FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Amikor az élet felülírja a meséket

Az alig 1400 lakosú Mesztegnyőt övező somogyi erdőkből valaha kisvasúton egészen a Balatonig lehetett szállítani a fát. A másik irányba, a Dráva felé is van mivel büszkélkednie a településnek: a folyóig egy olyan útvonal vezet, amelyik Belső-Somogyból végig az erdőn át halad, anélkül, hogy a fáknak búcsút kellene inteni akár egy pillanatra is.

– Nem fáznak? – hamiskásan néz ránk bajsza mögül a mesztegnyői polgármester a hűvösre temperált irodájában. – A kolléganők itt eléggé vacognak, de most nem is lehet több 18-19 foknál. Nehéz elfogadtatni velük a fűtésen való spórolást. Olyan ez, mint a háború. Amerikából csak nézik egy üveg kólával a kezükben, hogy lövik egymást az emberek a világ más táján. Onnan ez olyan elfogadhatónak tűnik. De aki érintett, az mindig másképpen viselkedik – majd köhint egyet, és előveszi a zsebkendőjét. Nagy László Péter kilábalóban bár, de még épp küzd egy meghűléssel.

A közös hivatal vezetősége próbál felnőni az energiaválság adta feladathoz. Mivel a krízis az áramszámlára is hatással van, a minap épp az E.On területi vezetőjével kezdtek tárgyalásokat: abban kérték a segítségét, hogy vajon milyen technikai, technológiai megoldások állnak rendelkezésre, amelyekkel csökkenthetik a község közvilágításának a költségeit. Olyan lehetőségeken gondolkodnak, mint például a faluhatáron túli közutakon a világító lámpatestek fényének felére nyirbálása, vagy hogy az önkormányzati belső utaknál az utolsó éjszakai buszjárat után, éjféltől négy óráig lehetséges-e egy sötét periódus. Amíg megérkezik a válasz, addig az első lépések egyikeként minden díszkivilágítást lekapcsoltak a faluban, mindazt, ami korábban a kellemes hangulatot vagy a dizájnt jelentette a településen élőknek és az áthaladóknak egyaránt. Érdemes lesz ezentúl fényes nappal ellátogatni az egyébként rendkívül kellemes hangulatú, rendezett településre – és nem árt, ha egy fejlámpa bekerül a poggyászba.

Van alapanyag elég, sokan már nyáron gondoskodtak róla. Fotó: Kállai Márton

Mesztegnyő, mint az első, fatüzelésre átálló falu, a 2008-as pénzügyi válság idején már bekerült a hírekbe. Ami akkoriban a tervek szintjén élt, 2010 után nagyrészt meg is valósult.

– Amikor 2010-ben polgármesternek választottak, az első kultúrházas gázszámlát látva majd hanyatt estem. Egymillió-kettő állt a számlán, miközben alig volt négy-öt nagyobb rendezvényünk. Ezt csökkentettük le azzal, hogy 90 százalékban átálltunk a fatüzelésre – a kazán és a kémények adottak voltak.
A kultúrháznál a kazánrész az épületen kívül található, és ugyan egy-egy felfűtés is rendkívül sokba kerül, azonban a település apraja-nagyja megfordul itt: Pedig Viktória a művelődési ház programszervezője hosszasan sorolja az őszi-téli programokat, amelyekre folyamatosan érkeznének a he­lyiek. Most tökfaragó versenyre készíti a gyerekeket, heti két alkalommal mézeskalácsszakkör és gyöngyfűzés van, mely tökéletes alkalom a karácsonyra való ráhangolódásra. Bízik abban, hogy a néptáncszakkört a bálok is meg tudják majd tartani.

Beállítottunk egy kályhát az öregek napközi otthonába is. Tehát ahol megoldható és kémény van, ott igyekeztünk kiváltani a gázt. Ugyanazt megcsinálták a faluházunkban is.

A tájházban már régóta cserépkályhával biztosítják a meleget – mondja Kövesdiné Panyi Antónia. Fotó: Kállai Márton

– Cserépkályhás fűtési rendszert építettünk ki – vezet körbe valamivel később Kövesdiné Panyi Antónia, a faluház vezetője a Honismereti Körnek is helyet adó, az 1800-as évek elején épült L alakú épületben, melynek ódon, ám számos korszerűsítésen átesett falai közt mindig is oktató jellegű tevékenység zajlott. Az otthonosság semmivel nem pótolható élményét adó, egy kemencére a megtévesztésig hasonlító cserépkályhába építették a kazánt, ez fűti azt a helyiséget, ahol éppen aktuálisan a programok zajlanak. – A faluházi gyűjteménynek helyet adó épületben szükséges a temperált, fűtött helyiség. A hozzánk tartozó 75 férőhelyes turistaszállást azonban ezen a télen nem tudjuk kifűteni, azt most bezárjuk, épp a nagytakarítás zajlik az utolsó rendezvényünk, a hétvégi fotótábor után.

