FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Erdőtüzek elleni védekezés Franciaországban

African forest fires in the Congo Basin ,Central Africa

Az egyre nagyobb területeket (eddig 56 ezer hektárt) elpusztító erdőtüzek elleni védekezés tükrében Elisabeth Borne miniszterelnök és Gérard Dammarin belügyminiszter ígéretet tett a polgári védelem eszközállományának bővítésére, a mezőgazdasági miniszternek pedig javaslatot kell tenni a jövőben használandó fafajok körére és az erdőgazdálkodás jövőbeni formáira.

A francia megyei önkormányzatok szövetsége sürgeti a kormányt, hogy jelentősen növelje az önkormányzatok által működtetett tűzvédelmi és mentési struktúra rendelkezésére álló forrásait, valamint ne halogassa tovább az évek óta tervezett tűzoltórepülőgép-beszerzéseket. Az erdőtüzekről készült és augusztus 5-én nyilvánosságra hozott szenátusi jelentés leszögezi, az 1980-as évek óta alkalmazott védekezési rendszer az elmúlt évtizedekben bizonyította hatékonyságát, és a már tapasztalt klimatikus változások és folyamatosan növekvő kockázat ellenére összességében sikerült alacsonyan tartani a leégett területek nagyságát. Mostanra viszont a körülmények már olyan mértékben megváltoztak, amik elkerülhetetlenné teszik a rendszer adaptálását, fejlesztését, sőt a jövőbeni kihívásokra való fölkészítését is. A kérdéssel foglalkozó szenátorok szerint a francia erdőterület egyharmadát kitevő[1], magán-erdőtulajdonosok birtokában lévő területeken még nagyobb erőfeszítésekre van szükség, mint az ONF által kezelt állami és önkormányzati erdők esetében, ugyanis az erdőrészletek elaprózottsága és a tulajdonviszonyok átláthatatlansága miatt ezek az erdők rendszerint gyakorlatilag gazdátlanok (insuffisamment gérées), ami jelentősen növeli a tűzveszélyt.

A térképen sötétebb színnel jelzett terület az augusztus 9-én föllángolt tüzet, a világos szín a júliusi tüzek kiterjedését jelzi

Számos médium beszámolt róla, hogy a Gironde megyében – Bordeaux-tól délre – júliusban bekövetkezett, majd több napos küzdelem után eloltott erdőtűz augusztus 9-én kiújult és Landiras mellett két nap alatt mintegy 6 ezer hektár égett le. A tűz miatt több ezer embert kellett kitelepíteni, sebesült nincs, viszont 16 ház a lángok martaléka lett. A helyszínen legkevesebb 500 tűzoltó dolgozott, a közelben haladó A63-as autópályán 90 km/h-s sebességkorlátozást vezettek be és a forgalmat 2*3-ról 2*2 sávra korlátozták. Júliusban két körzetben összesen 20900 hektár égett le, a mostani tűz viszont átterjedhet Gironde megyéből Landes-ba is. A tüzek nagyságát és intenzitását jól érzékelteti, hogy a belőlük a légkörbe jutott hamut július 22-én már Párizsban is megfigyelték a levegő elemzésekor.

“Tűztorony” a fontainebleau-i erdőben. Korábban állandó őrszemélyzet dolgozott benne, az érzékelést ma már kamerarendszer végzi. Fotó: Somogyi Norbert

Az idei év minden bizonnyal újabb negatív rekord lesz az erdőtüzek esetében, az események nyomán fölerősödtek azok a hangok, amik az eddigi tűzvédelmi gyakorlat felülvizsgálatát. valamint a rendelkezésre álló erőforrások (humán és technikai) jelentős erősítését tartják szükségesnek. Augusztus 10-ig az országban már legkevesebb 56 ezer hektár erdő égett le, ebből csak június 10-e és július vége között 42 ezer hektár! Az említett 56 ezer hektár ötszöröse a 2006-2021 közötti időszak átlagának (9800 ha), de alatta marad a két eddigi negatív rekordnak, az 1976-os 88 ezer és a 2003-as 73 ezer hektárnak – de még nem értünk az év végére, azaz a szám – sajnos – még nőhet. A korábbi évekkel ellentétben azonban az idén a tüzek nem csak a déli országrészt érintették, hanem az ország más részeit is, pl. Isère, Charente, Maine-et-Loire vagy Finistère megyéket. Az Alpokban lévő Isère megyében augusztus elején 100 hektár égett le, és noha a jelenség nem ismeretlen, most a szárazság és a vízhiány miatt ez is komoly problémát jelentett.

