FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Fahasználat MI bevonásával

Elsőre akár meglepőnek is tűnhet, de a mesterséges intelligencia segíthet fenntarthatóvá tenni a fakitermelést. Amire már csak azért is szükség van, mert a fa megújuló erőforrás, így egyre többet kellene foglalkozni a hatékony és biztonságos kitermelésével.

Talán meglepő lehet, de a mesterséges intelligencia (MI) bevonása a fakitermelésbe egy faipari konglomerátum egyik első számú projektje. Az osztrák gyökerű Kronospan egy kis fűrészüzemként indult a 80-as években, amit Matthias Kaindl és fia, Peter alapítottak – mára a világ egyik legnagyobb faipari cége lett, ami Peter Kaindl vezetésével igyekszik fenntartható alapokra helyezni a fakitermelést.

Az ok: a papír- és faigény növekedésével az erdőirtások is egyre agresszívebbek lettek, a jórészt fosszilis üzemanyaggal működő berendezések pedig úgy vágják ki a fákat, hogy közben fütyülnek a körülöttük élő állatokra és növényekre. Kaindl szerint a megoldás az MI, ami optimalizálja a fakitermelést – ezt később robotokkal lehet átalakítani oly módon, hogy kevesebb környezeti kár érje a természetet.

Ha egy okos gép meg tudja mondani, hogy mikor érdemes kivágni egy adott fasort úgy, hogy mondjuk akkor éppen ne fészkeljenek rajta madarak, vagy megállapítja, mely fafélék termelhetők vissza viszonylag gyorsan egy adott területen, már beljebb vagyunk.

A Forbes.com cikke szerint Kaindl olyan technológiákba és cégekbe fektet, amik efféle megoldásokkal foglalkoznak. Indiai és szingapúri kutatók például betanítottak egy MI-t, hogy rengeteg erdészeti adat alapján eszeljen ki megoldásokat a fenntartható fakitermelésre. Odáig jutottak, hogy akár konkrét eseteket is fel tud dolgozni a gép, azaz területenként, erdészetenként is adhat tanácsokat.

Kaindlnek ehhez persze üzleti érdeke is fűződik: mivel a Kronospan fapanelekben és papírban utazik, megfelelő mennyiségű alapanyag nélkül nem tud fennmaradni a vállalat. A cég harminc országban van jelen, és igyekszik minél több helyre eljuttatni a modern, adatalapú eljárásokat – a cikk Lettországot, Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát, Bulgáriát, Romániát, Szerbiát, Horvátországot és Magyarországot emeli ki.

A fenntartható erdőgazdálkodás persze nem kizárólag európai kérdés, amit világszerte álmegoldásokkal igyekeznek elmaszatolni. A Yale University – kimondottan környezettel foglalkozó – kiadványának cikke szerint a fatermékek certifikálására létrehozott, németországi központú Forest Stewardship Council (FSC) ékes példája annak, hogyan lesz egy jószándékú eljárásból greenwashing.

Az FSC-t eredetileg a trópusi erdőirtások elleni harc egyik fegyverének szánták: amennyiben egy terméken rajta van a szervezet jele, úgy az elméletileg legális forrásból származó fából készült. Csakhogy az FSC lassú és drága folyamatai mellett az is nehezíti a küzdelmet, hogy a szervezet főként Amerikában és Európában aktív.

Fontos kiemelni, hogy az illegális erdőirtások nagy része egyébként nem a faanyagért, hanem a területért történik, hisz így még több helyen lehet pálmaolajat, kávét vagy egyéb, nagy mennyiségben és drágán eladható alapanyagot termelni. Ezt a problémát pedig nem a mesterséges intelligencia oldja meg.

Borítókép: Getty Images

forrás: PLANET

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Előző cikk

Fafeldolgozás zöld kémiai és technológiai alapokon

Következő cikk

Mayr-Melnhof Holz CLT beruházása Ausztriában




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version