FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

LIFE SWIPE jelentés

Megjelent a 2020 szeptembere óta tartó LIFE SWiPE (Successful Wildlife Crime Prosecution in Europe) projekt keretében készített Természeti bűncselekmények – Nemzeti jelentés Magyarországról. A kiadvány a 2015 és 2020 közötti időszakban Magyarországon elkövetett természet elleni bűncselekményeket vizsgálja.

A jelentés letölthető magyar és angol nyelven a LIFE SWiPE projekt honlapjáról.

A jelentés megállapítja, hogy Magyarországon is több figyelmet kell szentelni a természet elleni bűncselekmények felderítésének és szankcionálásának – a jelenség egyértelműen kihívást jelent hazánkban, és egy-egy védett faj egyedének elpusztulása esetén a hatások tovagyűrűznek. A hatékony fellépés lehetőségei alapvetően biztosítottak, mégis egyrészt magas a fel nem derített esetek száma, másrészt sok felderített ügy végül sosem kerül bíróság elé. A különböző hatóságok és érintett szakmai szervezetek közötti együttműködésnek kulcsszerepe van abban, hogy ez megváltozzon. Emellett szükség van a megfelelő erőforrások biztosítására, a közvélemény figyelmének felhívására és a megelőzésre is.

A természet elleni bűncselekmények világszerte rendkívül súlyos természeti és társadalmi károkat okoznak, az élőhelyek pusztulása után a védett fajok illegális kereskedelme a biológiai sokféleség csökkenésének egyik legfőbb oka. A természet elleni bűncselekmények gyakran köthetők a szervezett bűnözéshez, és az is gyakori, hogy a természetkárosítást korrupció, okirat-hamisítás, pénzmosás és egyéb illegális kereskedelem (pl. kábítószer-kereskedelem) kísérik. A természet elleni bűncselekményekkel szembeni fellépés kifejezetten a magyarországi védett fajok megmentését is jelenti. Ráadásul mivel Magyarország határos a schengeni térségen kívül eső országokkal, így tranzitországként és jogellenesen szerzett, egzotikus vadon élő fajok importőr országaként egyaránt van szerepünk.

A SWiPE projekt keretein belül a 2015-2020 közötti időszakra vonatkozó adatokat vizsgáltak a TRAFFIC és a WWF Magyarország munkatársai, melyet a bűnüldözés különböző fázisaiban dolgozókkal készített interjúk is kiegészítettek. A projekt elemzése szerint a vizsgált időszakban az esetek viszonylag kis hányadában történt vádemelés (például a védett fajok illegális kereskedelmének 16%-ánál). Számos esetben erőforráshiány miatt nem sikerült felderíteni az elkövető kilétét, ezért nem történt vádemelés.

A bíróság elé került eseteknél összességében a büntetőjogi szankciók (büntetések, mellékbüntetés és intézkedések) elemzése alapján a legnagyobb arányban kiszabott büntetés a szabadságvesztés volt (47%), bár 63 esetből mindössze 3 esetben szabtak ki végrehajtandó szabadságvesztés büntetést. Ezt követte a pénzbüntetés (36%), a foglalkozástól való eltiltás (4%), a kitiltás és a közérdekű munka (1-1%). Az esetek 10%-ban szabtak ki közügyektől való eltiltást mellékbüntetésként. Az alkalmazott büntetőjogi intézkedések közül az összes vizsgált eset 44%-a próbára bocsátás volt, 24%-ban elkobzást, 14%-ban megrovást, 14%-ban pártfogó felügyeletet és 1-1%-ban jóvátételi munkát és vagyonelkobzást alkalmaztak. A rendelkezésre álló adatok és az elkészített interjúk alapján a pénzbüntetés összege eltörpül a bűncselekmények elkövetésén keresztül jogellenesen szerzett nyereséghez képest, a szankciók pedig összességében nem feltétlen tükrözik a jogellenes anyagi haszonszerzés mértékét.

Egyértelműen megfigyelhető, hogy egyre nő a felderített és jelentett természet elleni bűncselekmények száma (például 2017-ből az adatbázisunk 83 természet elleni bűncselekményt tartalmaz, 2020-ból pedig 157-et), ennek oka azonban nem feltétlenül az, hogy nő a bűnelkövetések száma. A tendencia hátterében állhatnak a jogérvényesítésre irányuló erőfeszítések is, valamint az, hogy egyre nagyobb figyelem irányul a természet elleni bűncselekményekre.

“Természetvédelmi szempontból a cél értelemszerűen nem az emberek büntetése, hanem az élővilág és ezáltal mindannyiunk védelme. A védett fajokkal nem jogszerűen kereskedni azonban jelenleg is alacsony kockázatú, de magas jövedelemmel kecsegtető tevékenységnek számít hazánkban is” – mondta Balogh Annamária, a SWiPE magyarországi projektvezetője a TRAFFIC részéről.

