FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Követés

Közelgő események

Csökken a fosszilis energiahordozók aránya az EU országokban

 

A rendelkezésre álló bruttó energia egy ország vagy régió energiaigényének kielégítéséhez szükséges energiamennyiség.

2019-ben a fosszilis energiahordozók a rendelkezésre álló bruttó energia 71% -át tették ki az Európai Unió (EU) 27 tagállamában. Ez a részarány jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben, a megújuló energia térnyerésének köszönhetően. 1990. óta, az első évről, amelyről rendelkezésre állnak adatok, az EU-ban felhasznált fosszilis energiahordozók aránya 10,9 százalékponttal csökkent.

 

Rákattintva nagyobb méretben nyílik meg.

A drafikon adatbázis forrása: nrg_ind_ffgae

 

Az EU-ban országos energiaellátásunk során továbbra is nagyrészt a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodunk, amelyet a fosszilis üzemanyagok és a rendelkezésre álló bruttó energia aránya mutat be. A teljes nemzeti energiaellátás magában foglalja az energiaátalakítást (például a fosszilis tüzelőanyagokból történő villamosenergia-termelést), a nem energetikai célokra használt fosszilis termékeket (például kenőanyagokat), a közlekedéshez használt fosszilis üzemanyagokat (az EU-n belül vásárolt üzemanyag, még akkor is, ha máshol is használták fel).

2019-ben Málta (97%) volt az EU tagállama, ahol a fosszilis tüzelőanyagok aránya a rendelkezésre álló bruttó energiában a legnagyobb volt, ezt követi Ciprus és Hollandia (mindkettő 92%), Lengyelország (90%), Írország (89%), Görögország ( 86%) és Luxemburg (82%). A többi tagállam többségének részesedése 60% és 80% között volt. Csak Svédország (32%), Finnország (43%) és Franciaország (50%) részesedése volt 60% alatt.

 

Rákattintva a kép nagyobb méretben nyílik meg (ott magyarország nincs nemzeto színnel jelölve).

A grikon adatbázis forrása: nrg_ind_ffgae

 

Az EU-ban az elmúlt 10 évben csak Litvánia növelte a fosszilis tüzelőanyagok részesedését a rendelkezésre álló bruttó energiában, mégpedig 10 százalékponttal (a 2009. évi 56%-ról 2019-re 66%-ra). A legnagyobb, 19 százalékpontos csökkenést Dániában (83% – 64%) mérték, ezt Észtország (86% – 73%) és Finnország (56% – 43%; mindkettő 13%-ponttal) követte.

2019. és 2018. összehasonlításakor csak két EU-tagállam, Lettország és Ausztria növelte a fosszilis tüzelőanyagok részesedését a rendelkezésre álló bruttó energiában, egyenként 1 ponttal. Nyolc ország adatai változatlanok maradtak. A többi ország közül a legnagyobb csökkenés Észtországban volt 12 százalékponttal, Szlovákiában 4 százalékponttal, majd Belgium és Dánia következett, mindegyikük 3 százalékponttal.

[Precízebb érdeklődők számára a forrás szerinti cikk végén van még két módszertani megjegyzés is.]

Forrás: EUROSTAT
FordSzerk: MM

Észrevétel:

 

Magyarország tehát agészen kicsivel (1 %ponttal) ért el jobb eredményt az EU átlagához képest.

Feltételezem, hogy Franciaország a számos atomerőműve által van a harmadik legjobb helyzetben.

Finnország és Svédország esetében pedig a rengeteg fából, mintegy a cellulózgyártás melléktermékeként és más módon is előállított hő és elektromnos energia is hozzájárul az alacsony fosszilis felhasználásukhoz.

MM

 

Előző cikk

Erdei Utakon Reviczky Gáborral - 62., 2021/08. adás

Következő cikk

Nő az erdőtelepítés kiegészítő tevékenységének és az ipari fásszárú ültetvény támogatása



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Nyersanyagárak és az infláció

Az egyébként is erősödő inflációs környezetet tovább rontotta a nyersanyagárak emelkedése. Tavasszal szinte megállíthatatlannak tűnt a szárnyalás, azonban…
Total
0
Share