A Szöuli Nyilatkozat az Erdőkről című dokumentum elfogadásával zárult a Világkongresszus, amely a maga nemében egyedülálló volt: a helyszínen és a világhálón 141 országból több mint 15 000 résztvevő követte az eseményeket, melyek hibrid formában kerültek megrendezésre, azaz személyesen és online is lehetőség volt bekapcsolódni.
A Nyilatkozat megállapítja, hogy az erdők, az erdészet és az erdőgazdálkodók jelentős természetre alapozott megoldásokat kínálnak a klímaváltozásra, a biológiai sokféleség csökkenésére, a termőföld degradációjára, az éhezés és a szegénység felszámolására, de cselekedni most kell.
A Nyilatkozat 6 fő pontja hangsúlyozza, hogy:
- Az erdők nem ismernek sem földrajzi, sem adminisztratív határokat, ezért közös és integrált felelősségre van szükség, az intézmények, a szektorok és a gazdálkodói csoportok között.
- Az erdő és táj helyreállításra fordítható eszközöket meg kell háromszorozni 2030-ig ahhoz, hogy az elfogadott globális célkitűzések elérhetők legyenek.
- Mind a termelést, mind a fogyasztást fenntarthatóvá kell tenni és zöld finanszírozási módszerekkel kell biztosítani hogy megfelelő mennyiségű befektetés álljon rendelkezésre az erdők megóvásához, helyreállításához és fenntartható használatához.
- A fenntartható módon előállított faanyagnak alapul kell szolgálnia az építési szektor átalakításához, megújuló energiát és újfajta nyersanyagokat kell szolgáltatnia, ezekkel is segítve a körkörös biogazdaság és a klíma-semlegesség irányába való elmozdulást.
- Egészséges, produktív erdőket kell fenntartani, hogy a jövőbeni pandémiák kialakulásának veszélyét csökkentsük és az emberek fizikai és lelki egészségéhez oly fontos szolgáltatásokat biztosítsuk.
- Biztosítani kell , hogy az erdőhöz kapcsolódó információ- és tudásbázishoz mindenki hozzáférhessen, és az erdészeti és tájgazdálkodási döntéshozatal, valamint a kommunikáció biztos alapokra támaszkodjon.
A Nyilatkozat felhívja a figyelmet a családi gazdaságok, kistermelők, erdei közösségek, törzsi népek és általában a nők és a fiatalok érdekeinek szem előtt tartására és annak fontosságára, hogy az erdőkről szóló döntéshozatalban tevékenyen is részt vehessenek.
Kitér a Nyilatkozat arra is, hogy több befektetés és kapacitás bővítés szükséges a erdészeti képzésben és kommunikációban, és további kutatás szükséges annak érdekében, hogy a fenntarthatóan kezelt erdők szerepét teljesen feltárjuk és tudatosítsuk.
A Kongresszus záródokumentumai között szerepel egy, hat ország kezdeményezésében kiadott miniszteri felhívás, mely arra ösztönzi az országokat, hogy segítsék a fenntartható módon előállított faanyag hasznosítását, erősítsék ennek műszaki és tudományos hátterét és gazdasági alapjait, és növeljék a fa szerepét a klímacélok elérése érdekében tett Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulásokban.
A Kongresszuson jelentős szerepet játszó fiatalok (diákok és pályakezdők) önálló, Működjetek együtt velünk című felhívásban kértek és ajánlottak együttműködést az oktatásban, munkahely és életpálya kialakításban, a nemek közötti egyenlőség megteremtésében és a fiatalok döntéshozatalban való közreműködésének biztosításában.
A záródokumentumot ismertető Csóka Péter, a Kongresszus társ-főtitkára bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az egy hetes eszmecsere egyik legfontosabb üzenete az, hogy a szavak helyét a tetteknek kell átvenni, mert az idő maga is „természeti erőforrás” és legalábbis az ember szempontjából véges.
A Kongresszus záródokumentumait (melyek elérhetők az esemény honlapján: https://programme.wfc2021korea.org/en) el kell juttatni a Riói Egyezmények konferenciához, illetve valamennyi, az erdők szempontjából jelentős nemzetközi szervezethez.
forrás: OEE