A rendelkezésre álló információk alapján a Magyarországon vizsgált időszakban a védett fajok illegális kereskedelmében leggyakrabban előforduló állatfaj a görög teknős (Testudo hermanni) volt. A hatóságok legtöbbször élő példányokat foglaltak le, a vizsgált időszakban 175-öt. A második leggyakoribb faj a hóvirág (Galanthus nivalis) volt, de előfordult törpebogáncs (Saussurea costus) – elsősorban gyógyhatású készítményként -, barnamedve (Ursus arctos) medvebőrök, bőrtermékek, trófeák, szőnyegek, szőrmetermékek és kitömött állatok formájában, de oroszlán (Panthera leo) is, élő állatként. A hatóságok gyakran foglaltak le a kőkorallok (Scleractinia) rendjébe tartozó fajok egyedeit vagy belőlük készült termékeket, valamint elefántfélék (Elephantidae) családjából származó fajokból készült tárgyakat, leginkább elefántcsont-faragványokat és agyarakat. Hazánkban a védett kaktuszok illegális kereskedelme is problémát jelent, egy esetben összesen 1466 példányt foglaltak le a hatóságok. A védett fajok illegális kereskedelmének minősített első hazai esetének is ritka kaktuszok az áldozatai; Mexikóból úgy gyűjtötték be jogszerűtlenül a példányokat az elkövetők, hogy az illegális kereskedelem bizonyos védett fajok (Mammillaria pennispinosa, Mammillaria theresae) túlélését is fenyegette.

Hazánkban szintén jelentősek a mérgezéses esetek, melyek elsősorban ragadozó madarainkat érintik, köztük is igen gyakran a globálisan is veszélyeztetett parlagi sast. Megemlítendők még a Magyarországon fokozottan védett nagyragadozó fajok ellen elkövetett illegális elejtések is, ezek az esetek azonban gyakran rejtve maradnak.

Az elmúlt időszakban jelentős előrelépések történtek a természet elleni bűncselekményekkel szembeni küzdelemben. Megalakult például a Nemzeti Környezeti Biztonsági Munkacsoport (NEST), mely jelenleg is kulcsfontosságú szerepet tölt be a hatóságok együttműködésében és a természet elleni bűncselekmények felderítésén dolgozó munkatársak képzésében. Sok esetben eredményes a civil szervezetekkel történő együttműködés. Ide tartozik az olyan innovatív vizsgálati módszerek használata is, mint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) PannonEagle LIFE projektje és a rendőrség által közösen kiképzett méreg- és tetemkereső kutyák alkalmazása, mely igen jelentős mértékben képes javítani a mérgezéses bűncselekmények felderítését.

A jelentés felhívja a figyelmet a társadalom szélesebb körű tájékoztatására is, hiszen gyakran akaratlanul is hozhatunk haza utazásainkról szuvenírként védett fajokat, vagy nem megfelelően tájékozódva rendelhetünk az internetről olyan terméket, melyek valamilyen védett fajt vagy annak valamely részét tartalmazzák. Ezt elkerülendő a CITES.hu fajkeresője segítségével bárki utána tud járni, hogy egy adott faj védett-e, kereskedelme engedélyhez kötött vagy tilos.

A LIFE SWiPE projekt eddigi főbb eredményei magyarországi relevanciával:

  • Vadvilág ellen elkövetett bűncselekmények Ragadozómadár-mérgezések című kiadvány, amely az MME elmúlt 10 évben összegyűlt terepi tapasztalatai alapján foglalja össze a ragadozómadár-mérgezések ismert és jogerős ítélettel zárult eseteit, bemutatja a mérgezések jogi hátterét, a potenciális elkövetők körét, a leginkább érintett fajokat és a leggyakrabban használt méreganyagokat.
  • A WWF Magyarország, az MME méreg- és tetemkereső kutyás egységének, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek szereplésével forgatott kisfilmek, melyek bemutatják a keresőkutyák munkáját kiképzés és terepi munka közben.
  • Nemzetközi konferencia Madridban, ahol több mint 11 európai országból – köztük hazánkból – érkező természet elleni bűncselekményekkel foglalkozó rendőrök, ügyészek, bírák, természetvédelmi civil szervezetek és hatóságok munkatársai, valamint a tudományos élet képviselői megvitatták az e bűncselekménytípus elleni fellépés időszerű kérdéseit.


A LIFE SWiPE projektről:

A SWiPE (Successful Wildlife Crime Prosecution in Europe) LIFE projekt célja, hogy a védett fajokat érintő jogsértéseknél már a bűncselekmények felderítése és vizsgálata legyen szakszerű, igazodjon a bűncselekmény valódi súlyához. A sikeresen felderített ügyek és a vádemelések számának növelésével a potenciális bűnelkövetők elrettentése is cél, hogy ezáltal hosszútávon csökkenjenek a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények. A projekt során a résztvevő 11 országból összegyűjtjük a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények tipikus eseteit, segítjük az ügyészség, a rendőrség és a többi érintett bűnüldöző hatóság természet elleni bűncselekményekkel kapcsolatos ismereteinek bővítését, valamint javítani kívánjuk a határokon átnyúló információmegosztást, tudáscserét és a nyomozó hatóságok közötti együttműködést. A projekt célja továbbá a védett fajokkal szemben elkövetett bűncselekmények nemzetbiztonságra, közegészségügyre és biodiverzitásra gyakorolt hatásainak ismertetése is. Projektünkkel abban is szeretnénk segíteni a hatóságok munkáját, hogy az igazságszolgáltatás előtt eddig ismeretlen ügyek is sikeresen eljussanak a bíróságokhoz, és az ügyekben megfelelő szankciókat szabjanak ki, amely alkalmas a potenciális elkövetők elrettentésére. A LIFE SWiPE projekt (LIFE19 GIE/BG/000846)az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg.

A projekt honlapja: https://stopwildlifecrime.eu/

forrás: WWF sajtó 10-03

Előző cikk

Aggodalom a védett erdeinkért

Következő cikk

Gyulán ismét muzsikált az erdő



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Gyászhír – Németh Alajos [83]

Szomorúan tudatjuk, hogy férjem, apánk, nagyapánk, a Roth Gyula Erdészeti Technikum egykori diákja, aki az Erdészeti és Faipari…
Total
0
Share