FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Ki fizesse az EU természet helyreállítási rendeletének költségeit?

Finnország számára a javaslat 2050-ig 13-19 ezer milliárd eurós költséget okoz (nagyjából évi 500 millió euró), a helyreállítandó terület pedig 2-6 millió hektár.

Az Európai Unió által előkészített természet helyreállítási rendelet költségeinek nagy részét a tagállamok fogják viselni – vélik a finn képviselők.

Mauri Pekkarinen európai parlamenti képviselő pénzügyi segítséget kér Finnországnak az EU-tól a Bizottság által javasolt természetvédelmi helyreállítási rendelet költségeinek ellentételezésére. Pekkarinen, aki a Renew Europe képviselőcsoportot képviseli és a finn Centrum párt tagja, a helyzetet a tavaly decemberben elfogadott új kibocsátáskereskedelmi rendszerhez hasonlítja, amely most már a fűtésre és a közlekedésre is kiterjed.

Ez az uniós döntés várhatóan egyes országokat, főként a közép- és kelet-európaiakat, jobban sújtja majd, mint másokat, ezért az EU létrehozott egy 87,5 ezer milliárd eurós szociális alapot‘ – mondja Pekkarinen. Az EU Bizottsága által javasolt új rendelet lényegi tartalma, hogy a különböző élőhelyek leromlott területének 30 százalékát 2030-ig helyre kell állítani. 2040-re 60 százalékot, 2050-re pedig 90 százalékot kell helyreállítani.

“Az EU végre fogja hajtani a helyreállítási jogszabályokat, és mivel egyes országok számára a költségek sokkal magasabbak lesznek, mint mások számára, az az elképzelés, hogy az EU nem fektetne be pénzt ebbe a gyakorlatba, egyszerűen ostobaság. Azt mondom, hogy az Uniónak annyi, ha megpróbálnak valami ilyesmit keresztülvinni” – mondja Mauri Pekkarinen európai parlamenti képviselő.

A Natural Resources Institute Finland (Finn Természeti Erdőforrások Intézete) becslése szerint Finnország számára a javaslat 2050-ig 13-19 ezer milliárd eurós költséget okoz (nagyjából évi 500 millió euró), a helyreállítandó terület pedig 2-6 millió hektár.

Összehasonlításképpen: Németországnak, amelynek lakossága több mint 15-szöröse Finnországénak, a becslések szerint nem kell 190 millió eurónál többet fizetnie, míg Belgium és Ausztria egyenként körülbelül 65 millió eurót fizetne.

“Az EU fogja végrehajtani a helyreállítási jogszabályokat, és mivel egyes országok számára a költségek sokkal magasabbak lesznek, mint mások számára, az az elképzelés, hogy az EU nem fektetne be pénzt a gyakorlatba, egyszerűen ostobaság. Azt mondom, hogy az Uniónak annyi, ha megpróbálnak valami ilyesmit keresztülvinni” – mondja Pekkarinen.

Niinistö: A helyreállítási intézkedések pénzügyi hasznot hoznak

Más véleményen van Ville Niinistö, a Zöld Liga képviselője. Összehasonlítja az EU természet helyreállításáról szóló rendeletét az ENSZ 2022 végén Montrealban megrendezésre kerülő biodiverzitási konferenciájának célkitűzéseivel. Montrealban megállapodtak abban, hogy 2030-ig törekedni kell a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására.

Niinistö úgy véli, hogy a Bizottság által előírt helyreállítási intézkedések nagy része máshol fog pénzügyi hasznot hozni. Példaként említi a szén-dioxid-nyelőkről szóló rendeletet, amely arra kötelezi Finnországot, hogy növelje a szén-dioxid-nyelőket.

“Ha a tőzeglápokon lévő erdőket folyamatos erdőgazdálkodás alá vonják, akkor több szenet fognak megkötni. Mind a szénmérleg, mind a természeti értékek javulni fognak. A helyreállítás érdekében tett intézkedés növeli a szén-dioxid-nyelőket, és így a kivágások mennyisége máshol nagyobb lehet” – mondja Niinistö.

Ville Niinistö zöld képviselő szerint a helyreállítási intézkedésekhez szükséges 500 millió euró mintegy fele már szerepel az állami költségvetésben.

Niinistö szerint a helyreállítási intézkedésekhez szükséges 500 millió euró mintegy fele már szerepel az állami költségvetésben. A meglévő, erdőkkel kapcsolatos támogatásokat, például a magánerdő-tulajdonosoknak nyújtott erdőgazdálkodási támogatást is fel lehetne használni a helyreállításra. Niinistö rámutat, hogy az EU-nak is vannak olyan forrásai, amelyekre a tagállamok pályázhatnak a helyreállítási intézkedések végrehajtására.

Túl nagy eltérések a számokban

Miapetra Kumpula-Natri, a Szocialisták és Demokraták képviselőcsoport és a Finn Szociáldemokrata Párt képviselője úgy véli, nem szerencsés, hogy a helyreállítás pénzügyi hatását becslő számadatok nagyon eltérőek. A Natural Resources Institute Finland korábbi becslése szerint a költségek 930 millió euróra rúgnának, de azóta a becslés csaknem a felére, 500 millióra csökkent.

“Az általános becslésekben annyi változó számadat van, hogy ez nem túl jó módja a dolog bemutatásának” – mondja Miapetra Kumpula európai parlamenti képviselő.

“És vannak olyan becslések, amelyek szerint minden ebbe befektetett euróból nyolc vagy harmincnyolc euró térül meg. Az ilyen üres fecsegések nem igazán illenek bele a finnországi komoly politikai vitákba. Ha minden egyes euró, amit a helyreállításba fektetnek, legalább nyolc további eurót hozna vissza, akkor gondolom, Németországnak is megérné még néhány ezermilliót befektetni” – töpreng Kumpula-Natri. “Az általános becslésekben olyan sok változó számadat van, hogy ez nem túl jó módja a dolog bemutatásának” – folytatja.

Finnországban több mint 600.000 magánerdő-tulajdonos van, akik a fák éves növekedésének több mint felét (60 százalékát) és a szén-dioxid-elnyelők 70 százalékát birtokolják. Kumpula-Natri úgy véli, hogy a helyreállítás költségeit a kormánynak kellene viselnie. ‘Ami a tulajdonvédelemmel kapcsolatos kártérítést illeti, nem tudom, hogyan értékelték azt. Nem számították ki az erdészeti ipar veszteségeit, ami sok ország számára fontos – ha mondjuk egy iparág már nem nyereséges’ – mondja Kumpula-Natri.

Az EPP véleménye megoszlik

A természet helyreállításáról szóló rendelet megosztja az Európai Néppárt frakcióját képviselő Finn Nemzeti Koalíció Pártjának tagjainak véleményét. Henna Virkkunen megismétli az EPP véleményét, miszerint a rendeletet el kell vetni. ‘Finn szempontból a rendeletet meglehetősen igazságtalannak találtuk’ – mondja Virkkunen.

“Finn szempontból a rendeletet meglehetősen igazságtalannak találtuk” – mondja Henna Virkkunen európai parlamenti képviselő.

Egy másik néppárti képviselő és a Koalíciós Párt tagja, Sirpa Pietikäinen támogatja a rendeletet. “Ó igen, lesznek plusz kiadások” – mondja Pietikäinen.

Sirpa Pietikäinen néppárti képviselő rámutat, hogy a biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozása most sokkal olcsóbb, mint tíz év múlva.

Rámutat, hogy a biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozása most sokkal olcsóbb, mint tíz év múlva. A “birtoklási jog észszerű korlátozásának” nevezhető helyreállítás okozta többletköltségek körülbelül egyötödét tennék ki – véli Pietikäinen. Nem határozza meg, hogy ez a többletköltség mely személyt vagy szervezetet érintené.

“Ha a költségek jelentősek – ha egy gazdaságot (egy farmot) be kell zárni, vagy egy egész területet kell megvédeni -, akkor a természetvédelmi törvénynek megfelelően kompenzálni fogják. Voltak már ilyen esetek korábban is. Nehéz változást elérni, ha soha semmit sem szabadna hagyni, hogy változzon” – mondja Pietikäinen.

Forrás: forest.fi
Írta: Tero Karjalainen
Fatájolta: MM

Észrevétel: Lehet hogy érdemes lenne kiszámolni, megbecsülni a rendelet Magyarország esetén várható költség hatásait is. (MM)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Előző cikk

Fontosak hazánk vizes élőhelyei

Következő cikk

Brazília rétegelt-lemez exportja 11%-ot csökkent



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések