Az erdőket fenyegető veszélyek közül a klímaváltozás negatív hatásai a legjelentősebbek. Az Erdők Nemzetközi Napjához kapcsolódóan a Mecsekerdő a Kelet-Mecsek nemrég elkészült erdőtervein keresztül mutatja be az ökológiailag stabil és a klímaváltozásnak ellenálló erdők megteremtéséhez szükséges lépéseket és azt, milyenek lesznek a Kelet-Mecsek erdei egy évtized múlva.
A Kelet-Mecseki tájat magas erdősültség jellemzi, az erdőállomány több mint egyötöde 100 év feletti, idős erdő. A három legjellemzőbb fafaj a kocsánytalan tölgy, amely közel egyharmadát, a bükk 24, a cser pedig 16 százalékát teszi ki az itteni erdőknek. A Kelet-Mecsek tájvédelmi körzet erdeinek több mint fele, 64 százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt, amelyből 10 százalék fokozottan védett.
A Kelet-Mecsek erdeire – különösen a bükkre – a klímaváltozás a legnagyobb veszély, ezért az erdőfelújítások során elegyes erdők kialakítása a cél, mert magasabb fokú biodiverzitásuk nem csak változatos erdőképet eredményez, hanem jelentősen növeli a klímaváltozással szembeni ellenállóképességüket is.
Az erdők egészségének és természetességének megőrzésében fontos szerepe van fenntartható erdőgazdálkodásnak, erdőkezelésnek. Különösen igaz ez ma, hiszen már jól láthatók a klímaváltozás negatív hatásai. Az erdőtervezés lehetőséget ad rá, hogy ne csak szemléljük, hanem javunkra fordítsuk a változásokat, olyan erdőket hozzunk létre, amelyek hosszú távon is képesek nyújtani ökoszisztéma-szolgáltatásaik teljességét – mondta Ripszám István, a Mecsekerdő vezérigazgatója.
A Kelet-Mecsek most elkészült erdőterveinek fő elve a természetvédelem és az erdők természetességének megőrzése, amely a megfelelő erdőművelési rendszerrel nemcsak fenntartható, hanem hosszú távon javítható is. Ez az erdőgazdálkodásban azt jelenti, hogy – a jogszabályi előírásokat meghaladóan – több mint 2000 hektárral nő a folyamatos erdőborítású terület, amelynek egy részén örökerdő-gazdálkodás folyik majd, más része pedig faanyagtermelést nem szolgáló erdővé válik. Ezek az erdőterületek összefüggő hálózatot – zöld folyosót – alkotnak a Kelet-Mecsekben, így biztosítva az erdőhöz kötött életmódú védett és fokozottan védett fajok védelmét. Egy évtized múltán a Kelet-Mecsek állami erdeinek közel egyharmadában lesz jellemző folyamatos erdőborítást biztosító üzemmód: 18 százalék az örökerdő-gazdálkodási, 9 százalék pedig faanyag-termelést nem szolgáló terület. A következő években a Nyugat-Mecsek, a Közép-Mecsek, a Zselic, valamint a Villányi-hegységet is érintő Kelet-Ormánság erdészeti terveinek megújítása következik, amelyekben a Mecsekerdő ugyancsak a természetközeli erdőgazdálkodás elveit és gyakorlati szempontjait érvényesíti.
forrás: Mecsekerdő Zrt.