Az önkormányzat közös hivatali épülete már problémásabb, ott a hatékonyabb fűtésre keresik a megoldást.
– Felvetődött a gondolat, hogy a hivatalban fatüzelésű kazánnal váltsuk ki a jelenleg nagyon drága gázkazános fűtést, viszont be kellene ruháznunk egy új kazánba, ami most minimum egymillió forintba kerül – veszi át a szót a polgármester. – Ez lehet a megoldás arra, hogy a korábbi többmilliós gázszámlát, ami most valószínűleg a háromszorosára ugrik, kivédjük.

Mivel sok a környéken az erdő, az itt élők mindig a fatüzelésre alapoztak – véli Nagy László Péter polgármester. Fotó: Kállai Márton

Sajnos mindenhol nem tudták megoldani a gáz mellőzését. Az óvodában a Magyar Falu Programból elnyert támogatás segítségével a korábbi pazarló gázkazánokat cseréltek le, a jóval korszerűbb hőszivattyús rendszer igen kedvező költségekkel kecsegtetett még egy-két évvel korábban is. De hát akármilyen korszerű is, a 82 gyereknek – ami nagy létszámnak számít egy ekkora településen – fűteni kell, nincs mit tenni. És ott jelen pillanatban nem körvonalazódik a gázfűtésen kívül más megoldás, mert az épületen a kéményrendszer kiépítetlen maradt.

A település népszerűségéről mi sem árulkodik jobban, mint hogy egyre több gyermek születik. Az élet kényszerítette ki azt is, hogy egy új bölcsődét építsenek. Az épülő gyermekintézménynek az áramszolgáltatását passzív módon oldanák meg, azzal az energiahatékonyság szempontjából nem lesz gond, de a fűtés gázzal történne.

– Amikor ezt megterveztük, akkor még szó nem volt háborúról meg szankciókról, elfogadható volt a korábbi gázár. Nagy László Péter úgy véli, most ott szintén nem tudnak mást csinálni, mint azt, hogy spórolnak, és a spórolás egyik formája az lesz, hogy kicsit később nyitják meg a bölcsődét. – Talán megvárjuk a tél elmúltát. Aztán reménykedünk benne, hogy tavasztól őszig történik valami itt, Európában, valami, ami arra viszi a döntéshozókat, hogy talán valamivel olcsóbb legyen az energia. Mert ott nem tudjuk kiváltani a gázt.

A községet kelet felől határoló, 1991-ben alapított Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet nem csak nádasokban és halastavakban bővelkedő terület, de a túraútvonalakat, tanösvényeket rejtő erdők is gazdagítják e tájegységet. Mesztegnyő határa nagy részét lösz és homoktalaj borítja, mely ideális az akácfának. Az önkormányzat tulajdonába út melletti erdős területek tartoznak, így a fához könnyebben is hozzá tud jutni a település. Már megkezdődött az őszi kitermelés, az egykor szebb napokat megélt kisvasút gazzal benőtt nyomvonalán haladva a polgármesterrel kiérünk a területre, ahol halomba rakva száradnak a frissen vágott akáctörzsek.

A lakosok megtartották a kéményeiket, jól jön ez most. Fotó: Kállai Márton

– A település minden évben megpályázza a tűzifa-támogatási programot is. Ebből a támogatásból vásárolunk erdészetektől, vagy ha jobban megéri, magánvállalkozótól vesszük meg a kemény lombú tűzifát, mikor melyik ad olcsóbb árajánlatot. Az állami tűzifa-támogatáshoz 10 százalékot az önkormányzatnak is hozzá kell tennie. Szimpatikus kezdeményezés, és a lakosság örül ennek a lehetőségnek, 80-100 lakos veszi igénybe. A testület dönti el, hogy egy vagy két köbméterrel támogatja azokat, akik szociális alapon rászorulnak, ezenfelül még az önkormányzatnak tíz százalékot hozzá kell tennie. Idén 110 köbmétert kapott az önkormányzat, most jött meg a határozat. Ennyi pénzből nem biztos, hogy teljes egészében kemény tűzifát fogunk tudni venni. Mi is vágunk fát, és akik nagyon rászorulnak, majd amikor januárban már nagyon fáznak, azokat megsegítjük – a polgármester oszt-szoroz a somogyi erdőszélen, sok hideg kályhát kell ezen a télen is megraknia.

– De hát vidéken nagyon sok helyen vannak olyanok, ahol sparhelt még működik. Egyébként szerintem a legnagyszerűbb fűtési-sütési és konyhatechnikai megoldás, ahol egy helyiségben főznek is meg meleget is csinálnak – vallja Nagy László Péter.

