Francia fakitermelők vitatják a fűrészipar állításait

A SEFB (Francia Erdőgazdálkodók és Faforgalmazók Uniója) cáfolja az FNB (Francia Fűrészipari Szövetség) állításait. Újra és újra – és az utóbbi hónapokban egyre intenzívebben – tapasztalható, hogy a média szomjazik az FNB-től (Fédération Nationale du Bois), mint a legnagyobb fűrészüzemeket tömörítő érdekképviseleti szervezettől érkező olyan információkra, amik azt sugallják, hogy Kína „elszívja a francia erdőket”, különösen a tölgyet.

Azt igyekeznek sulykolni, hogy három tölgy fűrészrönkből egy (sőt akár kettő is) Kínába kerül, ami miatt nem jut alapanyag a francia fűrészüzemeknek, amik emiatt akár egzisztenciális válságba is kerülhetnek. Mi ebben az igazság?

1. Minden három tölgyből egy (sőt akár kettő is) Kínába kerül – HAMIS

• az elmúlt három évben a francia tölgykitermelés évi 2,3-2,4 millió m³ között ingadozik (Agreste adat=a francia mezőgazdasági minisztériumon belül működő statisztikai hivatal), ugyanezen időszakban a Kínába irányuló export 421506 m³ (2018), 329542 m³ (2019) és 296433 m³ (2020) volt, 2021. július 31-én pedig az egész évre vetítve évi 351252 m³-nek felelt meg (kínai vámhivatal adatai),
• ha létezik is egy pontszerű és a konjunktúrához igazodó kínai kereslet-növekedés a francia tölgy iránt, ami az utóbbi fél évben havi 30-45 ezer m³ között ingadozott, a kereslet maga az utóbbi hat év átlagának felel meg, ami körülbelül 350 ezer m³/év,
• összehasonlítva a 2021. július végi import-adatokat (2020. 08. 01-2021. 07. 31.) a 2020-as számokkal a koronavírus-járvány és a gazdaság ezzel összefüggő lassulása miatt nem lehet szignifikáns adatok egybevetéséről beszélni, az FNB által hangoztatott 40%-os növekedés pedig valójában csak 19%-nak felel meg. 2021. júliusában 47181 m³ tölgy indult Kínába, 2020. júliusában pedig 43500 m³, ami 7%-os növekedést jelent,
• ha viszont a 2021-es, egész évre számított 351252 m³-t összehasonlítjuk a 2019-es adattal (329442 m³), akkor csupán 6%-os növekedést látunk, ám valójában jelentős, 17%-os csökkenés látható 2018-hoz viszonyítva, abban az évben ugyanis a Kínába irányuló francia tölgyexport elérte a 421506 m³-t. Ami azt jelenti, hogy nem egy túlzó módon sulykolt növekedéshez, hanem 2018 óta évről évre éppen egy folyamatos csökkenéshez asszisztálunk,
• azt kijelenteni tehát, hogy minden három tölgyből egy (sőt akár kettő is) Kínába kerül nem csak teljességgel hamis, hanem már a dezinformáció kategóriájába tartozik. Messze nem éri el az említett 30%-os arányt, ezzel szemben a következőkről lehet(ett) beszélni:
• 2019-ben a 329542 m³ teljes kitermelés 17%-a, azaz hét tölgyből egy,
• 2020-ban a 296433 m³-ből 12,6%, azaz nyolcból egy,
• 2021-ben a 351252 m³-ből 15%, azaz újra hétből egy.

2. Kína 99 évre megtiltotta saját erdeinek kitermelését – HAMIS

Noha Kína az elmúlt 10 évben szigorúan szabályozza és ellenőrzi a fakitermelést annak érdekében, hogy elősegítse erdőterületeinek regenerációját, a kínai kormány egyáltalán nem tiltotta meg a fakitermelést, csupán minden régióban, megfeleltetve azt egy ötéves nemzeti erdővédelmi tervnek (National Forest Protection Program – NFPP) úgynevezett kitermelési kvótákat (logging quota) állapított meg, amihez ambiciózus újraerdősítési kötelezettséget kapcsolt.

