FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

A fakitermelés az erdő és az éghajlat javát szolgálja

Az erdőkkel úgy kell gazdálkodni, hogy a szolgáltatások széles skáláját nyújtsák, a védelemtől a faellátáson át az éghajlatvédelemig, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásig. Az uniós szintű politikai célok még nem eredményeznek koherens átfogó stratégiát az erdőkkel, mint erőforrással való gazdálkodásra és a fa, mint megújuló nyersanyag felhasználására, amely Európában kellő mértékben rendelkezésre áll.

Ezt a közleményt a proHolz Ausztria; az Osztrák Mezőgazdasági Kamara és az Osztrák Faipari Szövetség közösen tette közzé 2023. március 17-én.

A március 21-i Erdők Nemzetközi Napja világszerte felhívja a figyelmet az erdők fontosságára az emberek és a környezet számára. A hazai (osztrák) erdő- és faipar ebből az alkalomból felhívja a figyelmet az osztrák és az európai sajátos helyzetre, az erőforrás erdő rendelkezésre állására és az ezzel kapcsolatos, hasznosítható klímavédelmi potenciálokra.

Az évszázados hagyományoknak, a fenntartható, multifunkcionális erdőgazdálkodásnak köszönhetően – a globális trenddel ellentétben – Ausztriában és Európában évtizedek óta folyamatosan nő az erdőterület és a fakészlet.

“Ausztria, mint Európa egésze, nagy fakészletekkel rendelkezik erdeiben. Fontos, hogy ezeket kihasználjuk. A fa, mint klímapozitív anyag, minden klímavédelmi stratégiában keresett reménység, és a fával való építkezés jelentősen csökkentheti az építőipar CO2-kibocsátását.Ugyanakkor a fa felhasználása az erdők és változatos szolgáltatásaik jövőbeni megőrzésének is előfeltétele” – mondja Richard Stralz, a proHolz Ausztria elnöke, a Mayr Melnhof Holz Holding csoport vezérigazgatója.

A faépületek és a tartós fatermékek szén-dioxid-tárolóként működnek, mint egy második erdő.
A fa felhasználásával ráadásul más anyagokat helyettesíthetünk, és elkerülhetjük azok CO2-kibocsátását. Ez a helyettesítési hatás a legnagyobb éghajlatvédelmi eszköz, amelyet az erdőkkel és a fával elő lehet állítani. Ausztriában az osztrák erdők fáiból készült fatermékek csak a helyettesítési hatás révén évente mintegy nyolcmillió tonna CO2 kibocsátását kerülik el, ami egy év alatt Ausztria teljes üvegházhatású gázkibocsátásának (ÜHG) mintegy tizedének felel meg.

Az erdők fahasználat nélkül csak fél éghajlatvédelem

Az EU erdészeti stratégiájának és az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiájának keretében jogalkotási kezdeményezések vannak az erdőgazdálkodás és ezáltal a fahasználat korlátozására. A tervek célja, hogy növeljék az erdők szén-dioxid-tárolását, és elvágják az erdők minden más, az emberek és a társadalom számára előnyös hasznát.

“Az erdők nem kezelése és faanyagának fel nem használása azt jelenti, hogy lemondunk a belföldön rendelkezésre álló, megújuló fa nyersanyagról, nem használjuk ki az erőforrás erdő klímavédelmi potenciáljának nagy részét, és kockáztatjuk az éghajlatváltozás által fenyegetett erdők jövőjét” – mondja Franz Titschenbacher, az osztrák agrárkamara alelnöke.

Az éghajlatváltozás üteme olyan gyors, hogy az erdők nem tudnak lépést tartani a természetes alkalmazkodással. Ezért az erdészeti ágazat, amelynek számos családi erdőgazdasága az erdőből él és érdekelt az erdők jó állapotában, folyamatosan intézkedéseket hajt végre az éghajlatbarát erdők érdekében. Ezek közé tartozik a helynek megfelelő (pl. szárazságtűrő) fafajok telepítése és a fafajok sokféleségének növelése. Ez javítja az ellenálló képességet, és csökkenti a nagymértékű veszteségek kockázatát az éghajlatváltozással fokozódó káros események (kártevők, viharok stb.) esetén. Az erdőkkel való nem törődés a változó éghajlatban azt jelenti, hogy elfogadjuk az erdők éghajlatváltozás miatti összeomlását.

A fakitermelés lehetővé teszi a fahasználathoz kapcsolódó éghajlatváltozást mérséklő szolgáltatásokat, és növeli magának az erdőnek a CO2-felvevő kapacitását. Ez azért van így, mert az erdőgazdálkodás biztosítja, hogy a kitermelt fák helyett mindig újak nőnek. A magára hagyott erdővel ellentétben a kezelt erdőben folyamatos a megújulás. A fiatal erdők pedig több CO2-t kötnek meg, mint az idős erdők. A CO2-elnyelés 40 és 60 éves kor között a legnagyobb.

Az erdőgazdálkodás és a faipar fontos gazdasági tényező – különösen Ausztriában.

Termékeikkel és know-how-jukkal a hazai vállalatok a világpiac vezetői közé tartoznak a faépítésben. A 20,4 milliárdos bruttó hozzáadott értékkel az ágazat Ausztria gazdasági teljesítményének minden 17. euróját adja. 300 000 munkahelyet teremt, minden 15. munkahely a fához kapcsolódik.
Európa képes ellátni magát fával, és az erdészet és a faipar révén egy erős gazdasági ágazattal rendelkezik, amely az éghajlati célokhoz is hozzájárul. “A fenntartható erdőhasználat korlátozására irányuló uniós tervek rossz irányt mutatnak. Különösen most fontos a saját nyersanyagaink felhasználása és a független európai értékláncok megerősítése” – mondja Herbert Jöbstl, az Osztrák Faipari Szövetség elnöke és az Európai Fűrészipari Szervezet (EOS) elnöke.

Az EU Green Deal olyan célokat tartalmaz, amelyek egymással ellentétesek. Nem fér össze, hogy az éghajlatvédelem érdekében többet akarunk fából építeni, ugyanakkor korlátozni akarjuk az erdőhasználatot a nagyobb szén-dioxid-tárolás és az erdők biológiai sokféleségének növelése érdekében. Holisztikus hatásvizsgálatra van szükség, de erre még nem került sor.

Az olyan fontos európai politikai célok, mint a biogazdaság megerősítése, az energetikai átállás és az építőipar szén-dioxid-mentessé tétele aligha valósíthatók meg fa nélkül. Az erdőgazdálkodás és ezáltal a fa elérhetőségének korlátozása az Európai Unióban az alacsonyabb munkaügyi és környezetvédelmi normákkal rendelkező országokból származó faimporthoz vezetne.

szerk/ford: Tóth János, forrás: holzindustrie.at

Előző cikk

HDH: hatalmas fahiány várható

Következő cikk

Izgalmas látnivalók Észak-Magyarországon



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések