A búcsúzás mindig fájdalmas és szomorúsággal tölti el a szívünket. Pláne igaz ez akkor, ha olyan embertől kell elköszönni, aki közel állt hozzánk. Moór Attila távozásával pótolhatatlan veszteség érte a hazai kisvasutas társadalmat és nagy űrt hagy a vasutakat működtetők körében. Szabadidejében kisvasúti történész, aki a levéltári anyagokat kutatta, illetve filmeken örökítette meg a kisvasutak mindennapjait.
Nincs is olyan közöttünk, aki ne látta volna annak a rengeteg filmnek az egyikét-másikát, amelyek Attila kezei közül kerültek ki, megörökítve Kárpát-medence szerte a kisvasutakat.
Azon túl, hogy a filmjeinek jelentős része mára már kordokumentum, zseniális művészi értéket is képvisel. (Például: Fagyott gőz.) Általa és segítségével bepillantást enged az olyan kisvasutak életébe is, amik ma már nem működnek. (Például: Kecskemét, Nyíregyháza, Felsőpetény.) Számos történelminek nevezhető eseményt is feldolgozott a filmjeiben. Ilyen pillanat volt 2011. nyarán a Mátravasúton Gyöngyi gőzös gyöngyössolymosi próbamenete, amikor fél évszázad után járt újra gőzös a lajosházi vonalon. (Próbamenet Gyöngyössolymosra.) Ugyancsak a ritkaságszámba menő jelenetek kerültek a filmjére, amikor 2011. őszén, fél évszázadnyi szünet után újra lehetett menetrend szerint vonaton gőzvontatással utazni Szalajkaház felé. (26 tonna fekete fém.) Szintén nagy jelentőségű dokumentumfilmje a Szobról Gyöngyösre költöztetett C-50 típusú dízelmozdony, aminek a szállítását és a gyöngyösi megérkezését őrzik a filmkockái. (Átállomásítás.) Ritka pillanatok egyike volt 2012-ben a Mátravasút napján, amikor tehervonat közlekedett a lajosházi vonalon, a ’60-as éveket felidézve a vasút fénykorából. Ez is fennmaradt a filmjén az utókor részére. (Mátravasút-Csillék a vonalon, 2012.) A sort folytathatjuk az Egererdő Zrt. mátravasutas rendezvényinek a megörökítésével, ami ma már szintén kordokumentum. A már fentebb említett „Fagyott gőz” mellett kell említést tenni a „Gőzerővel Mikulás” című filmről, ami sok-sok csillogó gyermekszemet is elénk tár Attila által a decemberi ünnepről, aminek az akkori gyermek szereplői mára már ifjú „nagyokká” lettek, s a filmet láttán mosolyogva tekinthetnek az egykori önmagukra.
Hálát adunk, hogy volt módunk személyesen ismerni Attilát. Azt az embert, aki felbecsülhetetlen értékű lexikális tudással rendelkezett a Kárpát-medencei kisvasutakról, amit készséggel meg is osztott a hozzá folyamodókkal. Volt szerencsénk látni a munkáját, hogy sokszor napokig, számlálatlan órákon át fogatott a zord időjárás ellenére is, majd készítette az utómunkákat. Bizony, egy 5-10 perces kisfilm elkészítése sokszor napokat vett igénybe. Ezekkel a munkákkal a vasutakat üzemeltetők, úgy a MÁV, mint az erdészeti társaságok jó hírét növelte, ismertségét vitte a világba. (Valamennyi elérhető a youtube csatornán).
Moór Attiláról elmondható Szt. Pál után szabadon, hogy a jó harcot megharcolta, a pályát végigfutotta, a hitet megtartotta. Példát adott mindannyiunknak önzetlenségből és emberszeretetből! A költő biztatására hallani vélhetjük bizakodó búcsúját:
„Mielőtt innen végképp elmegyek,
Szeretnék elköszönni, emberek!
Mint a madár, kit dél vár arra túl,
Az eresz alján még egy dalt tanul.”
A vasutas szakma képviselői és a tisztelők 2022. szeptember 23-án délután, Nagybörzsönyben búcsúztak el a legnagyobb vasútfilmesünktől.
Nyugodjon békében!
(Mátravasút)