A 2021-ben bezárt kisvasút – mely elsősorban turisztikai célokat szolgált, de a faanyag szállítására továbbra is alkalmas maradt a rakodásra alkalmas csonka állványok megőrzésével – a SEFAG nagybajomi erdészete működtette, azonban ideiglenesen felfüggesztette a vonalat, mert a pénzügyi forrás nem állt rendelkezésre a pályafelújításhoz. Jelenleg próbálunk más megoldást találni a kisvasút újrandításra az országgyűlési képviselőnkkel, Móring József Attilával és néhány érdekelttel. Amennyiben a működtetéshez és a pálya felújításához szükséges összeget megkapjuk pályázati úton, az önkormányzat átvenné a vasútvonal működtetését.

Az ország egyik legszebb tája ez. Néhány éve itt még a kisvasút zakatolt – feléleszteni csekély a remény. Fotó: Kállai Márton

A településen hozzávetőleg ötszáz lakóingatlan található, ebből nagyjából az épületek 30 százaléka korszerű energetikailag. A faluban időről időre felröppen a hír, hogy az itt élők közül éppen ki az, aki kihasználja azokat a kormányzati intézkedésekből adódó könnyítéseket, mint a napelempályázat meg a szigetelés. Most meg különösen, miután kiderültek ezek a jövőt illetően nehéz helyzetek. A település népszerű, nemcsak a környék nagyobb városaiból, hanem az ország minden területéről és külföldről is költöznek Mesztegnyőre. A nyugalomért jönnek ide, nem csupán az alig 25 kilométernyire fekvő Balatonért.

Az itt lakók a józan paraszti eszüket használva megfontolják a gáz használatát. A legtöbb háznál megvannak a kémények, az emberek java része óvatos volt, nem bontották el azokat. Így érthető, hogy manapság sokan váltanak fatüzelésre. A fafűtésnél, ahogy mondani szokták, ötször melegszik egy ember – ötször kell megfogni azt a fát, míg beteszik a kályhába. A mostani helyzet igazi kárvallottjai az idős emberek, akik közül sokan koruknál és egészségi állapotuknál fogva nem tudják már ellátni a fatüzeléssel járó teendőket, náluk marad a gáz és a spórolás.

Tóth István épp a tűzifát pakolja háza udvarán. A hetvenes éveiben járó férfi sem tért át a gázra.
– Eddig ketten voltunk, valaki mindig itthon volt, vagy a nejem, vagy a fiam. Fiatalabb koromban még kimentem az erdőre, és szedtem én is fát, meg vettünk is, így aztán ki tudtuk fűteni a házat. Ez itt, amit látnak a halomban, parkettának való fa, csak nem jó annak a minősége, végáru, aztán azt már nem viszi el a német. Pedig tölgyfa. Parkettának az való. Már fűtök vele, a lakásban hűvös van.
Megmutatja a kazánt, a garázsnak is használt helyiségben egy hatalmas sarkot foglal el Totya.

– Megpiszkálom majd egy kis gázolajjal – valamivel csak meg kell gyújtani azt a tüzet! 600 forint egy ilyen kis begyújtós, hát kinek van arra pénze? A Zselichez tartozunk, erdő vesz minket körbe, miért ne fűtenénk itt fával? Régen, amikor járt még a kisvasút, innen egészen a Balatonig vitték a fát vonattal, onnan meg teherautókra rakták, és vitték szerteszét mindenfelé.

Takarékos­kodnak az energiával. Nincs nagyren­dezvény, s bezárták a 75 férőhelyes turistaszállást is. Fotó: Kállai Márton

Az „Ismerik a viccet a tücsökről és a hangyáról?„ kérdéssel fogadott, hát kérdéssel is búcsúzik tőlünk a polgármester: – Az új variáció szerint eljön az ősz, a tücsök bekopogtat a hangyához. Az kinyitja az ajtót, és mielőtt megszólalna a tücsök, már mondja is neki, hogy ne haragudj, de nem tudok segíteni. Te egész nyáron muzsikáltál, én meg dolgoztam. Szedtem össze mindent, hogy télen ne szenvedjek hiányt, ne kérj már tőlem semmit. Azt mondja erre a tücsök: hangya komám, csak elbúcsúzni jöttem hozzád, mert télen elmegyek Párizsba. Egy jó helyen, jó pénzért fogok muzsikálni. Csak be szerettem volna neked jelenteni azt, hogy ne aggódj, hogyha nem jövök. Elgondolkodik a hangya, a következőket mondja a tücsöknek: ha már elmész Párizsba, keresd meg La Fontaine sírját, és mondd el neki, hogy semmi sem igaz abból, amit megírt. Az élet sokszor felülírja a meséket.

forrás: SzabadFöld 10-27

Előző cikk

Főkert - őszi ültetési szezon

Következő cikk

A Túlélő Fa története



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Gyászhír – Végvári Jenő [70]

Elhunyt Végvári Jenő, okleveles erdőmérnök, az Országos Erdészeti Egyesület tagja. Édesapánk 1977-ben végzett a Soproni Erdészeti és Faipari…
Tovább

Gyászhír – Reményfy László [93]

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik szerették és tisztelték, hogy Reményfy László, okleveles erdőmérnök életének 93. évében, november 16-án…
Total
3
Share