FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Háború és környezetpusztítás

Lövésekkel kettétört fák. Erdő Irpiny mellett

Akik a sajtón keresztül követik nyomon a putyini háború elszomorító fejleményeit, érthetően elsősorban az emberi veszteségekre figyelnek. A filmes és fényképes narráció pedig sokszor az ember alkotta épületek, városok pusztításának képein keresztül mesél az ukránokat ért szörnyű agresszióról. Sem a veszteségek, sem a szenvedés fájdalma nem alkalmas a méricskélésre. Figyelmünket azonban, a hosszútávú jövő tervezése érdekében, muszáj Ukrajna fáinak, erdeinek, ökológiai egészségének irányába fordítanunk. – Bojár Iván András írása

Épp a részben oroszok által levert magyar szabadságharc ünnepének napján egyéves az a felirat, amit Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter intézett személyesen elnökéhez Vlagyimir Putyinhoz. Ebben, némileg hasonlóan a mi miniszterelnökünk 2022. augusztus 5-i rendeletéhez, fakivágások, erdőirtások lehetőségének szélesre nyitását kéri, taglalja. Hasonló szemléletű felirat ez, mint amilyet a hazai rendeletet megelőlegezve Zámbó Péter agrárminisztériumi államtitkár is írt, ugyancsak tavaly márciusban. Mindkét „kecskére-a-káposztát” rendszerű felvetés lényege, engedélyt nyerni a fák korlátlan pusztítására és szélsőségesen haszonelvű értékesítésére. Míg a magyar szerző javaslata a nyersfa árának világpiaci fellendülésére hivatkozott, szovjetorosz imperialista kollégája „a védelmi célú földeken történő fakivágás lehetőségét”, katonai célú hasznosítását és a háborús költségeket finanszírozó felhasználását fejtegeti. Ezalatt persze az Ukrajnától katonailag elfoglalt földterületeket érti. „Bármilyen intenzitású és korú fákat vágnak ki, függetlenül a tulajdonformától és a földterület kategóriájától a keletkező fa felhasználásának jogával.” Ugyanaz a logika ez, amellyel ugyanezek az orosz hadvezetők és politikusok gyermekek ezreit rabolták el Ukrajnából és hurcoltak Urálon túli táborokba vagy adtak át orosz nevelőszülőknek. Úgy gondolják, amit katonai terrorral elfoglaltak, elraboltak, az immár az övék, azzal tetszőlegesen bánhatnak. Jellemző rájuk, hogy a Greenpeace-t már rég kitiltották Oroszországból, épp a napokban pedig ellenséges ügynöki szervezetnek nyilvánították a WWF-et is.

Ukrajna, ahogy itthon a zöld civilek, természetesen hevesen reagált erdeinek szabadrablására, pusztítására. „Legutóbb a fasiszta megszállás idején történt hasonló, amikor elpusztították vagy exportálták természeti értékeinket” – fogalmaztak.

A háborús környezetpusztítás helyszínei Ukrajnában

Az Ukrajnát fenyegető erdőpusztítás végzetes, immáron nemcsak a háborúban érintett országokat, de a teljes globális ökológiai rendszert befolyásoló kártevés. Különösen fenyegető amiatt is, merthogy Ukrajna eleve nem állt erős lábakon, ami az erdővédelmet, tömeges fatelepítést illeti. Sőt, ez az eufemisztikus megfogalmazás messze nem fedi mindazon problémákat, amelyek ma, például a bennünket Magyarokat érzelmileg is érintő, földrajzilag közelségben emelkedő Kárpátok erdeit érinti. A Kárpáti Igaz Szó egyik cikkében Szabó Sándor így fogalmaz: „a Kárpátokban 19 090 hektár erdőt fenyeget a kipusztulás, ebből 2023 hektáron fertőzések, 11 019 hektáron kéregrágó bogarak, 6047 hektáron a viharok és a szél tizedeli a fákat. A betűzőszú és a fenyőszú az első számú közellenség a Kárpátokban. Az elmúlt évtizedek forróbb és szárazabb nyarai miatt tömegesen szaporodtak el ezek a kártevők, és támadták meg a melegedés miatt kiszáradt fenyvesek. A ‘80-as évektől fokozódó felmelegedés következtében a nyári középhőmérséklet 2 Celsius-fokkal nőtt. A klímaváltozás áttételesen hat az erdőkre. Részben az azokra befolyással bíró környezeti tényezőket változtatja meg (például a csapadék mennyiségét, a talaj alkotóelemeit vagy a levegő páratartalmát), részben az erdő élővilágának összetételét.

A gyorsuló melegedés következtében a nyári középhőmérséklet 1 Celsius-fokkal nőtt. Az egyre gyakoribb aszályok emiatt lehetnek végzetesek több fafaj számára. A leginkább érintett a lucfenyő. Ugyanis a betűzőszú a lucfenyő kérgét kedveli legjobban.

A szúfélék alapesetben hasznos szerepet töltenek be a fenyőerdők ökoszisztémájában: a legyengült, öreg fákat támadják meg, így a fiatalabbak gyorsabban tudnak fejlődni. Az elmúlt évtizedek forróbb és szárazabb nyarai, az enyhe telek miatt azonban tömegesen elszaporodtak, és támadták meg a hőmérséklet miatt kiszáradt fenyőerdőket. A szú eddig is lakott a fenyőkben, a problémát most egyrészt az okozza, hogy nagyon elszaporodott, másrészt korábban a gyantájával védekezett ellene a fenyő, de erre már nem képes, mert elkezdett száradni. A kártétel egyre nagyobb területen, egyre gyorsabban jelenik meg.

Ráadásul a kártevők a testükre tapadt gombaspórákkal fertőzik meg a megtámadott fákat. A gombás fertőzések felgyorsítják ezeket a folyamatokat. Ha elkezd sárgulni a fenyő koronája, biztos, hogy valamelyik szúféle támadta meg.

A fertőzött fák kivágása és eltávolítása jelenleg az egyetlen hatásos védekezési forma. Egyes európai országokban ezzel a módszerrel sikerült lassítani és megállítani az erdők pusztulását.

Lengyelországot, Fehéroroszországot és Törökországot hozzák fel példának, ahol egészségügyi kitermelést végeznek nagyobb területeken és begyűjtik a szúval fertőzött fákat. Ezeknél a tarvágásoknál a lombkoronát elégetik, hogy megakadályozzák a szúfélék elterjedését. Ukrajnában ha ki is vágják a fákat, a lombkoronát otthagyják.

Ha valaki legyintene, hogy minket ez nem érint, érdemes tudnia, hogy a fák halála erősen negatív hatással van a teljes ökoszisztémára. A szakemberek a Kárpátokban feromoncsapdák kihelyezésével és a szú legnagyobb ellenségének számító hangyák védelmével igyekeznek felvenni a harcot a kártevők ellen. Ezzel párhuzamosan szárazságtűrő fajtákkal pótolják a kiszáradt fákat.”

A Kárpátok vidékén kívül a legtöbb háborús pusztítás természetesen a frontzónát éri, ahol eddig hárommillió hektár erdőterületet érintettek a harcok, és több mint 1,2 millió hektár természetvédelmi terület szintén sérült. Erről magam is meggyőződhettem a Kijivhez közeli Irpiny – Borogyanka – Bucsa térségében: fájdalmas látványt nyújt az ottani erdőkben zajlott harcok nyoma, ahogy a fegyverek, harci járművek nagy számban pusztították, roncsolták a faállományt. Az ukrán Ecoaction és a CEE (a közép-kelet európai Greenpeace) állásfoglalása szerint „A szeptemberi ukrán ellentámadás során felszabadított területek nagy része tele van aknákkal és más robbanóanyagokkal, miközben az orosz erők még mindig megszállás alatt tartják az ország jelentős részét.” Az orosz csapatok a háború első évében több mint 320 000 robbanószerkezetet aktiváltak, a termőföld egyharmada már most használhatatlan a mezőgazdaság számára, és több mint 600 állatfaj, 880 növényfaj van veszélyben. A háború okozta környezetkárosító hatásokról térkép is készült.

Fasorokkal kísért utak kereszteződése Bakhmut környékén egy éve, és most

A tömeggyilkosságok mellett ma már létezik az öcocídium fogalma is. Sőt, az Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) nemrégiben sürgette az összes tagállamot, hogy az ökocídiumot bűncselekménynek nyilvánítsa. A Tanács azonban nem hoz törvényeket, így az országok nem kötelesek eleget tenni ennek az ajánlásnak. Érdeklődéssel várjuk a magyar kormány állásfoglalását a kérdésben.

forrás: Vulkán folyóirat

Előző cikk

Épületek energiahatékonysága

Következő cikk

Infláció-fékező csomag




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version