FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Követés

Közelgő események

Új kártevő az európai erdőkben

Egész erdőket pusztít el, nincs természetes ellensége, már bekerült Európába, és előbb-utóbb Magyarországon is megjelenik – ez a japán cserebogár, amelyre legutóbb Svájcban bukkantak. Az új kártevőről Vig Károly entomológus professzort, a Magyar Rovartani Társaság elnökét kérdeztük.

A japán cserebogár (Popillia japonica) egy nagyon attraktív, csaknem egy centiméteres bogár. Teste ragyogó fémes zöld – akadnak lilás színű példányok –, szárnyfedői sárgás, narancssárgás, barnás színűek, a potroh két oldalán pedig szőrpamacsok díszítik, tehát egy gyűjteménybe illő állatról van szó – fogalmazott Vig Károly entomológus professzor, de megjegyezte: a táplálkozásával komoly gondokat okozhat, illetőleg okoz is a világ számos országában.

A japán cserebogár esetében a kártételt az imágó, vagyis a kifejlett bogár, valamint a lárvája okozza. Utóbbi a földben fejlődik, és több százféle növény gyökerével képes táplálkozni. Főleg a pázsitfűfélék gyökerét károsítja, nagyobb gyepfoltokat is képes kipusztítani. A kifejlett bogár pedig a fák lombozatát fogyasztja; több száz növényen képes megélni, és miután csoportosan táplálkoznak, gyorsan tarra rágnak egy-egy fát – emelte ki a szakember.

A Magyar Rovartani Társaság elnöke kifejtette: szaporodáskor az egyik generációról a másikra olykor tízes nagyságrenddel is megnő a népességszám, ezért nagyon lényeges, hogy megfelelő környezeti feltételeket talál-e a bogár. Mivel a japán cserebogár lárvája a talajban fejlődik, ezért bizonyos talajnedvesség óhatatlanul szükséges, hogy a lerakott tojások, illetőleg a már kikelt lárvák ne száradjanak be. Jobbára azért a gazdagabb csapadékellátottságú, nedvesebb területeken képes nagy egyedszámot produkálni – száraz, homokos talajon valószínűleg nem is képes megtelepedni, vagy csak nagyon kis egyedszámban. Ennek alapján Magyarországon inkább a csapadékosabb nyugati országrészben és az Északi-középhegységben adottak a feltételek, amelyek egy nagyobb népességnek a megjelenését segíthetik elő – magyarázta Vig Károly.

A japán cserebogár, ahogyan arra a magyar elnevezése is utal, az ázsiai szigetországból származik, és valamikor az 1900-as évek elején a kereskedelemmel jutott el az Egyesült Államokba, főként a keleti partvidéken terjedt el, és aztán megint csak a kereskedelem révén jelent meg Európában, az Azori-szigeteken, Portugáliában és Spanyolországban, valamint Olaszországban. Mára pedig már Svájcban is feltűnt, de sem Ausztriában, sem Magyarországon nincs még jelen, bár potenciálisan bármikor előfordulhat.

„Ahogyan ismerjük ezeknek az állatoknak a terjedési képességét, és a nagyon élénk kereskedelmemet, nagy valószínűséggel meg fog jelenni Magyarországon is” – tette hozzá az entomológus.

A japán cserebogárnak jócskán van természetes ellensége – más rovar, gomba és fonalféreg is csökkentheti az egyedszámát –, a gond csak, hogy csupán az őshazájában. Az idegenhonos fajok ugyanis jobbára maguk mögött hagyják az óhazában a természetes ellenségeiket, ezért hosszú időnek kell eltelnie, amíg az új hazában a parazitoid vagy éppen a ragadozó szervezetek átváltsanak az ilyen új táplálékforrásra. „Ez a japán cserebogár esetében még sem az Egyesült Államokban, sem Európában nem történt meg” – fogalmazott Vig Károly, de a tengerentúlon történtek kísérletek, hogy Japánból telepítsenek át olyan rovarfajokat, amelyek gyéríthetik az állományt, ám ezek sem hozták meg a várt eredményt.

Japanese beetles are common species of beetles native to Japan where they are not so destructive because of natural predators that control them. However here North America they are serious pest to many plants. They were first found in the USA in 1916 and first discovered in Europe in 2014. They’re about 15 mm long with iridescent copper coloration. This was photographed in a park in Ontario, Canada.

A Magyar Rovartani Társaság elnöke közölte: az állat ellen nincs szükség új szerek kifejlesztésére, hiszen jelenleg is rendelkezésre állnak olyan rovarirtók, amelyek hatásosak lehetnek. De egyelőre ezzel a problémával még nem kell szembenéznünk – ismételte meg a professzor, aki szerint, ha ki is mutatnák itt-ott Magyarországon egy-egy példányt, jó pár évnek bele kellene telnie, amíg a szaporulat olyan mértéket öltene, ami már gazdaságilag is jelentős kárral fenyegetne.

forrás: InfoRádió

Előző cikk

Az építőipar növekedése

Következő cikk

Erdőkár bejelentési határidők



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Total
1
Share