A francia megyék országos szövetségének (ADF[2]) elnöke, François Sauvadet az erdőtüzek szaporodását egyértelműen a klímaváltozás (egyik) következményének tudja be, és hivatkozik ebben a GIEC[3] jelentéseire is, ezekre alapozva több hete igyekszik fölhívni a figyelmet arra, hogy messze nem áll rendelkezésre elegendő pénz és ember az egyre gyakoribb és jelentősebb erdőtüzek elleni védekezésre. jelen pillanatban a megyei önkormányzatok tűzvédelmi és mentési célokat szolgáló forrásai (SDIS)[4] összesen 5,1 milliárd €-t jelentenek, ami messze nem elég. A rendszer 250 ezer „sapeur-pompier[5]”-t takar, akik elsősorban tűzoltók, de mentőként és katasztrófaelhárítóként is tevékenykednek, finanszírozásukat elsősorban a megyei, kistérségi és települési önkormányzatok látják el. Az ADF szerint az állam évek óta halogatott speciális, tűzoltásra használható repülőgép-beszerzése (Canadair, Dash Q400-MR) is sürgős, de sajnos egyik pillanatról a másikra az új gépek nem fognak megérkezni. A képviselők szerint át kell alakítani az SDIS rendszerét is, jelenleg ugyanis az alapelvet a szolidaritás jelenti. Azaz ha valahol nagyobb tűz üt ki, a környező térségekből érkező egységekkel erősítik a helyi tűzoltókat – ami a jelenlegi helyzetben, amikor az országban szinte mindenütt égnek a tüzek, már nem elegendő. Finistère megye önkormányzata az idén szembesült először egy olyan helyzettel, hogy nem csak rendkívül hosszú az aszályos időszak, de azt makacs erdőtüzek kísérik szerte a megyében. A testület úgy döntött, mivel semmi biztosíték nincs arra, hogy akár már a jövő évben nem ismétlődik meg az idei helyzet, saját szűkös anyagi forrásaiból fejleszti a rendelkezésére álló eszközállományt, szeptemberre várva az első beszerzéseket. természetesen nem tudnak saját tűzoltó-repülőgépre áldozni, mivel a megyének nincs 300 millió eurója, de amit lehet, megtesznek, elsődleges céljuk egy újabb katasztrófa elkerülése.

Elisabeth Borne miniszterelnök és Gérard Dammarin belügyminiszter ígéretet tett arra, hogy országosan erősítik az eszközállományt annak érdekében, hogy a jövőben eredményesebben lehessen küzdeni az erdőtüzek ellen. A kijelentés Hostens településen, Gironde megyében hangzott el, amikor a két politikus megtekintette az akkorra már 7 ezer hektárt elpusztító és 10 ezer ember kitelepítését szükségessé tevő tűz elleni védekezést – a hatóságok egyelőre nem zárják ki a szándékos gyújtogatást sem. Országosan mintegy 10 ezer ember küzd a lángokkal (hivatásosok és önkéntesek egyaránt), sőt az európai együttműködési mechanizmus keretében a francia tűzoltók segítségére sietett Németország, Ausztria, Románia, Görögország és Lengyelország is. Az Európai Bizottság az európai tűzvédelmi repülőflotta négy gépét irányította Franciaországba, ezek Görögországból és Svédországból érkeztek, miközben a Copernicus-program műholdjaival szoros megfigyeléssel igyekeznek segíteni a terepen dolgozó tűzoltókat. A miniszterelnök utasította a belügyminisztert, hogy szeptemberre tegyen javaslatot a polgári védelem eszközállományának és erőforrásainak erősítésére, valamint fölkérte Marc Fesneau mezőgazdasági és erdészeti minisztert, hogy tegyen javaslatot, milyen fajokkal és milyen formában célszerű a jövőben az erdőgazdálkodást folytatni. A miniszterelnök kifejtette, személyesen lép annak érdekében, hogy az ökológiai akciótervet (planification écologique) a klímaváltozás mértékéhez igazítsák, továbbá már ősszel megkezdik az új nemzeti (klíma)adaptációs terv előkészítését.

