Ahogy minden évben, úgy idén nyáron is sor került az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlésére, amely a magyar erdésztársadalom legnagyobb közösségi eseménye és legfontosabb szakmai találkozója. Az immár 152. alkalommal megrendezett találkozónak közel harminc év után ismét a Pilisi Parkerdő volt a házigazdája. A több mint 750 fő részvételével lezajlott, hatalmas sikerű eseménynek a Gödöllői Királyi Kastély adott otthont. A sikerben kulcsszerepe volt Petrik János főszervezőnek, a Pilisi Parkerdő műszaki és termelési vezérigazgató-helyettesének, aki e tevékenységéért most miniszteri elismerő oklevélben részesült.
Közel harminc év a Parkerdőben
Az 1965-ben született Petrik János 1989-ben szerezte diplomáját a soproni erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán. Pályafutása kezdetén Zala megyében dolgozott termelőszövetkezeti erdészként, majd 1994-ben került a Pilisi Parkerdőhöz – itt dolgozik közel harminc éve. A Budapesti Erdészetnél fontos munkát végzett az erdők közjóléti szerepének erősítésében, majd a Szentendrei Erdészet vezetője lett. 2020-ban nevezték ki a társaság vezérigazgató-helyettesének.
Mindezekkel párhuzamosan rendkívül aktív tagja volt az Országos Erdészeti Egyesület Visegrádi Helyi Csoportjának, szakmai és személyes kvalitásai mellett ezért is esett rá a választás a 152. vándorgyűlés megszervezésére. Főszervezőként az ő feladata volt az ünnepi helyszínek kiválasztása, a vándorgyűlés menetének és a protokolláris eseményeinek lebonyolítása. Kimagasló szervezői munkája elismeréseként most Nagy István agrárminiszter miniszteri elismerő oklevelet adományozott Petrik Jánosnak.
Nagy jelentőségű vándorgyűlés
Ahogy a lenti videóban Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója is elmondja, az idei vándorgyűlés kiemelkedő jelentőségű volt mind az Országos Erdészeti Egyesület, mint a Pilisi Parkerdő számára.
A vándorgyűlésen az Országos Erdészeti Egyesület is megfogalmazta megújuló szakmai céljait, melyek összhangban vannak az erdők szerepének változásával. Az OEE eltökélt a szakmai és tudományos munka erősítésében, például az OEE Szaktudás Füzetsorozat elindításával. Ugyanilyen fontosnak tartja a szakmai kapcsolatrendszer erősítését, például a Soproni Egyetemmel, a magán erdőgazdálkodókkal, a természetvédelmi szakemberekkel, a külföldi szakmai szervezetekkel. Kiemelt jelentőséget tulajdonít a nemzetközi erdőtanúsítási rendszerek hazai alkalmazásának.
Emellett a Pilisi Parkerdő bemutathatta előremutató, természetközeli és városierdő-gazdálkodását. A szakmai, terepi programok nagy része ezekre a tevékenységekre és gazdálkodási módokra fókuszált, például a városierdő-gazdálkodás kihívásaira a pesti síkvidéki vagy a budai dombvidéki oldalon, illetve az örökerdő-gazdálkodás lehetőségeire, módszereire és az ezekhez kapcsolódó tudományos, erdőökológiai kutatásokra. A parkerdő jellegzetessége a természeti környezettől elválaszthatatlan, a területet átszövő gazdag kulturális hagyomány, melyet – például Visegrád környékét, a ráckevei vidéket vagy a vándorgyűlésnek otthont adó gödöllői királyi kastélyt – szintén szakmai programok mutattak be.
forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.
