FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Fontosak hazánk vizes élőhelyei

Fotó: Vermes Tibor

A vizes élőhelyek védelmének érdekében 1971. február 2-án Iránban írták alá a Ramsari Egyezményt, hazánk 1979-es csatlakozása óta már az ország 2,6 %-a, 29 vizes élőhely, több mint 240 ezer hektáron képezi részét – jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából, Dömsödön.

A helyettes államtitkár beszédében kifejtette, hogy a 2023-as évben a vizes élőhelyek rekonstrukciója adja a világnap központi témáját. A kérdés rendkívül időszerű, hiszen 2022. decemberében Montrealban a Biodiverzitás Egyezmény részes feleinek találkozóján elfogadták a globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiát, amely ambiciózus célkitűzéseket fogalmaz meg az élőhelyek helyreállítása tekintetében – folytatta Balczó Bertalan.

A helyettes államtitkár kiemelte a Ramsari Egyezmény jelentőségét, amely nemcsak az egyik legnagyobb múltú, hanem az egyik legdinamikusabban fejlődő államközi természetvédelmi megállapodás. Az egyezményhez már 172 ország csatlakozott, és világszerte mintegy 2,4 millió négyzetkilométer kiterjedéssel, 2471 ramsari területet tartunk nyilván – fűzte hozzá.

Fotó: Vermes Tibor

Balczó Bertalan hangsúlyozta, hogy az élőhelyek rekonstrukciójának feladata nemcsak Európa és világszinten, de hazánkban is kiemelt figyelmet kap. Az elmúlt 12 évben a különböző operatív programokban kifejezetten természetvédelmi célra felhasznált források összege 90 milliárd forint, amelyből több mint 460 egyedi beruházást valósítottak meg a hazai nemzeti park igazgatóságok, ezáltal pedig mintegy 300 ezer hektáron javult a környezet állapota. Ezen projektek több mint fele élőhely-rekonstrukciót célzott, ahogy a 2014-ben indult és 2023-ban záruló pénzügyi időszak eddig felhasznált forrásainak nagy része is, többek között a Hanság, a Tihanyi Belső-tó, a Kardoskúti Fehér-tó, illetve a Duna és a Tisza mellékágai területén – emelte ki a helyettes államtitkár.

Balczó Bertalan beszámolt arról is, hogy több évnyi szakmai előkészítés és egyeztetés eredményeként tavaly decemberben az Európai Bizottság elfogadta a KEHOP Plusz programot, amely lehetőséget biztosít majd a korábban megkezdett hazai természetvédelmi fejlesztési irányok folytatására.

Fotó: Vermes Tibor

Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója a rendezvényen elmondott beszédében nyomatékosította, hogy az igazgatóság munkájának is rendkívüli részét teszi ki a vizes élőhelyek védelme, különböző operatív forrásokból pedig számos vizes élőhely-rekonstrukciós projektet valósítottak meg a nemzeti park munkatársai.

forrás: AM Sajtóiroda

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Előző cikk

Vizes élőhelyek világnapja

Következő cikk

Ki fizesse az EU természet helyreállítási rendeletének költségeit?



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Selmeci Társaság 35 éves

A Selmeci Társaság idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját, melyet egy hétvégi programsorozattal készül megünnepelni 2024. november 8. és…