Az elmúlt évek egyik legfontosabb üzleti témája, hogy az egyes vállalatok mennyire felelnek meg a fenntarthatósági előírásoknak. Magyarországon is egyre több cég készíti el úgynevezett ESG-szempontból is az éves beszámolóját. Ez a betűszó a környezet (Environment), társadalom (Social), irányítás (Governance) szavak rövidítése. Az ESG egy olyan keretrendszer, melyben egy befektetés környezeti, társadalmi és felelős vállalatirányítási hatásait vizsgálják.
A vállalatok többségének első sorban marketingszempontból fontos, hogy kommunikálja, mennyit is tesz környezetéért, de a befektetők is egyre jobban figyelnek az ESG minősítésekre, egyre népszerűbbek az ESG alapok és részvények. A fogyasztók vásárlásukkal fejezik ki a véleményüket, jellemzően a fiatalok keresik tudatosan a fenntartható termékeket és szolgáltatásokat.
Ugyanakkor egyre több olyan céget is láthatunk, amelynek a fenntarthatóság, a klímaváltozás elleni harc nem csak kiegészítő marketing eleme, hanem alaptevékenysége, az üzleti modell vagy a termék alapja. Köztük néha futurisztikus innovációkra is találhatunk: például olyan vállalatra, ami szennyezett levegőből állít elő fekete tintát, vagy levegő-tisztító padot készít. Ezekért a technológiákért pedig nem kell távoli kutatóközpontokba mennünk, Magyarország és a környező országok számos vállalata fejleszt olyan innovatív megoldásokat, melyek pozitívan formálhatják a ránk és a környezetünkre váró jövőt. Ezekről a technológiai újításokról is szól a régió legnagyobb fenntarthatósági rendezvénye, a november 29-én kezdődő Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó.
Levegőtisztító pad, légszennyezést semlegesítő tinta
A jelenlegi becslések szerint 2050-re a világ népességének több mint kétharmada élhet majd városi környezetben, így még évtizedekig több milliárd embert érintő probléma lesz a rossz levegőminőség, a néhol a napot is eltakaró szmog. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a légszennyezettség a legnagyobb környezeti egészségügyi kockázat: évente hétmillió korai halálesetet okoz globális szinten, az Európai Unióban pedig négyszázezer ember idő előtti halálához vezet.
Erre a problémára reagálva az elmúlt években jó néhány olyan fejlesztés látott napvilágot, melynek célja, hogy javítsa a nagyvárosi levegőminőséget.
Ilyen például a CityTree levegőszűrő pad. A légszennyezés csökkentésének egyik természetes módja lenne a fák ültetése, de ez nem mindig és nem mindenhol járható út. A német Green City Solutions által megálmodott, mohafallal kombinált utcai pad „bioszűrője” a fákhoz hasonlóan csökkenti a légszennyezettséget, kis helyigénye ellenére 275 városi fának megfelelő tisztító hatást ér el, és akár 2,5 fokkal is képes hűteni a környező levegő hőmérsékletét.
Szintén a városi életet tenné élhetőbbé egy szlovák startup, a Sensoneo. Az intelligens hulladékkezelési megoldásokat fejlesztő cég célja, hogy a városok a jelenleginél hatékonyabban szervezhessék meg hulladékgazdálkodásukat, és csökkentsék a károsanyag-kibocsátást, például a gyűjtési útvonalak optimalizálásával.
A fentieknél is jóval inkább sci-fibe illő a Massachusetts Institute of Technology (MIT) laborjából induló Air-Ink innováció, ami a dízelautók által kibocsátott szennyezést ipari nyomtatáshoz, szitanyomáshoz vagy rajzoláshoz alkalmas fekete tintává alakítja. A tinta hagyományosan fosszilis tüzelőanyagok elégetésével készül, ezért az előállításának károsanyag-kibocsátása óriási. Az jó minőségű, vízálló és újrahasznosított Air-Ink 30 milliliterének elhasználásával viszont 45 percnyi koromszennyezés hatása semlegesíthető.
A zöldacélt az autóipar is használja
Más vállalatok azt a kérdést teszik fel, hogy hogyan lehetne zöldebbé tenni a termelést? Egy lehetséges válasz erre a szennyvíz helyszíni, természetes tisztítása. Egyes helyeken ugyanis a szennyvíz tisztítatlanul kerül az élővizekbe, akár lokális ökológiai katasztrófát okozva. Ezen a problémán segíthetnek azok a bio-szennyvíztisztítók, melyek algákat és más növényeket felhasználva tisztítják meg a vizet.
A technológia nem csak távoli utópia, két magyar cég, a Biopolus és az Organica is jeleskedik a területen: az általuk kifejlesztett megoldás ipari és kommunális szennyvíz tisztítására is bevethető, és hatékonyabb, gyorsabb, mint a hagyományos eljárás. Egyik vállalat sem állt meg az országhatáron belül, rendszereiket az Egyesült Államoktól Hollandián át Kínáig alkalmazzák.
Nem csak a hulladék- és szennyvízkezelés, hanem a termelési folyamat másik vége, az alapanyaggyártás is fenntarthatóbbá tehető. Ezen a szemléleten alapul a zöldacél alkalmazása is. A klasszikus acélgyártás a globális szén-dioxid-kibocsátás 8 százalékáért felel. Két svéd vállalat munkájának köszönhetően azonban elképzelhető, hogy ez az érték jelentősen csökken a jövőben. Fejlesztésük ugyanis az acél előállítása során, a kokszból keletkező káros szén-monoxidot semleges hidrogénre cseréli.
Az autóipar tisztításán is számtalan vállalat dolgozik, a holland Bambooder például zöld kompozitokat gyárt a szektor számára. Az autó-, a repülőgép- és hajóipar központi kérdése a hatékonyság növelése, és ezzel összefüggően a károsanyag-kibocsátás csökkentése, ezért egyre nagyobb szerepet kapnak a gyártásban az ellenálló, tartós, könnyű kompozit tartalmú alkatrészek. A holland startup a hagyományos – műanyagból, acélból, alumíniumból készült –, nagy környezeti lábnyommal előállítható kompozitokat váltaná fel egy gyorsan növő, erős és sok helyen előforduló növény, a bambusz segítségével.
Ezekről a fejlesztésekől is szó lesz a Hungexpon, a november 29-től december 5-ig tartó Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expón és Világtalálkozón, a régió legnagyobb fenntarthatósági rendezvényén. A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
forrás: portfolio
