FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Fakitermelési rekord Németországban

Rekordot ért el tavaly a kivágott fák mennyisége Németországban a szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis friss jelentése alapján.

2021-ben 83,0 millió köbméter fát vágtak ki a német erdőkben. A fakitermelés így további 3,2 százalékkal nőtt az előző évi 80,4 millió köbméteres csúcshoz képest.

Kék – összes fakitermelés / Piros – erdőkárok miatti fakitermelés

Fakitermelésre a legnagyobb részt, 50,5 millió köbméter mennyiségben erdőkárok miatt volt szükség. Ez 16,0 százalékos csökkenés a 2020-as 60,1 millió köbméteres kitermelési csúcshoz képest.

Tavaly 41,1 millió köbméter faanyagot vágtak ki rovarkárok miatt, a 2020-as 43,3 millió köbméteres rekordértékhez képest 5,1 százalékos csökkenéssel.

A rovarok okozta károsodott fakitermelés aránya a teljes károsodott fakitermelésen belül 81,4 százalékra emelkedett. 2020-ban ez az arány 72,0 százalék volt.

Aszálykár miatt 4,0 millió köbmétert kellett kitermelni tavaly, ez a károsodott fa kitermelésének 7,9 százalékát tette ki 2021-ben.

A szél és a viharok miatt 2,3 millió köbméter károsodott, 77,1 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban, amikor az erős viharok és hurrikánok (mint például a Sabine és a Victoria) 10,2 millió köbméter fa kivágását tették szükségessé.

A tavalyi teljes fakitermelés mintegy háromnegyedét (74,8 százalékát) tűlevelű fajok tették ki 62,1 millió köbméterrel, ami több mint duplája a hosszú távú átlagnak: 2011 és 2017 között a teljes éves fakitermelésben 30 millió köbméter alatt maradt a tűlevelűek mennyisége.

A magyarországi helyzettel kapcsolatban korábban a lucerdők szú okozta károk miatti kivágásáról írtunk, ITT.

Fakitermelés fafajcsoportonként: kék – lucfenyő, jegenyefenyő, duglászfenyő, egyéb fenyőfélék / sötétkék – erdeifenyő és vörösfenyő / piros – tölgyfélék / szürke – bükk és egyéb lombos fafajok
A betűző szú pusztításáról és a klímavédelem összefüggéseiről dióhájban

A fokozódó szárazság, és csökkenő páratartalom következtében az egyik legfontosabb változás a tűlevelűek szempontjából, hogy kevesebb gyantát termelnek a növények. A gyanta az egyik legjelentősebb kártevő, a betűző szú (Ips typographus) természetes „ellensége”, ugyanis, amikor a rovar járatokat készít a fakéreg alatt, a kifolyó gyanta tulajdonképpen lehetetlené teszi további munkáját, megfullad.

Viszont a szárazság és az alacsony páratartalom miatt a gyanta mennyisége folyamatosan csökken, így korlátok nélkül tud járatok fúrni a kéreg alatt, a táplálkozás és a szaporodás feltételei adottak. A szú az egyre szárazabb és melegebb években 3 generációt képes nevelni. Természetes rovarellenségei a szúfarkas-félék, ezeknek a rovaroknak a reprodukciós képessége azonban alulmarad a szúhoz képest, így nem tudnak gátat szabni a szú pusztításának. A magyarországi helyzettel kapcsolatban korábban a lucerdők szú okozta károk miatti kivágásáról írtunk, ITT.

borítókép: Pixabay

forrás: AgroInform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Előző cikk

Az orosz export elleni szankciók tartósan megváltoztatják az erdészeti termékek globális kereskedelmét

Következő cikk

Erdőkárok az Arwen vihar után




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version