Az azonnali intézkedések között Gérard Dammarin belügyminiszter arra kérte az önkormányzatokat és a vállalatokat, hogy azon alkalmazottaik számára, akik egyben önkéntes tűzoltók is, tegyék lehetővé a védekezésben való részvételt. A kérés a Carrefour-lánc részéről szinte azonnal meghallgatásra talált, a cég elnök-vezérigazgatója, Alexandre Bompard Twitter-üzenetben kérte a hálózat egységeinek vezetőit, hogy ezt biztosítsák az érintett dolgozóik részére. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a hivatásos állomány egynegyede erdőtüzeket olt, amire az országban még sosem volt példa.

A 2007-2019 között bekövetkező erdőtüzek átlagos éves száma, valamint a leégett területek nagysága

A szakma és a politika részéről egyre hangsúlyosabban merül föl a kérdés, miként védekezhet Franciaország az egyre szélsőségesebb méreteket öltő erdőtüzek ellen? Különösen fontos ez a kérdés annak fényében, hogy már nem csak ország déli vidékein (ideértve Korzikát), hanem szinte bárhol föllángolhatnak ezek a tüzek – erre hívja föl a figyelmet a francia parlament felsőházának, azaz a Szenátusnak augusztus 5-én közzétett jelentése[6]. Az anyagot jegyző négy szenátor[7] leszögezi, az 1980-as évek óta alkalmazott, elsősorban a megelőzésre és a föllobbanó tüzek „csírájukban való elfojtására” fókuszáló védekezési rendszer[8] az elmúlt évtizedekben bizonyította hatékonyságát. Ennek egyértelmű bizonyítéka, hogy a már tapasztalt klimatikus változások és folyamatosan növekvő kockázat ellenére összességében sikerült alacsonyan tartani a leégett területek nagyságát. Mostanra viszont a körülmények már olyan mértékben változtak meg, amik elkerülhetetlenné teszik a rendszer adaptálását, fejlesztését, sőt a jövőbeni kihívásokra való fölkészítését is.

A szenátorok szerint egy új, tárcaközi együttműködésen alapuló, országos stratégia kidolgozására van szükség, valamint jelentősen növelni kell a rendelkezésre álló források nagyságát, mégpedig legalább a mostani duplájára. Úgy látják, egyre inkább extrém tűzesetekkel kell szembenézni (émergence des feux hors normes), a tüzek gyakorisága a klímaváltozás miatt szignifikánsan nő[9], így a korábban európai szinten is modellként szolgáló francia védekezési stratégia meghaladottá vált. A képviselők által hivatkozott számítások szerint a Földközi-tenger partvidékén 2050-ig a tűz által elpusztított terület akár 80%-kal is nőhet, és míg 2010-ben általában az ország erdeinek egyharmadán volt nagy az erdő- és bozóttüzek kockázata, a jövőben ez már 50% lehet, amit igazolnak az idén Bretagne-ban és Pays de la Loire régióban fellobant, korábban szinte ismeretlen erdőtüzek. A tűzveszélyes időszak hossza (période à risque fort) a korábbinak háromszorosa lesz, és jóval több mezőgazdasági terület is a lángok martalékává válhat. Pascal Martin szerint ma már gyakorlatilag az év minden szakaszában kell erdőtűzre számítani, a 2022-es évben pedig minden lehetséges tényező együtt áll a súlyos erdőtüzekhez – úgy véli, a jövőben sokkal inkább ilyen évekre kell készülni.

Az évente leégett erdőterület kumulált nagysága Franciaországban (fekete színnel jelölve a 2006-2021-es időszak átlagát, pirossal a 2022-es adatok).

A szenátornál kevesen érhetnek jobban a kérdéshez, hiszen korábban ezredesi rangban szolgált a tűzoltóknál, szerinte az erdőtüzek már nem csak néhány régióban jelentenek problémát, hanem az ország egész területén. Az egyik legnagyobb problémát abban látja, hogy az erdőtüzekkel jelenleg három minisztérium (agrár, belügy, ökológiai átmenet) is foglalkozik – de nem együttműködve, hanem egymással párhuzamosan. Nem véletlen tehát, hogy a jelentésben megfogalmazott, mintegy hetven konkrét javaslat egyike a tárcaközi együttműködésre szólít föl. Sok más mellett fontosnak tartják a tűzvédelmi pászták rendszerének erősítését, a megfigyelési rendszer bővítését, a társadalom  minél hatékonyabb, részben pedagógiai jellegű tájékoztatását, valamint az olyan – jelenleg szinte nem is alkalmazott – kötelezettségek[10] betartatását, amik a hatékony megelőzést szolgálják. A képviselők szerint elengedhetetlen a tűzoltásra bevethető légijármű-flotta bővítése, további 50 ezer önkéntes tűzoltó szolgálatba állítása az elkövetkezendő öt évben. Javasolják továbbá, hogy a kormány „vizsgálja fölül” azt a döntését, ami 2025-ig 500 fővel csökkentené az állami erdőkezelő (ONF[11]) – már amúgy is létszámhiányos – állományát.

Anne-Catherine Loisier fölhívja a figyelmet arra, hogy a magán-erdőtulajdonosok birtokában lévő területeken még nagyobb erőfeszítésekre van szükség, mint az ONF által kezelt állami és önkormányzati erdők esetében. Ennek magyarázata, hogy az erdőrészletek elaprózottsága és a tulajdonviszonyok átláthatatlansága miatt ezek az erdők rendszerint gyakorlatilag gazdátlanok (insuffisamment gérées), ami jelentősen növeli a tűzveszélyt. A szenátor azt javasolja, hogy első lépésként a magánerdőkben kötelezően alkalmazandó, egyszerűsített erdőgazdálkodási ütemterv[12] jelenlegi, 25 hektáros határát (ez alatt nincs ilyen kötelezettség) szállítsák le 20 hektárra, amivel egyszerre 500 ezer hektárral lehetne növelni a fönntartható erdőgazdálkodás alá eső terület nagyságát.

Somogyi Norbert TéT-attasé, Bartha Péter mezőgazdasági attasé


[1] ez alatt a kontinentális Franciaországot és Korzikát kell érteni, a tengerentúli területeket – és hangsúlyosan Francia-Guyanát – nem

[2] https://www.departements.fr/ Assemblée des Départements de France

[3] Groupe d’experts intergouvernemental sur l’évolution du climat, angol rövidítése IPCC, Éghajlatváltozási Kormányközi Testület

[4] services départementaux d’incendie et de secours (SDIS)

[5] https://www.pompiers.fr/ egészen pontos magyar megfelelősük nincs, legközelebb a tűzoltókhoz állnak, csak tevékenységük a magyar tűzoltókéhoz képest szélesebb területet fed le

[6] http://www.senat.fr/notice-rapport/2021/r21-856-notice.html Feux de forêt et de végétation: prévenir l’embrasement. Rapport d’information n° 856

[7] Jean BACCI, Var megye (Provence-Alpes-Côte d’Azur régió), Anne-Catherine LOISIER, Côte-d’Or megye (Bourgogne-Franche-Comté régió) Pascal MARTIN, Seine-Maritime megye (Normandia) és Olivier RIETMANN, Haute-Saône megye (Bourgogne-Franche-Comté)

[8] SOMOGYI, N., TEYSSIER, P., BOROVICS, A. (2021): Erdőgazdálkodás a francia Landes megyében II. Egymillió hektár összefüggő tengerpartifenyő-erdő (Pinus pinaster). Erdészeti lapok. Vol. 156 (12) 429-432. old.

[9] le risque incendie devrait s’accroître significativement

[10] obligations légales de débroussaillement – szabad fordításban bokorirtási törvényi kötelezettség

[11] Office national des forêts www.onf.fr

[12] plans simplifiés de gestion

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Előző cikk

Erdőtűz - negatív rekord Európában

Következő cikk

Aggteleki Nemzeti Park kincsei




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Gyászhír – Piroska Béla [75]

Méltósággal és megingathatatlan hittel, nagy kitartással viselt hosszú betegsége után, életének 75. évében elhunyt Piroska Béla erdőmérnök kollégánk.…
Exit mobile version