez képest nagyobb hányadot tesz ki. A fenyő fűrészáru import mennyiségi és érték adatsora együtt mozog.
A fenti és az alábbi halmozott érték-grafikonban is a KN 6 jegyű adatsorok értékeinek összegei szerepelnek.
A halmozott adatok rajzán látható, hogy a fűrészáru importunk mintegy 10 Md Ft-tal nőtt az 5 év alatt, s 10-20 Md Ft-tal meghaladja a fűrészáru exportunk értékét. E negatív egyenleg egyértelműen a fenyő miatt van.
Az exportnál részletesen taglaltam, hogy a KN 6 jegyű sorok értékeinek összegei kisebb eredményre vezetnek, mint ami a KN 4407 sor letöltött adatai. Ezt az eltérést ábrázolja a fenti grafikon. (Az eltérés 2019-ben különösen nagy.)
Az eltérés oka tehát a KSH-tól kapőtt válasz szerint:
“A KN4, 6, 8 számjegyen történő lekérdezéseknél az az eltérés oka, hogy amíg a 6. és a 8. jegyen csak gyűjtött adatok szerepelnek, addig a 4. jegyen már benne vannak a becsült adatok is.
Emiatt nem is lehet egyezőség az összesen értékeknél.”
Fafajok szerinti bontás:
Igaz, hogy importban nem a lombos fűrészáru a nagy tétel, de annak van végig jól követhető fafaj bontása, így ezt mutatom be az alábbiakban.
A tölgy a nagy tétel, de behozatala láthatóan folyamatosan csökken. 2018-ban a kőris, és 2019-ben az egyéb lombos fűrészáru import mennyisége felettébb érdekesen nagy, ami kevéssé valószínű, különösen az egyéb lombos fűrészáru esetén.
A halmozott grafikonban is jól látszik az egyéb lombos és a kőris fűrészáru különös mennyiségi adata.
A lombos fűrészáru importban a tölgy esetén a csökkenő mennyiségért a lassan emelkedő érték által úgy tűnik, egyre nagyobb árat kellett fizetni, vagy valamilyen összetételi változás okozta az érték emelkedést, de 2019-re már az érték is lecsökkent. Az a kőris fűrészáru 2018. évi és az egyéb lombos fűrészáru 2019. évi mennyiségi importja pedig az érték adatok alapján kevéssé valószínű, hogy helyes.
Összes lombos fűrészáru importunk az évek során többnyire 8 milliárd Ft alatt volt. Ez az export 25 milliárd Ft közeli, körüli értékével áll szemben, e termékkörben egyenlegünk tehát jelentősen pozitív.
Forrás: KSH
Az adatokat kigyűjtötte, feldolgozta
és némi kísérőszöveggel itt közzétette:
Mőcsényi Miklós
Kapcsolódó:
Az erdőterület változása FATÁJ 2020-04-01
Hengeresfa külkereskedelem 2015-2019. FATÁJ 2020-03-25
Tűzifa külkereskedelem az elmúlt 5 évben FATÁJ 2020-03-23
Falemez külkereskedelem 2015-2019. FATÁJ 2020-03-14
Falemez export 2015. januártól 2019. novemberig havonta FATÁJ 2020-02-21
Tűzifa import alakulása (KSH adatokkal) Havi adatok FATÁJ 2020-02-05
Tűzifa export a KSH adataival Havi adatok FATÁJ 2020-02-03
