020. december 17-én a FOREST EUROPE közzétette az Európai Erdők állapota 2020 jelentését (SoEF 2020), amely a legfrissebb hivatalos adatokat és információt mutatja be az európai erdőkről, azok kezeléséről, politikáiról, intézményi és jogi kereteiről a FOREST EUROPE aláíró országaiban.
A jelentés a fenntartható erdőgazdálkodás páneurópai kritériumaira épít, és az európai erdők állapotát 6 kulcsfontosságú kategória szerint tárgyalja:
– Erdőforrások és azok hozzájárulása a globális szén-dioxid-ciklusokhoz;
– Erdei ökoszisztéma egészsége és vitalitása;
– Az erdők produktív funkciói;
– Biológiai sokféleség az erdei ökoszisztémákban;
– Védő funkciók az erdőgazdálkodásban (különös tekintettel a talajra és a vízre), valamint
– A társadalmi-gazdasági funkciók és feltételek.
Az európai erdőkben néhány mutató az évek során stabil maradt:
– A két vagy több fafajból álló állományok dominálnak az európai erdőkben.
– A szokásos erdei madárfajok populációi stabilak.
– Az erdők és más erdős területek 70%-a alkalmas a nagyközönség nyilvános kikapcsolódásra.
A jelentés azt mutatja, hogy számos területen pozitív fejlemények vannak, és többek között a következő számokat mutatja be:
– Az európai erdőterület az elmúlt 30 évben 9%-kal nőtt. A 227 millió ha erdővel Európa területének több mint 1/3-a erdővel borított.
– Az európai erdők fatömege és a benne tárolt szén az elmúlt 30 évben 50%-kal nőtt, mivel az erdőterület bővült, és a növedéknek csak egy részét termelték ki. Az évi nettó fanövedéknek mintegy 3/4-ét termelik ki.
– A kitermelt faanyag mennyisége [nettó fakitermelés] nőtt, elérve az 550 millió m3-t, ami 40%-kal több, mint 1990-ben.
– A biológiai sokféleség megőrzésére kijelölt erdők területe 20 év alatt 65%-kal, a tájvédelemre kijelölt terület 8%-kal nőtt.
– A genetikai megőrzési egységek száma 1990. óta körülbelül tízszeresére nőtt.
A jelentés azonban megállapítja, hogy az európai erdők egyre inkább szembesülnek a kihívásokkal. A fő nyomás a társadalmi igényekből és az éghajlatváltozás hatásaiból fakad. A jelentés többek között rámutat, hogy:
– Az európai erdők körülbelül 3%-át károsítja elsősorban a szél, a rovarok, a patás állatok legelése és az erdőtüzek.
– Konkrétan a közelmúltban egyre gyakoribbak a nagy területű erdőkárok, ideértve az extrém aszályokat, a hőhullámokat, a szú kitöréseket [gradáció] és az erdőtüzeket.
– A légszennyezésből származó lerakódás az elmúlt 25 évben folyamatosan csökkent; azonban néhány szennyező anyag lokálisan még mindig meghaladja a kritikus terhelést.
– A fák átlagos lombvesztése a megfigyelési parcellák 19%-ánál nőtt, a 2010-2018 közötti időszakban azon parcellák száma, ahol a lombozat javul, több mint kétszeresére nőtt.
– Az erdészeti üzemek viszonylag alacsony nettó árbevétele kockázatot jelent az erdőgazdálkodásra, különösen az élénk piacok, a változó éghajlat káros hatásai és az igényesebb erdőgazdálkodási rendszerek követelményei között.
Itt található a teljes jelentés: State of Europe’s Forests 2020, FOREST EUROPE (pdf, 394 oldal, angol)
A jelentésben Magyarország erdeire vonatkozó számos adat és megállapítás is szerepel. Ezekfelsorolására itt nincs elég hely. érdemes a jelentében a “Hungary” szó előzordulását végig-keresgélni (CTR+F).
Ez pedig a vezetői összefoglaló: Summary for Policy Makers – State of Europe’s Forests 2020, FOREST EUROPE (14 oldal. pdf, angol) Ezzel érdemes kezdeni az anyag áttekintését.
Forrás: CEPF
SzF: MM
