Október 2-án tartotta Nagyrendezvényét a MEGOSZ, melynek helyszíne Szigetvár volt. Ahogyan korábban, most is átadták a Rimler Pál díjakat, valamint a MEGOSZ Emlékérem kitüntetéseket.
Rimler Pál díjat (melyet a MEGOSZ több mint 20 éve alapított) kapott: (balról jobbra) Posgay Attila okleveles erdőmérnök, Jakab István agrármérnök, Szakács Sándor okleveles erdőmérnök. Akik átadták a díjat: Szentpéri Sándor helyettes államtitkár, Mocz András, MEGOSZ elnöke és Győrffy Balázs a NAK elnöke. (Fotó: Mőcsényi Miklós)
Jakab István 1949-ben született Hajdúbagoson. A helyi általános iskola befejezése után középiskolai tanulmányait Debrecenben végezte, ahol erdészeti alapismereteket is szerzett. Felsőfokú tanulmányai után állattenyésztő üzemmérnökként főágazat vezető, tenyésztési igazgatóhelyettes és takarmányozási szakértő volt Hajdú-Bihar megyében. A termelésben elsajátított több évtizedes ismereteit a rendszerváltást követően érdekképviseleti vezetőként és a közigazgatásban is kamatoztatta. A MAGOSZ újjászervezésétől annak alelnöke, majd társelnöke, a kilencvenes évek végétől napjainkig elnöke, emellett hét évig a Magyar Agrárkamara alelnökeként is szolgálta a mezőgazdaságot.
Élete és munkája a vidéki emberek, a gazdavilág szolgálata, az anyaországi és határon túli magyar gazdatársadalom összefogása. Több hazai és nemzetközi szervezetben dolgozik, folyamatos kapcsolatot ápolva a hazai és európai gazdaszervezetek vezetőivel. Vezetése alatt a MAGOSZ együttműködési megállapodást kötött a Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségével, a két szervezet együttműködése jelenleg is erős alapokon nyugszik. Magánerdős rendezvényeinket minden alkalommal megtisztelte. Köszöntőivel, előadásaival erősítette társadalmi szerepvállalásunkat és a magyar erdők ügyét.
2006-tól országgyűlési képviselő, korábban, többek között frakcióvezető-helyettesként, a mezőgazdasági bizottság alelnökeként, az erdészeti albizottság elnökeként, valamint a Törvényalkotási Bizottság tagjaként szolgálta az ágazatot. Jelenleg a Nemzeti Összetartozás Bizottság tagja. Részt vett a 2017. évi Erdőtörvény kidolgozásában, ahol küzdött a magánerdőt érintő szakaszok deklarációinak elfogadtatásáért.
Harmadik ciklus óta a Magyar Országgyűlés alelnöke. 2010-ben az Országház Felsőházi Termében megtartott Erdészeti Nyíltnapon az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Erdészeti Albizottság elnökeként szervező és levezető elnök, ahol közel hétszáz magyar erdész kántálhatta Himnuszainkat. 2015 óta a Nemzeti Agrártanácsadási Bizottság elnöke, a 2019 augusztusában megalakult Afrika Üzleti Tanulmányok Közép-európai Tudásközpontjának alapító elnöke. Szívügye a Magyarok Kenyere Program. 2021. július 19- én a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület által alapított, Magyarország Digitális Agrárgazdaság Fejlesztéséért díjat vett át az agrárgazdasági digitalizációt kiemelkedően támogató munkája elismeréséért.
2014 óta a Szent István Egyetem címzetes egyetemi docense, kitüntetései közül pedig kiemelkedik, hogy munkáját a Köztársasági Elnök a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel, a földművelésügyi miniszter Kovács Béla díjjal ismerte el. Jakab István a magyar erdőgazdálkodás elkötelezett képviselője és támogatója!
