Az EU felülvizsgált Erdészeti Stratégiájának tervezete elfogadhatatlan és messze ható javaslat az erdőtervezés, a monitoring, a gazdálkodás és az ipari termelés szabályozására. Egyértelműen kifejezi az erdőgazdálkodás és az erdőipar működése és ezeknek a klíma semleges társadalomhoz hozzájárulása megértésének hiányát.
Az EU felülvizsgált erdészeti stratégiájának nemrégiben kiszivárgott tervezetében a Svéd Erdőipar azt találja, hogy az Európai Bizottság nemcsak stratégiát, hanem valójában közös EU erdőpolitikát javasol.
“A javaslat tervezet egyértelműen túllépi a tagállamok erdőpolitikai hatáskörét. Még akkor is, ha a Bizottság megosztott hatáskörrel rendelkezik a környezeti politikában, a javaslattervezeteket nem lehet kizárólag ezzel igazolni. Számunkra úgy tűnik, mintha a Bizottság készen állna arra, hogy mindent megtegyen a döntéshozatali területének kibővítése érdekében. Ez elfogadhatatlan” – mondja Emma Berglund, a svéd erdőgazdálkodás nemzetközi és uniós ügyeinek erdészeti igazgatója.
A Bizottság jövőbeni EU jogalkotást javasol az erdőmegfigyelésre és közös EU erdőtervezésére, ideértve az erdőkre vonatkozó 10, 30 és 50 éves Erdészeti Stratégiai Terveket. A javaslat részletesen szabályozni kívánja az erdők használatát és gazdálkodását, és hogy mit kellene az erdőiparnak termelnie.
„Az erdőgazdálkodást és -tervezést nem szabad uniós szinten meghatározni, és az erdőipari termelés mértékét sem. A javaslat szöges ellentétben áll a fenntartható erdőgazdálkodás alapjaival. Ellenzünk minden kísérletet az ilyen központosított brüsszeli tervgazdaságra. Ehelyett a tagállamoknak, az erdőtulajdonosoknak és az ipar érdekeltjeinek kell meghozniuk az erdőkről és az erdőalapú iparágakról szóló döntéseket, a nemzeti, regionális és helyi igényekhez igazítva ”- folytatja Emma Berglund.
A süketség súlyos tónusa
2020 őszén a Tanács és az Európai Parlament meghatározta álláspontját az EU Erdészeti Stratégiájának felülvizsgálatával kapcsolatban.
“Nem látjuk, hogy a Tanács és a Parlament jelentései jól tükröződnének a Stratégia tervezetében. Figyelemre méltó, hogy a Bizottság olyan nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyja a másik két intézmény határozott és világosan kifejtett véleményét. Ez a Bizottság súlyos süketségére utal, amely elidegenít (ellenérdekeltté tesz) sok fontos érdekelt felet, például a tagállamokat, az erdőtulajdonosokat, a befektetőket és az erdőipar dolgozóit. A legrosszabb esetben ez a Stratégia a protekcionizmus, az EU-ellenes együttműködés és a nacionalizmus hangját fogja táplálni. Más szavakkal, a Bizottság rendkívül nagy tétekkel rendelkező politikai játékot játszik.” – mondja Anna Holmberg, a Svéd Erdőipar brüsszeli irodájának igazgatója.
A stratégia tervezet konkrétan meghatározza, hogy a Bizottság milyen típusú faalapú termékeket szeretne látni, és a hangsúly egyértelműen a hosszú élettartamú termékekre irányul, a rövid élettartamú termékek kárára.
“Egyértelműen hiányzik az átfogó megértés arról, hogy az erdészet és a faalapú értékláncok hogyan működnek és hogyan járulnak hozzá az éghajlatváltozás mérsékléséhez. Az úgynevezett hosszú és rövid élettartamú termékek nem állíthatók egymás ellen. (egymással szemben) Az erdőgazdálkodásban a fa minden részét erőforrás-hatékonyan használják, aminek eredményeként egyszerre állítanak elő hosszú és rövid élettartamú termékeket. Kiváló minőségű építésre alkalmas fa előállításához az erdőt gyéríteni kell. Az ezekből a gyérítésekből származó kis átmérőjű fát, valamint a hosszú élettartamú termékek előállításából származó melléktermékeket cellulóz, papír és karton előállítására használják. Tudomásul kell venni, hogy mindenféle faalapú termék és bioenergia elengedhetetlen a fosszíliáktól mentes és körkörös biogazdasághoz való sikeres áttéréshez” – mondja Emma Berglund.
A tervezet hangsúlyozza az érdekelt felekkel való kapcsolat megteremtésének fontosságát a megvalósítás során.
“Ez a tervezet nem a tagjaink érdekeit szolgálja. A július 20-i végleges közzététel előtt azonban a Bizottságnak még van ideje átdolgozni és újragondolni. Az erdők és a faalapú termékek fontos hozzájárulók lesznek abban, hogy Európa az első éghajlat-semleges kontinensé váljon, de akkor jól megtervezett politikára van szükségünk, amely tiszteletben tartja a Szerződést és annak hatáskörmegosztását, amely valóban létrehozza az érdekeltek részvételét és amely megvalósítható.”, zárja Anna Holmberg.
Forrás: forestindustries.se 2021-06-21
SzF: MM
