A szövetségi kormány kezdeményezni kívánja a megújuló energiákra való átállást a fűtés területén, és ezzel elő kívánja mozdítani az éghajlatvédelmet és az energiafüggetlenséget Németországban. Ennek érdekében többek között az épületenergetikai törvényt (Gebäudeenergiegesetz, GEG) is felül kell vizsgálni. A szövetségi kabinet 2023. április 19-én hagyta jóvá az épületenergetikai törvény módosítását.
[FATÁJ: A Németország új épületenergetikai törvény-tervezete című mai cikk kiegészítése a témához tartozó Gyakran Ismételt Kérdések felsorolása a megfelelő német honlapon. Előre felhívjuk a figyelmet a 11. pont utolsó intelmére: Az újonnan épített épületek esetében a biomassza alapú fűtés telepítése kizárt, mivel a biomassza mint korlátozott erőforrás a régi épületekre korlátozódik.]A Bundestag és a Bundesrat parlamenti eljárása most a következő. Az épületenergetikai törvénnyel megkezdődik és fokozatosan megvalósul a fűtési ágazat dekarbonizációja. 2024-től az új fűtési rendszerek telepítésénél következetesen megújuló energiára kell támaszkodni. Konkrétan ez azt jelenti, hogy 2024. január 1-jétől lehetőség szerint minden újonnan telepített fűtési rendszernek 65 százalékban megújuló energiával kell működnie. Az új fűtési rendszerekre való összpontosítás kulcsfontosságú, tekintettel az építőipari ágazat hosszú beruházási időszakaira. Aki ma új fűtési rendszert telepít, az 20-30 évig fogja használni azt. Ezért már most meg kell határozni a helyes irányt az új fűtési rendszerek telepítése tekintetében. A meglévő fűtési rendszerek továbbra is üzemeltethetők. Az elromlott fűtőberendezések megjavíthatók. Ha egy meglévő fűtési rendszer már nem javítható, és ki kell cserélni, akkor átmeneti időszakokat kell alkalmazni.
Az épületenergetikai törvény módosításával kapcsolatos kérdések és válaszok itt találhatók (2023. április 21-dikei állapot):
- Miért van szükségünk több megújuló energiára az építőiparban, és mikor egyezett bele a szövetségi kormány ezekbe a mélyreható változásokba?
A fosszilis energiáktól való függőség leküzdése érdekében az építőiparban is, a kormánykoalíció 2022 márciusában úgy döntött, hogy 2024-től kezdve, amennyire csak lehetséges, minden újonnan telepített fűtési rendszer 65 százalékban megújuló energiával kell, hogy működjön. A koalíciós bizottság 2022. márciusi döntését a koalíciós bizottság 2023. március 28-án megerősítette. Időközben a módosító indítványt a közlekedési lámpa minden pártjával politikai egységbe tömörítették, és a kabinet 2023. április 19-én jóváhagyta.
A törvényjavaslat a megújuló fűtésre való átállást szabályozza. A hangsúly a megvalósíthatóságon és a társadalmi támogatottságon van. A törvény egyértelmű beruházási ösztönzőket határoz meg, és biztosítja a pragmatikus átállást.
A fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló fűtési energiaforrásokra való áttérésre azért van szükség, mert Németországban a fűtés nagy része még mindig olajjal és gázzal történik. Németországban a teljes energiaszükséglet több mint egyharmadát az épületek fűtése és a melegvíz-ellátás teszi ki. Ennek a hőnek több mint 80 százalékát még mindig fosszilis energiával állítják elő. A mintegy 41 millió háztartásból csaknem minden második földgázzal, további egynegyedük pedig fűtőolajjal fűt. Ha tehát 2045-re klímasemlegessé akarunk válni, gyors irányváltásra van szükség az építőiparban. Más európai országok is tettek intézkedéseket.
2. Mi a törvény pontos célja?
A törvény célja hármas:
Először is a törvény célja, hogy konkrétan hozzájáruljon a fosszilis energia (különösen a földgáz és a kőolaj) megtakarításához és az éghajlatvédelemhez. Tekintettel a fűtési rendszerek viszonylag hosszú beruházási ciklusára, az építőiparban most kell elkezdeni az újrakezdést. A jelzésre gyorsan szükség van: aki most új fűtési rendszerbe fektet be, az tegye ezt fenntartható módon. A törvényjavaslat tehát felgyorsítja a hőátállást, hogy az épületszektorban elérjük a meghatározott üvegházhatású gázok csökkentését.
