2021 első félévében 9795 új lakás épült, 13%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 15 274 volt, 22%-kal több, mint 2020 azonos időszakában – közölte a KSH.
A használatba vett lakások száma ugrásszerűen nőtt a fővárosban és csökkent vidéken. Budapesten 4532 lakást vettek használatba, ami közel háromszorosa az egy évvel korábbinak. Ugyanakkor a megyei jogú városokban 30, a többi városban 19, a községekben pedig 26%-kal kevesebb lakást adtak át, mint 2020 I. félévében.
A természetes személyek által épített lakások aránya 45-ről 28%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 54-ről 71%-ra nőtt 2020 I. félévéhez képest.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 33%-a családi házban, 64%-a többlakásos épületben, 0,9%-a lakóparkban található.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 13,5 m2-rel, 83 m2-re csökkent 2020 I. félévéhez képest.
2020 I. félévében a saját használatra épített lakások aránya 42% volt, amely idén 27%-ra csökkent. Az értékesítési céllal épített lakások aránya ezalatt 56-ról 71%-ra nőtt.
Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 15 274 volt, 22%-kal több, mint 2020 I. félévében. A használatba vett lakások számával ellentétesen alakult az építési engedélyeké: utóbbiak a fővárosban visszaestek és vidéken indultak növekedésnek. Budapesten 42%-kal kevesebb, a megyei jogú városokban 72, az egyéb városokban 49, a községekben pedig 77%-kal több lakás építését tervezték, mint 2020 azonos időszakában. Az építtetők az esetek 67%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
2020 I. félévéhez képest az engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma minden megyében növekedett. A tervezett lakásoké Hajdú-Bihar megyében közel a háromszorosára, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több mint a kétszeresére nőtt. Minden negyedik építendő lakás Pest megyében található, ahol a számuk 70%-kal emelkedett és meghaladta a 4 ezret.
2020 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 58%-kal több, összesen 8566 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett lakóépületek száma minden megyében növekedett. A tervezett nem lakóépületek száma országos szinten 2329, 21%-kal több, mint 2020 I. félévében.
Élénkült a lakásépítési kedv, de mi történt az árakkal?
Az átadások és az építési engedélyek száma is masszív növekedése mellett az eladásra kínált új lakóingatlanok – azaz lakások, sor-, iker- és családi házak átlagos négyzetméterára is jelentősen emelkedett. Budapesten januárban 875 ezer forint volt, míg június végén 923 ezer forintot tett ki, ez pedig 5,5 százalékos áremelkedésnek felel meg hat hónap alatt. Júliusban a budai oldalon az I., a II. és a XII., a pestin az V., a VI. és a VII. kerületben bőven 1 millió forint felett volt a négyzetméterár a kínálati piacon. Emellett több városrész, például a VIII., a XI. és a XIII. kerület is már súrolja az 1 milliós árszintet.
A fővároson kívüli piac is erőteljes áremelkedést mutat az ingatlan.com adatai szerint. A megyeszékhelyek összesített adatai szerint az átlagos négyzetméterár közel 13 százalékkal 605 ezer forintra nőtt, de a különböző városok között nagy a szórás. Debrecenben 12 százalékos volt a drágulás az első félévben, így júliusban már 700 ezer forintot meghaladta az átlagos négyzetméterár az új lakóingatlanok esetében. Győrben 11 százalékos emelkedés eredményeként 555 ezer forintra nőtt. Nyíregyházán 420 ezer forintos négyzetméteráron szerepeltek az új lakóingatlanok, ami viszont stagnálásnak felel meg a januári szinttel összevetve. A jelentős drágulás részben az építőanyagok árának emelkedésével magyarázható, amelyek a későbbiekben is jelentős áremelkedést okozhatnak az idén és jövőre átadandó lakások esetében.
forrás: KSH; ingatlan.com
