Az energiahordozókat vizsgálva megállapítható, hogy 2019-ben nőtt a távhőtermelők által felhasznált biomassza és a geotermikus energia aránya, ugyanakkor jelentős mértékben csökkent a szén mennyisége.
A hazai távhőrendszer további adatait a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a MaTáSzSz együttműködésében hatodik alkalommal összeállított kiadvány ismerteti.
Magyarországon több mint másfél millió ember él mintegy 650 ezer távfűtéses lakásban, a távhővel ellátott települések száma 2019-ben megközelítette a százat. A távhő ma már napjaink meghatározó energiaforrása, nemcsak azért, mert kényelmes, biztonságos és versenyképes árú energiahordozó, de a fenntartható környezet egyik kulcstényezője is. A távhőnek azért is kiemelt szerepe van a megújuló energiák térnyerésében, mert a távhőrendszerek szinte bármilyen energiahordozót be tudnak fogadni.
A kiadvány adataiból kiderül, hogy a lakossági díjfizetők száma továbbra is egyenletesen emelkedik, megállapítható ugyanakkor, hogy a hőértékesítés csökkent 2018-hoz képest, ami a fűtési szezon magasabb átlaghőmérsékletére vezethető vissza. A felhasznált energiahordozók összevetéséből kiderül, hogy nőtt a biomassza, a biogáz, a depóniagáz, illetve a geotermikus energia felhasználása, a távhőtermelők által felhasznált szén mennyisége pedig jelentősen, nagyságrendileg a felére csökkent.
A távhőszolgáltatással ellátott települések, a távhőtermelő létesítmények műszaki adatai, a felhasználók és az iparágban foglalkoztatottak száma mellett a kiadvány a fontosabb infrastrukturális adatokat, valamint a szolgáltatók által vásárolt hő mennyiségét, illetve költségét is ismerteti. Bemutatja a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MaTáSzSz) által kiadott Távhő Ökocímkével kapcsolatos tudnivalókat.
A kiadvány a kapcsolódó táblázatokkal együtt elérhető ide kattintva.
Forrás: eGépész