Az utolsó (már lezárt) ötéves tervben (2016-2020):

• az engedélyezett kitermelés fölső korlátja 254 millió m³/év,

• az újraerdősítést pedig – azért, hogy Kína területének erdősültsége 20-ól 23%-ra növekedjen – 33 millió hektárban határozták meg (amiből csak 2019-ben 6,6 milliót teljesítettek) (forrás: State Forestry Administration).

Ezen adatok fényében arról beszélni, hogy teljes kitermelési tilalom lenne, újfent fölveti a téves, a valóságnak ellentmondó adatok szándékos közlését.

A tölgyek kínai kitermelési tilalmáról beszélni teljesen alaptalan és teljességgel túlzó – leszámítva talán azt néhány nagyon (és inkább a paratölgyhöz közel álló) ritka fajhibridet, amik a Changbai Mountains szívében lévő rezervátumban találhatók és valóban védettek -, nincs Kínában a fehér tölgyhöz (Quercus alba) hasonló, az európai nemes tölgyek körébe tartozó olyan faj, ami iránt a kínai faipari szereplők érdeklődnének.

Kijelenteni tehát azt, hogy tiltott egy olyan fafaj kitermelése, ami nem is létezik (az adott területen), rosszindulatot és szellemi manipulálást tételez föl.

3. Az USA, Oroszország és Románia megtiltották (vagy meg fogják tiltani) az országaikban kitermelt rönk exportját – HAMIS

Az FNB által terjesztett információk szerint -amiket a média, sőt még a miniszterelnök is átvett és július 24-i, a Piveteau Bois fűrészüzemben tett látogatásakor ezzel indokolta a francia kormány azon lépését, hogy az Európai Bizottságnál kezdeményezni fogja az európai faanyag-források védelmét szolgáló intézkedések meghozatalát (egyfajta moratórium keretében) – az USA, Oroszország és Románia megtiltotta volna (vagy éppen a tiltás előtt áll) a nyers rönkök kivitelét.

Ebben az esetben is egészen más a valóság:

• a 2021. augusztus elsejei hivatalos kínai vámstatisztikák cáfolják ezeket az állításokat: 2021 első félévében az USA 161598, Oroszország 138467, Románia pedig 15162 m³ tölgyet exportált Kínába,
  
• az USA által meghozott szigorító intézkedések a Kanadával fennálló kereskedelmi vitára vezethetők vissza és amik egy átmeneti, fenyőrönkökre vonatkozó exporttilalmat takartak, mára föloldották,
  
• Románia esetében a korábbi környezetvédelmi miniszter, Alexe Costel 2019. december 5-i nyilatkozatának túlzó extrapolálásról van szó (és akit 2020 novemberében menesztettek, ellene jelenleg korrupciógyanú miatt eljárás folyik), amiben elképzelhetőnek tartotta, hogy megtiltják az EU-n kívülre irányuló rönkexportot. Az akkori javaslata hamvába holt intézkedés, még akkor is, ha a román köztársasági elnök, Klaus Iohannis elsősorban az illegális fakitermelések ellen akar föllépni minden faj esetében, amik a teljes, 38 millió m³/évre becsült fakitermelés több mint felét jelentik (20 millió m³).
  
