FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Európa negyede már kiszáradt

Nyitóképen a Pó Torinó központjában 2022 július. Mauro Ujetto NurPhoto via AFP

Tavaly minden idők egyik legmelegebb és legszárazabb nyarát élte át Európa, és az idei kilátások sem sokkal jobbak. Április elején Európa és a Földközi-tenger medencéjének több mint egynegyedét sújtotta talajszárazság a Copernicus európai program műholdas adatai szerint.

A klímaválság „ijesztő” hatásokat váltott ki Európában tavaly : a hőhullámok több mint 20 000 ember halálát okozták, az aszály pedig elvitte a termést – derült ki egy uniós jelentésből.

Dél-Európában az embereket 70-100 napig sújtotta  a hőstressz, amikor a hőmérséklet legalább 32 fokos volt. Az Egyesült Királyságban a hőmérséklet először haladta meg a 40 fokot.  A jelentés szerint a hőség és a kevés csapadék szárazságot okozott, amely a kontinens több mint egyharmadát érintette, így ez volt a legszárazabb év. Európa folyóinak csaknem kétharmadában az átlagosnál alacsonyabb volt a vízmennyiség. A magas hőmérséklet azt is jelentette, hogy a nyári erdőtüzek szén-dioxid-kibocsátása az elmúlt 15 évben a legmagasabb volt, és az Alpokban rekord mennyiségű jeget veszítettek el a gleccserek.

Összességében Európa a valaha feljegyzett második legmelegebb évét élte, amikor a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedett – gyorsabban, mint bármely más kontinensen. Az elmúlt öt évben az átlaghőmérséklet 2,2 fokkal volt magasabb, mint az iparosodás előtti korszakban. A jelentés szerint Európa az elmúlt 40 évben a legmagasabb napsugárzást kapta a ritkább felhőtakaró miatt.

A kiszáradt Loire Franciaország 2022 aug.

Az Európai Aszálymegfigyelő Központ (EDO) által tanulmányozott terület 28,65 százalékán, azaz az Európától Törökországig és a Kaukázusig terjedő területen, valamint az észak-afrikai partvidéken volt aszály 2023. április 1. és 10. között.  A leginkább érintett terület Skandinávia, Írország, Lengyelország északi része, Spanyolország, Törökország, a Fekete-tenger nyugati partvidéke, valamint a Magreb északi része és a Kaukázus volt.

A megfigyelt terület 25 százalékán volt hiányos a talaj nedvességtartalma, elsősorban az esőzés hiánya miatt, és 3,57 százalékán volt „rendellenes a növényzet fejlődése”, amely a legmagasabb riasztási fokozat. Ezt a növényzetkárosodást, amely jelentős mezőgazdasági veszteségekre utal, elsősorban Észak-Afrikában, Spanyolország déli részének egyes övezeteiben, Írország középső részén és Törökországban észlelték.

Rebecca Emerton, a Copernicus Klímaváltozás Szolgálat által írt jelentés vezető szerzője azt mondta, hogy a 2023-as száraz tél és tavasz azt jelenti, hogy további szárazság várható. „Sajnos a hatások valószínűleg már a vegetációs időszakban jelentkeznek, így idén valószínűleg kevesebb termést fogunk látni.”

Guardian szerint a globális felmelegedés nélkül az északi félteke 2022-es rekord szárazságához hasonló aszályokra, eddig négy évszázadonként egyszer lehetett számítani, de most azzal számolhatunk, hogy megnövekszik a gyakoriságuk.

forrás: greenfo

Előző cikk

Miért sűrűsödnek az erdőtüzek?

Következő cikk

Somogyi összefogás a természet védelméért




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version