Posgai Attila általános és középiskoláit szülővárosában Kecskeméten végezte, majd a Soproni Egyetemen okleveles erdőmérnöki diplomát szerzett. Szakmai munkáját a Kiskunsági Állami Erdőgazdaságnál kezdte, a Kerekegyházi Erdészetnél, ahol nagyszabású erdőtelepítési program részese lett. Évente, 100 ha feletti, alföldi, nehezen kivitelezhető fenyő telepítést vezényelt műszaki vezetőként Kerekegyháza, Kunbaracs, Kunadacs borókás homokbuckáin. Részt vett a telepítő és ápoló gépsorok üzemi kísérleteiben. Több száz hektár ápolását végezték el és vezették be országosan a technológiát. 1970-től kerül a Bakonyba a Herendi Erdészethez, ahol gépesítési, szállítási és fahasználati műszaki vezetőként dolgozott.
Fő célja az erdőművelés és a fahasználat összhangjának megteremtése volt. Sikeres, természetes erdőfelújítási tevékenységének elismeréseként a Haza Szolgálatáért Érdemérem Ezüst Fokozatát vehette át.
1980-tól a Balatonfelvidék kilenc termelőszövetkezetének szakmai irányítója, ahol a Balatonfelvidéki cseresek természetes felújításának irányításával a korábbi tarvágásokra alapuló gazdasági szemléletet természetes erdőfelújításokra alakította át. Úttörője volt a természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodás bevezetésének.
A Balatonfelvidéki Fásítási Program keretében Mencshely, Barnag, Vöröstó-Dörgicse térségében, több mint 100 ha erdőtelepítés koordinálását végezte. A szövetkezetek felbomlása után a Cserfaág Kft. tulajdonosa és ügyvezetőjeként tevékenyen részt vett a magán erdőgazdálkodás beindításában. Több mint húsz erdőbirtokosság megalakításánál bábáskodott, számtalan magánerdő gazdálkodó bejelentkezését szorgalmazta. Több mint 260 ha-on sikerült beindítani a szálalásos erdőgazdálkodást, melynek támogatási rendeletének megalkotásában is tevékenyen részt vett, mint a MEGOSZ Közép-Dunántúli régió képviselője. Munkája elismeréseként 2010-ben megkapta a Pro Silva Hungariae díjat.
Erdész életútját erdőtelepítések, természetesen felújított és példaértékű szálaló erdők kísérik.
Szakács Sándor 1953. május 25-én született Kovászna megyében, Kézdivásárhelyen. Az elemi iskolát Imecsfalván, Szentkatolnán és Kézdivásárhelyen járta ki. Középiskolás tanulmányait 1972-ben Kézdivásárhelyen a Nagy Mózes Gimnáziumban fejezte be. Okleveles erdőmérnökként 1977-ben végzett a Brassói Egyetem Erdőmérnöki karán.
Erdőművelésből posztgraduális képzésben részesült 1988-ban, erdészeti managament képzésben 2000-ben és felnőttképzési kurzust végzett 2015-ben. Erdőmérnöki diplomája megszerzése után a Fenyédi Erdészetnél gyakornok, 1978-tól Zetelakán műszaki vezető, majd erdészetvezető-helyettes. 1990-től 1999-ig Zetelakán, 1999 és 2008 között Székelyudvarhelyen erdészetvezető. 2008-tól nyugdíjba vonulásáig, 2018-ig, a Székelyudvarhelyi Magánerdészet erdészetvezetője.
Magyarországi szakmai kapcsolatai már a rendszerváltozás előtti időszakra tehetők. 1993-tól lehetősége volt már az anyaország erdőgazdaságaitól csoportokat fogadni. Nagy lelkesedéssel mutatta be az erdélyi erdészeteket és a helyi kulturális értékeket. Sok magyar erdész és családtagja számára szervezett kiváló programokat. 2001-től mindezt az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Erdészeti Szakosztályának elnökeként teszi. 2010-től az Országos Erdészeti Egyesület Erdélyi Helyi Csoportjának az elnöke. Szinte kivétel nélkül elfogadta meghívásainkat és részt vett a magánerdős és egyesületi rendezvényeken. Több esetben, a Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége részére kiváló tanulmányutat szervezett az erdélyi magánerdő gazdálkodás bemutatására és tanulmányozására.
Vadas Jenő Emlékérem, Országos Erdészeti Egyesület Elismerő Oklevél és Marin Dracea Emlékérem tulajdonosa.
Szakács Sándor a magyar erdők és a Kárpátok szolgálója, aki munkásságával kivívta a magyar erdészek és a magyar emberek nagyrabecsülését!
MEGOSZ Emlékérem kitüntetést kaptak: (balról jobbra) Glattfelder Béla agrármérnök, Ferenc Nándor erdésztechnikus és Horváth Jenő erdésztechnikus. Akik átadták a díjat: Szentpéri Sándor helyettes államtitkár, Mocz András, MEGOSZ elnöke és Győrffy Balázs a NAK elnöke. (Fotó: Mőcsényi Miklós)
Ferenc Nándor Hevesaranyoson született és végezte iskoláit, majd az egri Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskola erdészeti tagozatán végzett és 1976-ban technikus minősítő vizsgát tett.
Szakmai tapasztalatát beosztott erdészként a Mátrai Állami Erdőgazdaság Tarnaleleszi Erdészeténél szerezte meg, és 1975-től a Bükkvidéke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet erdőművelő erdésze, majd 1976-tól erdészeti ágazatvezetője a szövetkezet megszűnéséig.
1994-től a Vadas Jenő Erdészeti Középiskola szakoktatója Mátrafüreden. Erdőművelési, fahasználati technológiai eszközök és alkalmazásuk témakörben oktatott és vezetője volt a tanulmányi erdészeti és kertészeti csemetekertnek.
1999-től az újjászervezett magánerdő tulajdonosok felkérésére részt vett az erdőbirtokok gazdálkodásba vonásában, majd szakirányításukat végezte. Máig vezeti a Bátori-Várvölgy Erdőbirtokossági Társulatot, amely 4 erdőbirtokossági társulat közös gesztorságában működik. A Heves-megyei dombvidéken öt erdőbirtokosság 865 hektáros területén, majd további három erdőbirtokosság szakirányítását végezte el, összesen 3800 hektáron.
2015-ben nyugdíjba vonult, de továbbra is ellátja a tarnaleleszi é s a szentdomonkosi erdőbirtokosságok szakirányítási tevékenységét, é s a z 1996-ban alakult Hevesaranyosi ,,Bügör-Vidéke” Erdőbirtokossági Társulat elnöki és egyben szakmai irányítását a megalakulása óta.
Kiváló munkáját a jól kezelt erdők és elégedett tulajdonosok dicsérik.
Glattfelder Béla az elmúlt évtizedben jelentős szerepet játszott a fa- és faanyagtermeléshez
fűződő érdekek hazai és európai szintű érdekvédelmében. Az Európai Parlament tagjaként sikerre vitt több olyan hosszú távú szemléletváltozáshoz is hozzájáruló javaslatot, amelyek a Közös Agrárpolitika keretében elismerték a fatermelés ökológiai és gazdasági érdemeit.
2011 novemberében többekkel együtt megalakította a Nemzeti Biomassza Egyesületet, abból a célból, hogy az európai és a hazai megújuló energia politikákban nagyobb szerepet kapjon a fa és más biomassza termelés és hasznosítás. Az Egyesület érdekérvényesítő törekvései elsősorban arra irányultak, hogy azokból az európai forrásokból, amelyeket ekkoriban vezettek be, a megújuló energiaforrások hasznosításának támogatására minél nagyobb arányban részesedjen ez a szektor is. Emellett igyekeztek meggyőzni a jogalkotókat, hogy olyan irányba módosítsanak a szabályzókon, hogy azok egyszerűbbé és jövedelmezőbbé tegyék a fa és más biomassza termelését és hasznosítását.
Az akác elleni európai támadások kivédésére 2014 januárjában, több hazai érdekképviselet, társadalmi szervezet, köztük a MEGOSZ is, felsőoktatási intézmény és tudományos kutatóintézet részvételével megalakította az Akáckoalíciót, és sikerrel kezdeményezte az akác és az akácméz hungarikummá nyilvánítását.
A Nemzeti Biomassza Egyesület elnökeként az elmúlt években számos javaslatot tett annak érdekében, hogy a fagazdálkodás és az erdőművelés jogi szabályozása kedvezőbb legyen, és minél többeknek megérje fát ültetni.
