Az Európai Bizottság (EB) klímavédelmi javaslatcsomagja nagy terhet jelentene a háztartásoknak, ezért ezt ilyen formában Magyarország nem tudja támogatni – mondta Steiner Attila.
Az MTI-nek telefonon nyilatkozva kiemelte: az EB július 14-én mutatta be a Fit for 55 nevű komplex klímavédelmi javaslatcsomagját, amely azt célozza, hogy az Európai Unió 2030-ra elérhesse az 55 százalékos szén-dioxid-csökkentési célját. Ez volt az első olyan találkozó, amikor a tagállamok erről kifejthették a véleményüket – tette hozzá az államtitkár.
“Azonban beigazolódtak a kezdeti félelmeink, mert megjelent az a javaslat a bizottsági csomagban, hogy a szén-dioxid-kibocsátás költségeit kiterjesztenék a lakossági, illetve a közlekedési szektorra is” – mutatott rá. Ez annyit jelentene, hogy a háztartásoknak is hozzá kellene járulniuk ezeknek a költségnek a finanszírozásához, ami jelentős többletterhet róna az európai, és így a magyar családokra – tette hozzá.
Szavai szerint nagyon fontos, hogy az állampolgárok és az ipar is támogassa majd a zöld átmenetet, különben a 2050-es klímasemlegességet nem lehet elérni, de ennek érdekében megvalósítható célokat kell kitűzni.
“Mi úgy gondoljuk, hogy az, hogy kiterjesztjük a szén-dioxid-kibocsátás költségeit a lakosságra, az nem a jó út, ezt mi mindenféleképpen ellenezzük” – jelentette ki.
“Lehet, hogy néhány nyugat-európai országban ez elviselhető terhet jelent, de mi azt szeretnénk, ha ezeket a költségeket a nagy szennyező vállalatok fizetnék meg” – mondta.
Beszélt arról is, hogy a bizottság javaslatot tett egy úgynevezett szociális alap létrehozására, ami első ránézésre egy túlbürokratizált rendszernek tűnik. A szén-dioxid-kvóta bevételek Brüsszelbe kerülnének, és valamilyen döntési mechanizmus alapján Brüsszel osztaná szét a tagállamok között ezeket a forrásokat, hogy kompenzálja a szociális költségeket – magyarázta.
Úgy vélekedett: “ez egy túl bonyolult rendszer, a tagállamok sokkal jobban tudják, hogy hova és mire kell ezeket a forrásokat felhasználni, nem Brüsszelnek kell megmondania”.
Jelezte: azt szeretnék, ha minél több pénzügyi eszköz állna rendelkezésre annak érdekében, hogy a zöld átmenetet finanszírozni lehessen, és a magyar ipar is versenyképes maradjon a jövőben, valamint az energiaárak se szálljanak el.
“Egy jól kiegyensúlyozott intézkedéscsomagra van szükség, és ezt fogjuk képviselni az elkövetkező uniós tárgyalások során” – fogalmazott, majd hozzátette: a visegrádi csoport (V4: Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) hasonlóan látja a problémát, ezért a jövőben is összehangolják majd az álláspontjaikat.
forrás: ITM
A Századvég Gazdaságkutató állásfoglalása – Az Európai Bizottság „Fit for 55” klímavédelmi javaslatcsomagjáról
Az Európai Bizottság július 14-én előterjesztette a közösség megemelt klímaambícióinak elérését célzó jogszabályalkotási javaslatcsomagját. A dokumentumegyüttes egyik fő ajánlása egy, a háztartások épületeit és közlekedését sújtó új, központi karbonárazási rendszer bevezetése. Az előterjesztett jogszabály várható környezetvédelmi haszna csekély, azonban jelentős energiaár-növekedéshez vezet, súlyos terhet ró a családokra, nem veszi figyelembe a tagállami különbségeket és társadalmi támogatottsága alacsony, ezért a Századvég nem javasolja bevezetését.
Ursula von der Leyen, az intézmény több vezetőjével közösen, július 14-én mutatta be az Európai Bizottság fél éve várt klímavédelmi javaslatcsomagját. A dokumentumok elkészítése mögötti elsődleges motiváció a Tanács által tavaly decemberben elfogadott, 40-ről 55 százalékra megnövelt 2030-as kibocsátáscsökkentési célkitűzés volt. A kiadott csomag a megemelt klímavédelmi ambíció gyakorlati megvalósítását elősegítő, bizottsági ajánlásokat mutatja be, amelyek elfogadásáról a Parlament és a Tanács dönt majd.