• az FNB az általa Oroszországról közölt információkat a következőkre alapozza:

1. – egyrészt az orosz elnök távol-keleti megbízottja, Jurij Trutnyev (2012 májusa és 2013 augusztusa között második természeti erőforrás- és ökológiai miniszter) 2021 májusi kijelentéseire, amik teljes rönkexport-tilalmat javasoltak a régióban tapasztalható illegális fakitermelés elleni küzdelem jegyében, ám ahogy ezt maga a főtisztviselő is elismerte, csupán egyszerű hipotézisről volt szó,
2. – másrészt Vlagyimir Putyin egyik, 2020 szeptemberében (a TASZSZ által is közölt) nyilatkozatára, amiben teljes kiviteli tilalmat kért a nem feldolgozott, vagy Oroszországon kívül csak elsődleges feldolgozáson átesett tűlevelű faanyagokra 2022. január elsejétől, és javasolta egy olyan jogszabály előkészítését, ami megakadályozná a nem feldolgozott faanyag ellenőrizetlen kivitelét az országból. Olyan jogszabályról van szó tehát, amire egy évvel később még továbbra is várni kell.

Az orosz hatóságok egyelőre csupán olyan intézkedéseket hoztak, amik nem terjednek túl a vám- és exportkvóták progresszív és nem elrettentő emelésén. Tudni kell azt is, hogy a pillanatnyilag Kínába szállított tölgyrönkök rövidek és vékonyak, nem is lehet őket az európai rönkökkel összehasonlítani, és egy esetleges (oroszországi) exporttilalom esetén semmi nem ad okot azt valószínűsíteni, hogy:

• az Oroszországból érkező import kiesésének kompenzálására a kínaiak Európából importálnának tölgyet, mivel azok nem felelnek meg az adott fölhasználási módoknak és céloknak,
• ez közvetlenül befolyásolná a francia fűrészüzemek alapanyag-ellátását. Itt is egyszerű politikai fikcióról van szó.

A július végén publikált legfrissebb adatok cáfolnak minden, az USÁ-ból, Oroszországból és Romániából érkező rönkökre vonatkozó export-tilalmat. Ami az orosz rönkök esetleges, 2022. január elsejével életbe lépő kiviteli tilalmát illeti, továbbra is csak feltételezés, valamint csak a távol-keleti tűlevelűekre értendő. Az oroszoknak és a románoknak a legnagyobb problémát az illegális kitermelések jelentik, ami egy olyan mérgező jelenség, amikkel szemben a két ország kormányzati szervei olyan állami struktúrák létrehozásával szándékoznak föllépni, amik jövőbeni föladatai közé tartozik a rönkexport ellenőrzése, de olyan formában, hogy az ne veszélyeztesse a több tízezerre becsült helyi munkahelyet.

4. A kínai tölgyimport alapanyag-hiányt idézne elő a francia fűrészüzemekben és veszélyeztetné létezésüket – HAMIS

A 2019-ben 2,332 millió körméterre (ebből 317000 m³ hordónak való rönk és donga, valamint 2,014 millió m³ fűrészáru) (forrás: Agreste – Nov. 2020) tehető, az állami és önkormányzati erdőket kezelő állami erdőgazdálkodó (ONF) és a magánerdőgazdálkodók között fele-fele arányban megoszló mennyiséghez képest a francia tölgy kitermelése 2020-ban enyhe visszaesést mutatott. Ennek oka részben a koronavírus-járvány, részben a lucokon tapasztalt szúbogár-kártétel, ez utóbbi miatt ugyanis az erdőtulajdonosoknak elsősorban a lucfenyőt kellett kitermelni.

Az ONF által 2015-ben bevezetett, az állami erdőkezelő és a magánvállalkozások által értékesített tölgy kereskedelmi forgalmát szabályozni hivatott „EU-ban feldolgozott” (transformation UE) árujelző [ Ezt a kifejezetten technokratának minősített intézkedést 2021. július 2-án hatályon kívül helyezték, miután az Államtanács (Conseil d’État) szerint megállapítható a jogsértés (excès de pouvoir). Azzal együtt, hogy a testület elhalasztotta a bevezetését azért, hogy az érintettek (ONT, SEFB) kidolgozzanak egy olyan új árujelzőt, ami nem egy vállalkozásra, hanem egy adott faanyag-tételre vonatkoztatható (és egy mennyiség-hitellel (crédit-quantité) garantálható a megvásárolt és az árujelzővel ellátott faanyag-tétellel azonos mennyiségű faanyag francia piacon történő feldolgozása).] alapján leszögezhető, hogy:

