FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Fafaragó verseny Gyenesdiáson

Egyedi és nagyszerűnek ígérkező programot élvezhetnek az idén augusztus 11. és 14. között a gyenesdiási Kárpáti Korzóra látogatók: az ország és Kárpátalja tizenöt, motorfűrésszel dolgozó fafaragó nagymestere méri össze tudását a balatoni térséghez kötődő alkotások készítésével.

A program keretében egyedülálló Timbersports bemutatót, valamint látványos sprint-fafaragást is élvezhetnek a látogatók.

Gyenesdiáson a fafaragásnak nagy múltja van: 25 évig működött itt Gengeliczky László tatabányai faműves vezetésével alkotótábor, amelynek eredményeként a közösség csodálatos faragásai díszítik intézményeinket és közösségi tereinket.

Az augusztus 11-e és 14-e között zajló Nemzetközi Fafaragó Versenyt az Andreas Stihl Kereskedelmi Kft., a Mile Keszthely Kft. és a Bakonyerdő Zrt. támogatja, eszmei támogatója pedig Bálint József faszobrász, a Magyar Kultúra Lovagja, akivel Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata közel három éve szoros együttműködésben folytatja a fafaragó kultúra hagyományőrzését. A verseny zsűrijében Kékedi László, a Magyar Művészeti Akadémia tagja és Bujtor Tibor fafaragó népi iparművész foglal helyet.

A verseny programja
Augusztus 11 – 14. 9:00 és 19:00 óra között: látványfaragás
Augusztus 12. 17:00 óra: Timbersports bemutató
Augusztus 14. 14:00 óra: sprintfaragás
15:00 óra: eredményhirdetés, díjátadás

A rendezvény szervezője és további információk:
Mészáros Krisztina
József Attila Művelődési Ház és Könyvtár
Telefon: 06 83 314-507


Bálint József, faszobrász, a Magyar Kultúra Lovagja

1959-ben született Jászkiséren. 11 évesen nevelőintézetbe került Tiszakürtre. 14 évesen vájáriskolába járt Tokodaltáró-Péliföldszentkeresztre. Az iskola elvégzése után vájárként dolgozott a Várpalotai Szénbányáknál, nyugdíjazásáig. Jelenleg Jenő községben él és alkot.

A fafaragással először az általános iskola alsó tagozatában találkozott kb. 9-10 évesen és felkeltette érdeklődését, ami azóta sem múlt el. A díszítő fafaragással a nevelő intézetben talált népművészeti könyvekben látottak alapján önállóan, kedvtelésből kezdett el foglalkozni, nevelői támogatásával. Apróbb szobrokat, kisplasztikákat, népi használati tárgyakat készített a tanárai és társai örömére. Alkotásait elajándékozta azoknak, akiknek örömet okoztak. Ezáltal otthonosabban érzete magát az intézetben. Ezt folytatta a vájáriskolában, majd utána a munkája mellett is. Egyre tökéletesítve képességeit többnyire továbbra is kisplasztikákat és használati tárgyakat készített.

Tanárai nem voltak, iskolában sem a rajzolást, sem a szobrászatot nem tanult. Magára hagyva, autodidakta módon, a gyakorlatban fejlesztette képességeit és alakította ki saját stílusát. A motívumokat múzeumlátogatással, mások munkájának szemrevételezésével is tökéletesítette.

1981-ben megnősült, ma már három felnőtt gyermeke van, akik unokákkal is megajándékozták.

Ettől az időtől kezdve szerepelt kisméretű szobrokkal, népi használati és dísztárgyakkal regionális és országos kiállításokon, ahol munkáit a szakértő zsűrik számos díjjal jutalmazták. Továbbra is készített szobrokat ajándékba, mások gyönyörködtetésére. Alkotó munkáját a munkahelye is támogatta. Számukra a bányászmunkát ábrázoló szobrokat faragta meg.

1987-ben felkereste régi nevelőotthonát, beszélgetés közben felötlött benne, hogy a gyermekotthon udvarára készít egy szoborkompozíciót a természetben élő állatokat ábrázolva. Felajánlását örömmel elfogadták. Ennek nyomán került számos alkotása a környező lakótelepre és a Szolnok közeli falvakba is. Munkáiért Szolnok városa a Településfejlesztésért kitüntetés ezüst fokozatát adományozta.

Alkotásait sajnos nem zsűriztette, így hivatalos címeket nem szerzett. Játszótereket, plasztikákat készített, Péterfi szobrászművész úr tervei alapján, tovább tökéletesítve technikai tudását a szobrászatban.

Idővel teljes méretű emberek, múltat idéző alakokat, állatokat ábrázoló szobrokat is készített különböző felkérésekre. Ezek közül jó néhány közterületre került Fejér megye falvaiban és városaiban.

Ennek nyomán több település önkormányzata is felkérte, hogy készítsen szobrokat, majd ezután egyházi felkéréseket is kapott. Szentek, egyházi személyek szobrainak elkészítésére, melyeket közmegelégedésre teljesített. Így híre is egyre terjedt. Közben bútorok díszítő faragása, székely kapuk, kopjafák készítésével is foglalkozott.

2013-ban elhatározta, hogy hozzásegíti a magyar falvakat múltjukat idéző, jelenüket ábrázoló emlékművek, szobrok állításához. A Kossuth Rádió Szombat délelőtt műsorában elmondta, hogy akár koszt és kvártély fejében is hajlandó falvakba elmenni és ott köztéri szobrokat alkotni. A műsort követően több település is megkereste, bár nem volt ismert személyiség. Darnózselit választotta, ahol több alkotást is készített. Rákövetkező évben a munkái után a község díszpolgárává választották.

Eztán Velemben készített hasonlóképpen 11 szobrot. Majd több Vas megyei település következett a sorban. Aztán Veszprém megyei, ausztriai, erdélyi meghívások következtek közmegelégedésre. Munkáit ingyen adományozta a településeknek, közösségeknek. 20l7-ben elkészített a reformáció 500. évfordulójára egy háromalakos szoborkompozíciót, mely a reformáció három tisztelt alakját: Luthert, Kálvint és a magyar Dévai Bíró Mátyást ábrázolja. A szoborkompozíciót Balatonkenese város fogadta be szeretettel, a helyi és egyházmegyei reformátusság nagy örömére.

2020-ban Füle Község önkormányzatával együttműködve országos fafaragó találkozót szervezett, a Mesepagonyt létrehozva.

Gyenesdiás számára szintén egy újabb Trinanoni emlékművet készített el. A két település személyén keresztül szoros barátságot kötött.

Az idei évben a Tizenhárom Aradi Vértanú szobrát készíti. Hosszabb ideje kapcsolatban van a fiatalabb fafaragó nemzedék tagjaival, tanácsaival segíti munkájukat, fejlődésüket. Munkáit, s más, áItala ismert, vele kapcsolatban Iévő hazai és külföldi alkotók munkáit a Facebook-oldalán (Bálint József faszobrász) közzétéve igyekszik például állítani a fafaragó közösség, és alkotásaikat kedvelők elé. Tervei közt szerepel egy szabadtéri, Jenő település hagyományait feldolgozó szobrokkal, fafaragásokkal díszített, építményekből álló szabadtéri közösségi tér elkészítése, melynek önkéntes munkán alapuló létrehozása a közösségépítés céljait is szolgálná. Tagja a Veszprém megyei Népművészeti Egyesületnek.

forrás: Gyenesdiás

2 megjegyzések
Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Előző cikk

Az Erdő Szelleme Bekénypusztán

Következő cikk

Egger Csoport erős évet zárt




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version