A 6 évente megrendezésre kerülő Erdészeti Világkongresszus (WFC) magyar vonatkozású eseményei
A tizenötödik alkalommal Dél-Koreában, Szöulban megrendezett erdészeti világrendezvényen Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium helyettes erdészeti államtitkára vezette a hazánkat képviselő küldöttséget, a FAO részéről Csóka Péter töltötte be a kongresszus társ-főtitkári posztját.
![](https://fataj.hu/wp-content/uploads/2022/05/magyar-delegacio.png)
Az eseményen hazánkból még a Silvanus Forestry Kft. vett részt kiállítási standdal, valamint „Természetes erdeink védelme új nemesítésű, gyorsnövésű akác fajtákkal, minőségi iparifa termelő ültetvények létesítésével” című tanulmányuk prezentációjával, melyet Németh Márton a cég nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője tartott. A tanulmány az alábbi linken érhető el magyar és angol nyelven, de a FAO és WFC honlapján is elérhető lesz.
146 ország képviseletében nemzetközi szakmai szervezetek, kutatóintézetek, kormányzati és civil szervezetek képviselői a világkongresszuson a zöld, egészséges és fenntartható jövő lehetőségének gondolatkörét járták körbe az erdőgazdálkodás szemszögéből. A találkozón több, mint 15 000 szakember vett részt, közülük 4500 résztvevő online csatlakozott.
A kongresszuson elhangzott előadások hat fő témakört érintettek. A szakemberek foglalkoztak az erdőirtás és az erdőpusztulás visszafordításának kérdésével, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és a biodiverzitás megőrzésére vonatkozó lehetséges természetalapú megoldásokkal, a növekedés és a fenntarthatóság zöld útjával. Szó volt az erdők és az emberi egészség közötti összefüggések újragondolásáról, az erdőkről szóló információk, adatok és gazdálkodás kezeléséről és közléséről, a határok nélküli erdők kapcsán a gazdálkodás és az együttműködés javításáról. A magyar delegáció elsősorban a fenntartható erdőkezelési módszerekkel és a körforgásos fagazdálkodással foglalkozó szekciók munkájába kapcsolódott be.
![](https://fataj.hu/wp-content/uploads/2022/05/nm1.jpg)
A magyar vonatkozású, gyorsnövésű akác nemesítésének elindítója több, mint harminc évvel ezelőtt Kapusi Imre, az ERTI akkori kutatója volt. Nemesítői munkáját 1995-től magán nemesítőként folytatta. 15 évvel ezelőtt a Silvanus cégcsoport megvásárolta a nemesítési eredményeket a Kapusi által létrehozott génarchívumokhoz kötődő szelekciós jogokkal együtt. Ezt követően már nem csak a gyors növekedésre irányuló szelekciót, hanem a törzsminőséget és a mézelési tulajdonságokat is munkájuk középpontjába állították. Ehhez a fejlesztéshez hatékonyan együttműködő partnerekre találtak. Több sikeres kutatás-fejlesztési pályázat keretein belül együtt dolgoztak az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem ( MATE), a Soproni Egyetem (SE) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) elismert kutatóival és dolgozóival.
A hosszú múltra visszatekintő kutatás-fejlesztési tevékenység eredménye az intenzív ültetvények szaporítóanyagának előállítására alkalmas Robinia pseudoacacia ’Turbo’ magtermesztő plantázs és a ’Turbo Obelisk’ vegetatív fajtacsoport. Kutatásaik középpontjában többek között az új fajták szaporítás technológiájának kidolgozása, a szélsőséges termőhelyek gazdaságos hasznosítása, az ültetvények termesztéstechnológiájának kidolgozása, hálózati és fajtaösszehasonlító kísérletek, nyesési és metszési módszerek, fatérfogat és ökonómiai számítások, faanyag minőség vizsgálatok, trágyázási kísérletek, kórtani és termőhelyi kutatások állnak.
![](https://fataj.hu/wp-content/uploads/2022/05/akac-768x1024.jpg)
Az első kísérleti ültetvényeket 2013. év tavaszán hozták létre száraz, szántóföldi kultúrákkal gazdaságosan nem hasznosítható termőhelyeken, melyet még közel 50 hektár telepítése követett összesen több mint 20 magyarországi helyszínen. A korábbi ültetvények kiértékelése folyamatos. Újabb ültetvények létesítése ma is folyik.
A nemzetközi és magyar erdészeti gyakorlatban alkalmazott fehér akác termesztési technológiákhoz képest az új fajták ültetvényes termesztése mintegy 15-20 éves vágásforduló alatt kétszeres fatömeg hozamot és 60-70 %-os iparifa kihozatalt biztosíthat mérsékelt éghajlati övben. A ’Turbo Obelisk’ ültetvényekkel elérhető kiemelkedő hozamok, a döntő részben ipari célú felhasználásra kerülő faanyag tartós CO2 megkötése jelentős mértékben hozzájárulhat a klímaváltozás mérsékléséhez és a természetes ökoszisztémák megőrzéséhez. A fajtacsoport világviszonylatban történő hasznosítása is elkezdődött.
![](https://fataj.hu/wp-content/uploads/2022/05/viragzo.jpg)
1 megjegyzés