FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Követés

Közelgő események

Erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodási stratégia

REIN-Forest ATHU150 projekt: az Interreg CE SUSTREE projekt által kidolgozott, kontinentális léptékű elterjedésmodellek lokális alkalmazása és értelmezése részletes információkat eredményezett a bükk (Fagus sylvatica) és a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) jövőbeni elterjedéséről, előfordulási valószínűségéről és sérülékenységéről az osztrák-magyar határterületen.

Jelen korunk egyik legkomolyabb, de mindenképpen legkiterjedtebben tárgyalt és vitatott problémaköre az éghajlatváltozás és annak következményeihez való alkalmazkodás. A változó éghajlat negatív hatásai már napjainkban is tetten érhetőek, az elmúlt évtizedekben tapasztalt, tömeges nyugat-magyarországi erdőkárok jelentős része éghajlati-időjárási okokra vezethető vissza. Mivel a változások sebessége példátlanul magas, kérdéses, hogy az erdei ökoszisztémák, illetve az azokat alkotó fajok természetes úton képesek lesznek-e a változásokhoz alkalmazkodni? A változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodás tervezett, tudatos emberi beavatkozással elősegíthető, ennek révén pedig lehetőség nyílik az éghajlatváltozás által okozott károk egy részének enyhítésére.

A hosszú életű és generációs ciklusú fafajokkal, hosszú termelési ciklusokban dolgozó erdőgazdálkodás, illetve az erdőket érintő természetvédelmi kezelés szempontjából kritikus fontosságú a fafajok körében példátlanul magas genetikai változatosság – azaz a faji szintű alkalmazkodóképesség alapjának –megőrzése és okszerű felhasználása. A határtérségben tenyésző erdők stabilitásának fenntartását elősegítő REIN-Forest projekt keretében kidolgoztunk egy kétoldalú stratégiát, amely összefoglalja az erdészeti szaporítóanyag termelésével, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos szabályozást, értékeli a bükk és a kocsánytalan tölgy állományok jövőbeli helyzetét az osztrák-magyar határtérségre vonatkozóan, valamint ajánlásokat ad az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodással és kereskedelemmel kapcsolatban.

A teljes tanulmány itt tölthető le. Néhány kiemelt ajánlást itt is bemutatunk.

Ajánlások
Az erdőket érintő gazdálkodás, így a természetes vagy mesterséges felújítás is az erdészeti genetikai erőforrások okszerű hasznosításán alapul. A természetes felújítás alapját a helyi génállomány jelenti, míg a mesterséges felújítás során gyakran, sőt jellemzően máshol megtermett, megtermelt szaporítóanyag kerül felhasználásra. Erdészeti szaporítóanyaggal évszázadok óta kereskednek Európa-szerte és ma is nagy mennyiségben kerül piacra, mivel az erdőgazdálkodók igyekeznek minimalizálni az erdőfelújítás kockázatait és költségeit. A legtöbb európai országban megfogalmazásra kerültek irányelvek, ajánlások az adott területen vagy földrajzi régióban felhasználható fajok vagy akár származások kiválasztására. Ezek az ajánlások azonban többnyire a jelenlegi vagy múltbeli éghajlati viszonyokon alapulnak. Ezért ezek korlátozottan és kellő óvatossággal használhatók csak azon szaporítóanyag-források kiválasztásához, amelyek megfelelő növényanyagot szolgáltatnak stabil, ellenállóképes állományok kialakításához a maitól jelentősen eltérő éghajlati viszonyok között

Helyi már nem a legjobb többé
Az eltérő ökológiai feltételek között tenyésző erdőkre eltérő minőségű és intenzitású szelekciós nyomás hat. A természetes szelekció eltávolítja a kevésbé alkalmazkodott genotípusokat, így kialakul a helyi alkalmazkodottság, a termőhelyet optimálisan hasznosítani képes populációval. Ez a meggondolás szülte az “a helyi a legjobb” (MCPFE, 1993) paradigmát. Kétségtelen, hogy stabil környezeti feltételek között idővel lezajlik olyan mértékű alkalmazkodás, amely garantálja a túlélést és az optimális produkciót. A gyors éghajlatváltozás viszont szétzilálja a helyi környezet és a helyi alkalmazkodás közötti kapcsolatot, megkérdőjelezve a fenti alapvetést (Gaviria és mtsai. 2019).

Az erdészeti genetikai erőforrások megőrzése, hasznosítása, az erdészeti szaporítóanyag jelentőségéről az éghajlatváltozással összefüggésben ágazati politikai szintű párbeszéd indult meg a FOREST EUROPE keretében (Koskela et al 2007). Számos európai projekt, köztük az Interreg CE SUSTREE vizsgálta a származási körzetek kontinentális szintű harmonizálásnak lehetőségét, újraértékelte a meglévő származási kísérleteket annak előrejelzésére, hogy az éghajlatváltozás hogyan befolyásolja az erdőtakaró összetételét és stabilitását, és hogy az egyes fajok és származási körzetek populációi hogyan fognak teljesíteni a változó éghajlati viszonyok között. A szaporítóanyag szisztematikus áthelyezésével támogatott migrációt egyedülálló lehetőségként és értékes opcióként azonosították a jövőbeli erdők éghajlati alkalmazkodásának fokozására (Konnert és mtsai. 2015).

A projekt alapján készült komplett stratégia itt tölthető le.

A projekt az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg!

forrás: VasMegyeiÖnkormányzatiHivatal

Előző cikk

Levegőtisztító pad - 275 fa helyett

Következő cikk

Vajdaság fásítása fontos



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Total
0
Share