FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

EU Tanács rendelete a gázkereslet önkéntes csökkentéséről

Az uniós energiaellátás biztonságának növelése érdekében a Tanács a mai napon rendeletet fogadott el, amelynek értelmében a tagállamok idén télen önkéntes alapon 15%-kal csökkentik a földgáz iránti keresletet. A rendelet emellett azt is lehetővé teszi, hogy a Tanács életbe léptesse az ellátás biztonságára vonatkozó „uniós riasztást”: ennek esetén a gázkereslet csökkentése kötelezővé válna.

Az uniós energiaellátás biztonságának növelése érdekében a Tanács a mai napon rendeletet fogadott el, amelynek értelmében a tagállamok idén télen önkéntes alapon 15%-kal csökkentik a földgáz iránti keresletet. A rendelet emellett azt is lehetővé teszi, hogy a Tanács életbe léptesse az ellátás biztonságára vonatkozó „uniós riasztást”: ennek esetén a gázkereslet csökkentése kötelezővé válna.

A gázkereslet csökkentésének célja, hogy mivel Oroszország folyamatosan fegyverként használja az energiaellátást, az orosz gázellátás esetleges zavaraira felkészülve az idei télre megtakarítást lehessen elérni.

A tagállamok megállapodtak abban, hogy – a saját választásuk szerinti intézkedésekkel – az elmúlt öt év átlagfogyasztásához képest 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15%-kal csökkentik gázkeresletüket.

Miközben az összes tagállam minden tőle telhetőt megtesz a csökkentés érdekében, a Tanács bizonyos mentességeket határozott meg, és lehetővé tette a kötelező csökkentési célértéktől való részleges, illetve egyes esetekben teljes eltérés alkalmazását, hogy ezzel is figyelembe vegye a tagállamok sajátos helyzetét és biztosítsa, hogy a gázkereslet-csökkentés eredményesen növelje az ellátás biztonságát az EU-ban.

A Tanács megállapodott abban, hogy azok a tagállamok, amelyek nincsenek összekapcsolva más tagállamok földgázhálózataival, mentesülnek a kötelező gázkereslet-csökkentés alól, mivel nem tudnának jelentős mennyiségű gázt felszabadítani más tagállamok javára. A villamosenergia-ellátási válságok kockázatának elkerülése érdekében mentességet élveznek majd azok a tagállamok is, amelyek villamosenergia-hálózatai nincsenek szinkronizálva az európai villamosenergia-rendszerrel és a villamosenergia-termelés tekintetében nagyobb mértékben függnek a gáztól, amennyiben valamely harmadik ország rendszeréről leválasztják őket.

A tagállamok a keresletcsökkentési kötelezettségük kiigazítása céljából korlátozhatják csökkentési célértéküket, amennyiben korlátozott a más tagállamokkal való összekapcsoltságuk, és bizonyítani tudják, hogy exportkapacitásaikat, illetve belföldi LNG-infrastruktúrájukat úgy használják, hogy a gázt a lehető legteljesebb mértékben más tagállamokba irányítják át.

A tagállamok abban az esetben is korlátozhatják csökkentési célértéküket, ha túllépték a gáztárolásra vonatkozó feltöltési célértékeiket, vagy ha nagymértékben függnek a gáztól, mint kritikus iparágaik nyersanyagától, illetve alkalmazhatnak eltérő számítási módszert, ha gázfogyasztásuk az elmúlt évben az előző öt év átlagához képest legalább 8%-kal nőtt.

A tagállamok megállapodtak abban, hogy megerősítik a Tanács szerepét az „uniós riasztás” életbe léptetésében. A riasztást – a Bizottság javaslata alapján – a Tanács végrehajtási határozatával léptetnék életbe. A Bizottságnak az „uniós riasztás” életbe léptetésére irányuló javaslatot kell előterjesztenie súlyos gázhiány vagy rendkívül magas gázkereslet jelentős kockázata esetén, vagy ha legalább öt olyan tagállam, amely nemzeti szinten riasztást hirdetett ki, ezt kéri.

A tagállamok megállapodtak abban, hogy a keresletcsökkentési intézkedések megválasztásakor mérlegelik azon intézkedések előnyben részesítését, amelyek nem érintik a védett felhasználókat, például a háztartásokat, valamint a társadalom működéséhez szükséges alapvető szolgáltatásokat, így a kritikus fontosságú szervezeteket, az egészségügyi ellátást és a védelmi ágazatot. A lehetséges intézkedések között említhetők a következők: a villamosenergia-ágazatban felhasznált gáz mennyiségének csökkentése, az iparban a tüzelőanyag-váltás ösztönzését célzó intézkedések, nemzeti figyelemfelkeltő kampányok, a fűtés és hűtés mérséklésére irányuló célzott kötelezettségek, valamint piaci alapú intézkedések, például vállalati aukciók.

A tagállamok naprakésszé teszik az általuk tervezett keresletcsökkentő intézkedéseket tartalmazó nemzeti vészhelyzeti terveiket, és rendszeresen jelentést tesznek majd a Bizottságnak a terveik megvalósításának előrehaladásáról.

A rendelet hivatalos elfogadása írásbeli eljárás keretében történt. Az elfogadásra azt követően került sor, hogy a miniszterek politikai megállapodásra jutottak az Energiaügyi Tanács július 26-i rendkívüli ülésén. A rendelet a közeljövőben kihirdetésre kerül a Hivatalos Lapban, majd a kihirdetést követő napon hatályba lép.

A rendelet korlátozott időtartamra szóló, kivételes és rendkívüli intézkedés, amelyet egy évig kell alkalmazni. A Bizottság 2023 májusáig felülvizsgálatot fog végezni annak érdekében, hogy az Unió gázellátásának általános helyzetét figyelembe véve mérlegelje a rendelet alkalmazásának meghosszabbítását.

Háttér

Az EU potenciális ellátásbiztonsági válsággal néz szembe: jelentősen csökkent az Oroszországból érkező gáz mennyisége, és komolyan fennáll a gázszállítás teljes leállításának veszélye is, amire a tagállamoknak – összehangolt módon és a szolidaritás szellemében – haladéktalanul fel kell készülniük. Bár jelenleg nem minden tagállamban tapasztalhatók az ellátás biztonságával kapcsolatos jelentős kockázatok, az egyes tagállamokat érintő súlyos gázellátási zavarok elkerülhetetlenül hatással lennének az uniós gazdaság egészére.

A rendelet kiegészíti azokat a meglévő uniós kezdeményezéseket és jogszabályokat – elsősorban a földgázellátás biztonságáról szóló (EU) 2017/1938 rendeletet –, amelyek biztosítják, hogy a polgárok biztonságos gázellátásban részesüljenek, és hogy a felhasználók a súlyos ellátási zavarok esetén védelmet élvezzenek.

Ez a rendelet az EU rezilienciájának és az uniós gázellátás biztonságának javítását célzó, már folyamatban lévő olyan egyéb kezdeményezéseket követ, mint például a gáztárolásról szóló rendelet, a közös uniós energiabeszerzési platform és a REPowerEU tervben felsorolt kezdeményezések.

forrás: EU Press

Előző cikk

Rongálás a Kereki várban

Következő cikk

Románia - védett övezet bővítése



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések