2019-ben közel 700 ezer m3-rel esett vissza az előző évhez képest a hazai bruttó fakitermelés a KSH adatai szerint. Az egyes fafajoknál ugyanakkor egymásétól eltérő változások figyelhetőek meg.
A KSH-nál a fakitermelési adattábla címe: “Fakitermelés fafajcsoportok szerint”, az adatlapon nem szerepel, de nyilván bruttó m3-ről van szó.
Az utolsó 4 év számadatai:
| ezer m3-ben | 2016. | 2017. | 2018. | 2019. |
| Tölgy | 938 | 988 | 1.004 | 910 |
| Cser | 794 | 863 | 840 | 736 |
| Bükk | 739 | 728 | 726 | 649 |
| Gyertyán | 259 | 281 | 259 | 240 |
| Akác | 1.429 | 1.488 | 1.586 | 1.459 |
| Egyéb kemény | 262 | 316 | 324 | 322 |
| Nemesnyár | 1.071 | 1.094 | 1.188 | 1.126 |
| Hazai nyár | 258 | 274 | 339 | 226 |
| Fűz | 52 | 55 | 61 | 44 |
| Egyéb lágy | 262 | 282 | 273 | 253 |
| Fenyő | 1.276 | 1.207 | 1.166 | 1.117 |
| Összesen | 7.340 | 7.576 | 7.766 | 7.082 |
A bruttó fakitermelés tehát 2019-ben jelentősen visszaesett. Az 1996-2019. időszakon belül 2009-ig lényegében közel állandó volt a fakitermelés, amit 2010-2011-ben jelentős növekedés (1,3millió m3-es ugrás!) követett. Innét viszont folyamatos a csökkenés, amit a 2017-2018. évi mintegy 0,4 millió m3-es élénkülés szakított meg. A 2019. évi kerekítve 7 millió m3 ismét a 2009-ig tartó időszak szintjét mutatja.
Nézzük az egyes fafajokat külön-külön:
A tölgy fakitermelés a 90-es évek végén nőtt, azóta stagnált, illetve csökken. A csúcspontokhoz képest 2019-re a visszaesés majdnem 300 ezer m3.
A tendencia a cser esetében hasonló a tölgyéhez és a legmagasabb és a 2019. évi érték különbsége itt is közelíti a 300 e m3-t.
A bükk esetén hullámzóan, de egészen enyhe növekedés figyelhető meg. Az akkori jelentős széldöntés miatti kiugróan magas érték látható 2010-ben.
A gyertyán az előzőekhez képest kisebb mennyiséget képvisel, ugyanakkor kitermelése szintén csökkenő a 2000-e évek eleje óta.
A hazai fakitermelésben legnagyobb tétel az akác. Jelentős része van magánkézben. Az utolsó néhány év mennyisége hasonló, mint ami a 2000-es évek elején volt tapasztalható. A 2007-2011. közti jelentős emelkedés (+ 600 e m3), majd visszaesés (-400 e m3) okai külön elemzést érdemelnének.
Az egyéb keménylombos fafajok fakitermelése – az előzőektől eltérően – lényegében folyamatosan nőtt e 24 év alatt, s több mint duplája mennyiséget ért el az időszak elejéhez képest.
Nemesnyár esetén a 2009-ig tartócsökkenés után két évi hirtelen (fél millióm3-t meghaladó) növekedés, majd azóta lényegében stagnálás következett.
A hazai nyár kitermelése a 2010-es években mutatott emelkedést, amit 2019-ben 100 e m3-t meghaladó visszaesés zárt.
A fűzé a legkisebb mennyiség a fafajok szerint külön megjelenő KSH nyilvántartásban. Fel-le ugrándozással, de lényegében hasonló mennyiséget mutat az egész időszakban.
Az egyéb lágy fafajok fakitermelése e 24 év alatt kisebb nagyobb zökkenőkkel lényegében emelkedő, az utolsó két évben ugyanakkor éppen csökkent.
Végül a fenyőfélék összesített adatsora. A legmélyebb és legmagasabb pontok közti különbség 638 ezer m3, tehát 1999. és 2014. között a fenyő kitermelés közel a duplájára nőtt, de ez utóbbi év óta csökkenés figyelhető meg.
Adat forrás: KSH
Adatfeldolgozás, közzététel: Mőcsényi Miklós
Kapcsolódó:
Bruttó fakitermelés 1996-2018. fafajonként (KSH) FATÁJ 2019-08-23