A csomag kritikus eleme egy új, központi szén-dioxid-kereskedelmi rendszer bevezetése, ami a lakossági épületek és a közúti közlekedés energiafelhasználásából származó kibocsátásokat terhelné. A módosítással a kis szennyezők szabályozása tagállami hatáskörből uniós hatáskörbe kerülne, ami jövedelmi helyzettől, földrajzi adottságoktól és egyéb különbségektől független, egységes karbonárakat eredményezne.
A javaslat a háztartások számára megfeleltethető egy új karbonadó bevezetésével, ami valamennyi tagállamban azonos mértékben emelné meg a rezsidíjakat és az üzemanyagárakat. A jogszabálytervezettel kapcsolatban az alábbi négy fő aggály azonosítható.
I. Alacsony környezetvédelmi hatás
Míg a vállalatok számára elegendő erőforrás áll rendelkezésre egy bevezetett környezetvédelmi adó miatti áremeléshez történő rugalmas alkalmazkodásra, a háztartások mozgástere jóval szűkebb. A lakossági fogyasztók épületeinek és közlekedési eszközeinek energiahatékonysága, valamint az azokban felhasznált tüzelőanyag típusa olyan adottságok, amelyeket anyagi és egyéb okból nehezen tudnak megváltoztatni. Egy, a háztartásokra kivetett karbonadó okozta áremelés tehát csak minimális mértékben eredményezné a fogyasztás (és így a károsanyag-kibocsátás) csökkenését, a hatása sokkal inkább a családok terheinek drasztikus növekedése lenne.
II. Méltánytalanság
Az Európai Unió tagállamai közötti jövedelmi különbségek miatt elfogadhatatlan, hogy minden országban minden család fajlagosan ugyanannyit fizessen a károsanyag kibocsátásai után. Az egységes költségek aránytalanul magas terhet rónának az alacsonyabb jövedelmű háztartásokra,
ami csökkentené a tagállamok közötti kohéziót, így ellentétesen hatna az Európai Unió alapértékeivel.
III. Tagállami szabályokhoz való illeszkedés hiánya
Az egyes tagállamokban igen különböző fogyasztóvédelmi-, ár- és egyéb szabályozások vannak érvényben az üzemanyagok és különösen a háztartási energia tekintetében. Ezek a szabályrendszerek többnyire többdimenziós, tagállamonként eltérő súlyú célokat szolgálnak, az elérésükhöz szükséges komplex szabályozási eszközrendszerrel. A Bizottság javaslata erősen sértené az egyes tagállamok társadalmi elvárásaihoz illesztett szakpolitikai céljainak teljesülését, ráadásul jelentős adminisztratív, gazdasági és szuverenitási problémákat generálna. Például mivel napjainkban Magyarországon a legolcsóbbak a rezsidíjak, egy egységes központi adó bevezetése arányaiban a hazai háztartások energiaköltségeit növelné meg a legnagyobb mértékben.
IV. Társadalmi támogatottság hiánya
A Századvég korábban készített hazai és európai közvélemény-kutatási eredményei alapján az emberek többsége valamennyi tagállamban elutasítja a közös karbonadó bevezetését. Arra, hogy milyen társadalmi következményei lehetnek egy, a brüsszeli javaslathoz hasonló szakpolitikai beavatkozásnak, jó példa Franciaország, ahol három éve egy újonnan bevezetett üzemanyagadó miatt robbant ki a nemzetközi sajtóban sárgamellényes tüntetésként elhíresült társadalmi elégedetlenségi hullám. A Bizottság javaslata tehát Európa-szerte jelentős lakossági energiaár-növekedést okozna, ami különösen kedvezőtlenül érintené a magyar családokat és veszélyeztetné a Magyar Kormány Rezsicsökkentési Programjának eredményeit.
Súlyos negatív társadalmi hatásai és elhanyagolható környezetvédelmi haszna miatt a Századvég a jogszabályjavaslatot– jelenlegi formájában – nem tartja elfogadhatónak.
forrás: Századvég