• az ONF által nyilvánosan, vagy szerződés alapján értékesített tölgy 85%-a, azaz mintegy 900 ezer köbméter megkapta az árujelzőt, ebből 150 ezer m³ a kádárokhoz, 750 ezer köbméter pedig a francia – és eseti jelleggel európai – fűrészüzemekbe került (forrás: ONF-kiadványok),
• a magánerdőgazdálkodók által kereskedelmi forgalomba hozott tölgy faanyag 70%-át jellemzően francia fafeldolgozóknak értékesítették (kb. 800 ezer m³, ebből 150 ezer m³ került a hordógyártókhoz), mégpedig z alábbi módokon:
• francia szakértők és erdészeti szövetkezetek által szervezett nyilvános és nagyobb tételekbe összevont értékesítéseken (ventes publiques groupées), az árujelzővel bíró faanyag jelentős hányada mellett (csak a la Forestière (Caisse des Dépôts részére 70000 m³) (forrás: la Forestière), a teljes mennyiség mintegy 475 ezer köbmétert takar,
• fafeldolgozók (fűrészüzemek és kádárok) és erdészeti szövetkezetek (UCFF – Union de la Coopération Forestière Française) közötti beszállítói szerződésekkel, ami kb. 90 ezer köbmétert jelent (forrás: EFF),
• az erdőgazdálkodók és a – főleg SEFB-tag – fafeldolgozók közötti – az azonos árat biztosító elővásárlási jog mellett zajló – alku alapján, a mennyég 200 ezer köbméterre becsülhető (forrás:SEFB).

A 2021. július 31-i dátummal becsült, Kínába irányuló, 350 ezer köbméterre becsült tölgyexport esetében:

• ennek kb. 60%-a (azaz mintegy 200 000 m³) alacsonyabb minőségi kategóriába tartozó faanyag (tuskó közeli rész, csomós vagy vetemedett fa), amire nincs kereslet a francia faipari szereplők részéről, noha a faanyagot először nekik kínálják föl,
• ami a mintegy 150 ezer köbméter, a francia fafeldolgozók érdeklődésére is esetleg számot tartó mennyiséget illeti, az SEFB-ben tömörülő erdőgazdálkodók – megelőzendő egy hipotetikus és konjunkturális okokra visszavezethető alapanyag-hiányt – azt javasolják a fűrészüzemeknek, hogy az őszi szezonkezdettől legyenek nyilvános és csak a francia cégek számára nyitott árverések, amikkel semmissé lehet tenni a jelenlegi dezinformációs kampányt.

Részleges adatokra hivatkozva azt állítani, hogy a magánerdőgazdálkodóktól származó tölgy 70%-a Kínába kerülne:

• jelenleg kivitelezhetetlen a cégek által használt EU-, a későbbiekben pedig a tételekre vonatkoztatandó újabb árujelző miatt,
• egy felelős érdekképviselet részéről méltatlan és kirívó hazugság.

A közölt adatok validálása és pontosítása érdekében a SEFB beszerzésekkel foglalkozó munkacsoportja fölmérte a nyilvános és magánárveréseket (de nem számítva a beszállítói szerződéseket), amiket 2021 áprilisa és júniusa között tartott az ONF, valamelyik erdészeti szövetkezet vagy hivatásos árverező, mindez 387 tételt és 183323 köbmétert érintett (ONF / EFF / UCFF hivatalos adatok). Az összesített adatok megerősítik, hogy a piacra került tölgy 83%-át francia fűrészüzemek és fafeldolgozók vásárolták meg, az erdőgazdálkodók részesedése 17386 körméter (alig 10%), európai fakereskedőkre 7%-nál kevesebb jut.