Véleménye szerint, a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze a másra nem vagy csak korlátozottan hasznosítható területek fásítása. Az elmúlt években maga is majdnem 70 hektáron telepített nyárfát és akácot és emellett 110 hektáron erdőgazdálkodik. Saját tapasztalata szerint akkor lehet hazánkban a fásított területeket jelentős mértékben növelni, ha a fagazdálkodásnak a szántóföldi növénytermeléstől messze elmaradó jövedelmezősége jelentős mértékben növekedni fog, és ezzel párhuzamosan az öröklött szabályozási környezet korlátozó jellege lebontásra kerül és élőtérbe kerülnek a fatermeléssel foglalkozók ösztönzését és támogatását szolgáló intézkedések.
Horváth Jenő Füzéren született 1963-ban vadász és gazdálkodó család negyedik generációjaként. Gyermek és ifjú korát édesapja hivatásos fővadászi munkájának segítésével töltötte a Füzéri vadászterületen.
Erdészeti és vadgazdálkodási tanulmányait Egerben és Sopronban végezte, majd 1981-től a Borsodi Erdőgazdaságnál, majd az Északerdő Zrt-nél dolgozott az ország egyetlen kárpáti flórajárásba tartozó erdészkerület kerületvezető erdészként 1997-ig. Megalapította erdészeti és csemetekerti vállalkozását, csemetekertet létesített 1983-ban, melyet folyamatosan fejleszt. Munkája eredményeként Kelet-Magyarország vezető csemetekert hálózata alakult ki, mely jelenleg 60 ha üzemi területtel Füzéren, Karcsán és Mezőcsáton működik. Az alapítástól jelen időszakig több mint százmillió darab erdészeti csemetét állított elő, megteremtve ezzel az erdőfelújításokhoz és az erdőtelepítésekhez szükséges, nélkülözhetetlen, kiváló minőségű szaporítóanyagot.
A főtevékenység mellett mezőgazdasági és erdészeti területen gazdálkodik mintegy 280 ha-on, valamint szakirányítást végez magánerdő területen a Füzéri Erdőgondnokság Kft-vel. 1997-ben kezdeményezője-alapítója és elnöke volt a Füzéri Erdőbirtokossági Társulatnak, mely 430 ha-on a mai napig sikeresen gazdálkodik és mintaszerű természetközeli erdőgazdálkodása országos hírűvé vált.
Önkormányzati képviselő 1990-ben, majd 1998-ban alpolgármester és 2002. év óta Füzér község polgármestere. Ezen időszak alatt a Füzéri Vár történeti rekonstrukciójának munkálatai megkezdődtek, Füzér község külterületi erdő és mezőgazdálkodást is szolgáló útjai felújításra kerültek. 2003. évtől kezdeményezte a Nagy-Milic Natúrpark program megvalósítását, melynek 2011. évben megépült látogatóközpontja, és megvalósítás alatt áll a tájgazdálkodási, természetvédelmi és ökoturisztikai programja.
2003-ban a Felső-Magyarországi Várak Egyesülete alapítását kezdeményezte, mely a mai napig Füzéri székhellyel 35 taggal látja el a várak közös érdekképviseletét. Az Országos Erdészeti Egyesület tagja 1981-től, valamint MEGOSZ tag 2016-tól és az erdészeti szaporítóanyag terméktanács alapító tagja.
Jelenleg a 10 éves fejlesztési program, a Nagy-Milic-Füzér 2021-2030 előkészítésén dolgozik polgármesterként, mely magába foglalja a Füzéri Vár 2026. évre (a Magyar Szent Korona Füzéren történt őrzésének 500. évfordulójára) történő teljes helyreállításán túl, a község külterületén erdő- és mezőgazdálkodás ökológiai szemléletű kialakítását. Az itt állandó jelleggel élő nagy ragadozók, a hiúz, a farkas, és az életterével Szlovákia felől közeledő medvére való tekintettel ragadozó védelmi program, azaz különleges rendeltetésű ragadozó és kárpáti gímszarvas védelmi és monitoringozási Füzéri vadászterület kialakítását tervezi. Ezen programhoz kapcsolódóan kezdeményezésére folyamatban van a Füzér község külterületén lévő erdész- és vadászházak felújítása, turisztikai célú hasznosítása.
Kapcsolódó:
39000 hektár új erdő (FATÁJ 2021-10-03) Az első beszámoló a MEGOSZ 2021. évi Nagyrendezvényéről