Másodszor, a törvényjavaslat erősíti a hőellátásunk ellenálló képességét. A fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiákra való fokozatos átállás a fűtés és a melegvíz előállítása során csökkentheti a fosszilis energiaimporttól való meglévő függőséget. Ez elengedhetetlen az energiaszuverenitás és a stabil hőellátás szempontjából. Tanulnunk kell a múlt hibáiból, és energiaellátásunkat a lehető legnagyobb mértékben saját kezünkbe kell vennünk. Csak így tudjuk megvédeni magunkat a fosszilis nyersanyagok árának hirtelen emelkedése miatti árrobbanásoktól.
Harmadszor, a törvénytervezet célja, hogy egyértelmű beruházási és korszerűsítési ösztönzőket határozzon meg a jövőbeni rossz beruházások megelőzése érdekében. A jogi keret tervezési biztonságot ad az iparágnak. Ez a tömegpiacon is a megújuló hőbe való beruházás indítójelét jelenti.
3. Hogyan kellene a polgároknak kezelniük a hőátállást – a gyakorlatban és a költségek tekintetében?
Annak érdekében, hogy a megújuló energiákra való átállás sikeres legyen, a törvénytervezet átmeneti időszakokat, átmeneti megoldásokat és nehéz helyzetekre vonatkozó rendelkezéseket ír elő. Különböző technológiai lehetőségek is vannak, amelyekkel a törvény követelményei teljesíthetők, úgynevezett megfelelési lehetőségek.
Mivel nem minden háztartás tudja megfizetni az új fűtési rendszer beruházási költségeit, a támogatás mértéke módosul. A bizonyítottan hatékony épületek szövetségi támogatása (BEG) keretében a megújuló fűtésre való átállást kísérik és támogatják a polgárokat. Közvetlen támogatások és kölcsönök állnak rendelkezésre. Alternatívaként lehetőség van a jövedelemadó-jog szerinti adókedvezményekre, amelyek már ma is léteznek, és amelyek szerint az energiahatékony felújítási intézkedések, mint például a fűtési rendszerek cseréje vagy a tulajdonosok szigetelési intézkedései adókedvezményben részesülnek.
A megújuló energiával történő fűtésre való átállási kötelezettség alóli mentesség elvileg mindazok számára lehetséges, akik gazdasági okokból nem képesek a beruházásra. Az érintettek megfelelő kérelmet nyújthatnak be az illetékes tartományi hatósághoz.
4. Mit takar az új finanszírozás konkrétan? Tudna példákat mondani?
Az alapot és a kiindulópontot a meglévő “Hatékony épületek szövetségi finanszírozása” (BEG) bevált finanszírozási struktúrái jelentik.
A finanszírozási struktúrát úgy alakítják át, hogy a finanszírozás a jövőben is megfeleljen a jogi követelményeknek. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a BEG keretében továbbra is lesz alaptámogatás minden saját tulajdonú lakóingatlanban élő állampolgár, valamint a magán kisbérbeadók (legfeljebb hat lakóegység, amelyek közül egy saját tulajdonú) számára a régi fosszilis tüzelőanyaggal működő fűtési rendszer új, éghajlatbarát fűtési rendszerre történő cseréjére. A jövőben a támogatás mértéke valamennyi megfelelési lehetőség esetében egységesen 30% lesz.
Az alaptámogatás mellett bónuszok, azaz megemelt támogatási arányok is léteznek, összesen három bónusz mellett. Ilyenkor minden esetben egy bónusz vehető igénybe (az alaptámogatáson felül legfeljebb 20%-os bónusz).
Klímabónusz I
A jövedelemtől függő transzferek kedvezményezettjei további 20%-os I. klímabónuszt kapnak. Ilyenek például a lakhatási támogatásban részesülők, az időskori alapjövedelem-támogatásban részesülők, a gyermekpótlékban vagy az állampolgári támogatásban részesülők. Az alaptámogatáson felül 20%-ot kapnak azokban az esetekben is, amikor nincs jogszabályi kötelezettség a fűtési rendszer cseréjére, de ösztönözni kell a különösen régi és nem hatékony fűtési rendszerek cseréjét.
