FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Az EU fapiacának függősége Oroszországtól

Az orosz-ukrán háború folytán nyilvánvalóvá válik, hogy az EU mennyire függ Oroszországtól az olaj- és gázellátás tekintetében. Még gyorsabban kell alternatív forrásokat és a megújuló energiaellátás új formáit fejleszteni.

Gert-Jan Nabuurs

Oroszország azonban nemcsak nagy fosszilis tartalékokkal rendelkezik, hanem a világ messze legnagyobb erdején is ül. A mintegy 815 millió hektárnyi erdő majdnem kétszer akkora, mint a brazil Amazonas, és a világ összes erdőterületének mintegy 25%-át teszi ki.

Most, hogy az Oroszországgal való kereskedelem betiltása miatt felmerül a kérdés: mennyi fát és faterméket importál az EU Oroszországból, és meg tudunk-e nélküle élni? Gert-Jan Nabuurs, a WUR európai erdőkkel foglalkozó professzora a WUR kutatóival, Bas Lerinkkel, Silke Jacobsszal és Nicola Bozzolannal együtt ennek a kérdésnek járt utána.

Az oroszországi erdők (zöld) mérete gigantikus. Az Amazonas mérete pirossal van körvonalazva.
Az európai erdőkből származó fa

A kérdés megválaszolásához a kutatók az EU teljes fa- és fatermékfogyasztását vizsgálták, amely évente közel 500 millió m3 fát és faterméket jelent. Ez a fogyasztás az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett, a gazdasági növekedési rátával együtt váltakozó árucikkek és a gazdasági növekedési rátával együtt emelkedő és csökkenő tendenciák mellett. Nagyon fontos azonban, hogy ennek ~80%-a saját európai erdőkből származik. Mintegy 10% az észak-amerikai kontinensről, mintegy 8% pedig Dél-Amerikából származik (főként eukaliptuszból származó cellulóz). A teljes fogyasztás kevesebb mint 0,2%-a származik trópusi keményfából. Az Oroszországból az EU-ba irányuló, jelenleg mintegy 10 millió m3-es behozatal mellett ez a teljes fogyasztásnak csak mintegy 2%-át teszi ki

(1. ábra) Oroszország teljes fa- és fatermékexportjának mennyisége az EU-ba. (2013 óta kb. 10 millió köbméter/év)
Kereskedelmi kapcsolatok

Egyértelmű következtetés vonható le tehát: az EU nem függ Oroszországtól a faellátás tekintetében. A kutatók szerint az importáló országokat és termékcsoportokat vizsgálva erről még többet lehet mondani.

Az Oroszországgal fennálló kereskedelmi kapcsolatokat korábban megzavarták az Oroszország által 2008 körül a feldolgozatlan hengeresfára kivetett magas exportvámok. A volumenek meredeken csökkentek (amit a gazdasági válság súlyosbított), és soha nem álltak helyre, amint azt az 1. ábra mutatja. A 2. ábra az ipari célú hengeresfa (feldolgozatlan rönk) részesedését mutatja az importáló országok szerint; Finnország és Svédország volt az Oroszországból származó feldolgozatlan hengeresfa fő importőre, és ők szenvedték meg leginkább a 2008 utáni kereskedelmi vámokat. Ezek a mennyiségek jelentősen csökkentek, de ez a két ország még mindig észszerű mennyiségeket importál, és a jelenlegi kereskedelmi tilalom némileg érinti őket.

2. ábra Az Oroszország által exportált fő árucikk: feldolgozatlan hengeresfa 2008-ig (főként Finnországba és Svédországba), amikor kiviteli vámot vezettek be.
3. ábra Az Oroszországból az EU országaiba irányuló fenyő fűrészáru export. Ez a gazdasági válság után megélénkült, és továbbra is megfelelő mennyiségben maradt.

A 3. ábra azt mutatja, hogy bizonyos országok és termékcsoportok esetében lehetnek bizonyos következmények. A fenyő fűrészáru meglehetősen stabil és növekvő kereskedelmét mutatja, viszonylag nagy mennyiségben Észtországba, Franciaországba, Németországba, Hollandiába és az Egyesült Királyságba. Az amúgy is szűkös, tavaly magas árakkal jellemezhető fapiacon az Oroszországgal szembeni jelenlegi kereskedelmi tilalom újabb kihívást jelent, amelyet más szállítóknak kell megoldaniuk. Néhány országot és vállalatot érint a kereskedelmi tilalom, és más faanyagforrások után kell nézniük. A kereskedelmi tilalom az EU fatermék-exportját is érinti.

Potenciális globális szereplő

A globális fapiaci tanulmányokban Oroszország mindig nagy szerepet játszik, mint olyan ország, amely a jövőben hatalmas mennyiségű fát fog szállítani. A kutatók szerint azonban Oroszország mindeddig nem volt képes ezt belföldön fejleszteni. A logisztikai problémák, a rossz gazdálkodás és a nagy távolságok mindig is megakadályozták, hogy globális szereplővé váljon. A 3. ábrán látható fűrészáru-mennyiségek nagyon kicsik Oroszország erdeinek méretéhez képest. Az a tény, hogy Oroszország sohasem vált nagyon nagy exportőrré, most az EU számára előnyösnek tűnik.

Ez a válság most azt teszi világossá, hogy az EU még inkább függővé válik saját erdei erőforrásaitól, mint amennyire eddig is. Ehhez befektetésekre van szükség a helyes erdőgazdálkodásba, az oktatásba, az erdők bővítésébe, valamint a biológiai sokféleség, a szén-dioxid-nyelők és a faanyagellátás közötti megfelelő egyensúly megteremtésébe.

Röviden, Nabuurs, Lerink, Bozzolan és Jacobs szerint az EU nem függ Oroszországtól a faellátás tekintetében. A tilalom azonban szűkebbé teszi a faegyensúlyt. Az EU-nak gondosan kell befektetnie és gazdálkodnia az erdőivel, és fokozatosan növelnie kell a hazai termelést, de mindenekelőtt a rendelkezésre álló fakészletek hatékonyabb felhasználására irányuló megközelítéseket kell kialakítania – vonják le a következtetést.

szerk: Tóth János, forrás: EFI-blog

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Előző cikk

Vissza a fára - erdei játszótér

Következő cikk

Erdők Nemzetközi Napja - VERGA hírek




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version