Jelenleg a franciaországi tölgy legalább 85%-a francia és európai unióban tevékeny hordókészítőkhöz és fűrészüzemekhez kerül és egyetlen francia fűrészüzem sem szenved alapanyag-hiánytól. Mindazok, akik a médiában alapanyag-hiányról panaszkodnak – és akiket az SEFB és az UCFF tagjai megkerestek és számukra faanyagot fölajánlottak – elismerték, hogy nincs azonnali szükségük faanyagra, csupán a jövővel szemben bizonytalanok. A nehézség nem a mennyiséggel, hanem az árral kapcsolatos, a francia fűrészüzemek ugyanis nem hajlandók megfizetni azt a piaci árat, ami alatta marad az 1980-as évek konstans euróra számított árának.

A másodlagos minőségi kategóriába tartozó tölgy Kínába történő kivitele viszont lehetővé teszi a francia erdőgazdálkodóknak – akik jövedelme alatta marad az erdővagyonuk 1,5%-ának -, hogy egy olyan kiegészítő jövedelemre tegyenek szert, amivel újratelepíthetik lomboserdeiket (jelenleg minden 10 csemetéből 9 tűlevelű), ami az egyetlen garancia arra nézve, hogy 150 év múlva is lesz tölgyük.

Ezen feltételek mellett azt hangsúlyozni, hogy a francia fűrészüzemeknek az éves kitermelés 15%-át el nem érő és Kínába irányuló export miatt nincs alapanyaguk, olyan tudatos félrevezetést jelez, aminek célja a francia erdőkről kialakult imázs bemocskolása és egy faipari ágazat szükségtelen megosztása, aminek az éves deficitje meghaladja a 7 milliárd €-t, ám ami a legnagyobb fűrészüzemek egy szűk csoportjának lehetővé teszi, hogy nyomott áron hozzájuthasson a teljes faanyag-mennyiséghez a jövő erdeinek rovására.

Az SEFB-ről (ex-SFB) röviden…

A faipari termékpálya vállalkozásainak szakszervezete (Syndicat des Exploitants la Filière Bois, korábban SFB) 2016. március 10-én alakult. Építő és föderatív szellemben fogja össze a fakereskedelemmel is foglalkozó erdőgazdálkodókat (exploitants forestiers-négociants), akik ÁFA nélkül számított kumulált árbevétele 340 millió €, az általuk kitermelt faanyag pedig meghaladja az 5 millió köbmétert (amiből 500000 m³ tölgy), mégpedig hármas céllal:

1. védeni az erdőgazdálkodó-fakereskedő szakmát, ami megkerülhetetlen szereplő az erdészeti erőforrások 100%-os optimalizálásához, ám ma veszélyben van, ezért újra kell ezt gondolni;
2. a fa termékpálya harmonikus jövőképének kialakítása, számba véve a különböző szereplők (tulajdonosok, árverezők, erdőgazdálkodók, fafeldolgozók, exportálók) szükségleteit és elvárásait annak érdekében, hogy meg lehessen őrizni a francia erdők egyensúlyát, biztosítani lehessen jövőjüket és fenntartható művelésüket;
3. a kölcsönös előnyöket garantáló szellemben mindenki számára garantálni az erdészeti erőforrásokhoz való egyenlő és transzparens hozzáférést az alábbiak segítségével:

• visszatérés a faanyag lábon történő értékesítéséhez,
• a francia tölgy tételekre és nem cégekre vonatkozó minősítési rendszer egy „mennyiségi hitel” (crédit-quantité) bevezetésével,
• az erdőgazdálkodók és a fafeldolgozók közötti szerződések, amik garantálják, hogy a fafeldolgozók az azonos melletti elővásárlási joguk legyen azokra a faanyag-tételekre, amik esetlegesen exportpiacra kerülhetnének.

forrás: SEFB – Syndicat des Exploitants la Filière Bois
fordítás: Somogyi Norbert / szerk: Tóth János