Részletesen ez azt jelenti, hogy az alaptámogatáson felül 20%-os I. klímabónusz jár bizonyos esetekben, amikor a polgárok az új GEG értelmében nem kötelesek lecserélni régi fűtési rendszerüket, de az ösztönzők célja mégis a gyorsabb átalakítás lehetővé tétele:
- a 30 évnél idősebb széntüzelésű kályhák és olaj- vagy gázüzemű állandó hőmérsékletű kazánok cseréje, és
- ha tulajdonosaik a GEG-E 73. § (1) és 71i. §-ban foglalt mentességek hatálya alá tartoznak. Ezek a kivételek azokra a tulajdonosokra vonatkoznak, akik 2002 előtt vették birtokba ingatlanukat, valamint a 80 évnél idősebb személyekre.A “Klímabónusz I” továbbra is az alaptámogatáson felül jár azon tulajdonosok számára, akik az új GEG 102. §-a szerinti jövedelemhez kötött szociális ellátásban részesülnek (függetlenül a fűtési rendszer típusától és korától).
Klímabónusz II
Azok a tulajdonosok, akik a GEG értelmében kötelesek lecserélni régi és nem hatékony fűtési rendszerüket, 10%-os II. klímabónuszt kaphatnak, ha a határidő lejárta előtt lecserélik régi és nem hatékony fűtési rendszerüket, vagy nagyobb arányban megújuló energiát használó fűtési rendszert szerelnek be.
Részletesen ez a következőket jelenti: A bónusz az alaptámogatáson felül 10%-ot tesz ki, és a GEG-E 72. §-a szerinti törvényi cserekötelezettség alá tartozó széntüzelésű kályhák és olaj- vagy gázüzemű állandó hőmérsékletű kazánok cseréjére adható, amennyiben a törvényi követelményeket túllépik, azaz a fűtési rendszer cseréje esetén legalább öt évvel a törvényi cserekötelezettség időpontja előtt. Későbbi csere esetén a 70%-os RE-részesedés túlteljesítésnek minősül.
Az “I. és II. klímabónuszok” igénylését lépcsőzetesen alkalmazzák, hogy a keresletet a szükséges kézműves- és termékkapacitásokhoz igazítsák, és ne generáljanak árleszorító piaci hatást. Például 2024-től minden 40 évnél idősebb készülék (gyártási dátummal 1984.12.31-ig), 2025-től minden 35 évnél idősebb készülék (gyártási dátummal 1989.12.31-ig) és 2026-tól minden 30 évnél idősebb készülék (gyártási dátummal 1996.12.31-ig) támogatható.
Klímabónusz III
Átlagos esetekben 10%-os bónusz is jár, ha a jogszabályi követelményeket túllépik. Ez például azt jelenti, hogy a jogszabályban előírt 3 éves időszak helyett egy éven belül hőszivattyúra áll át.
Részletesen ez azt jelenti: A III. klímabónusz átlagos esetekben jár, azaz 30 évnél fiatalabb, javíthatatlanul meghibásodott fűtési rendszerek esetében. Ebben az esetben a széntüzelésű kályhák és bármilyen típusú olaj- vagy gázkazánok cseréjére az alaptámogatáson felül 10%-os bónusz kerül kifizetésre, amennyiben a jogszabályi követelményeket 65%-os RE megvalósításával egy éven belül (a GEG-E 71i § (1) bekezdése szerinti legfeljebb 3 éves jogszabályi határidő helyett) túllépik.
5. Vannak támogatások mellett hitelek is?
Az új finanszírozási koncepció négy elemből áll: alaptámogatás, amelynek keretében a polgárok a korábbiakhoz hasonlóan támogatást kaphatnak a fűtési rendszerek cseréjéhez. Másodszor, az alaptámogatás tovább növelhető a klíma bónusszal. És végül, a támogatás mellett létezik hiteltámogatás – ahogy eddig is a rendszerfelújításokra, mostantól a fűtési rendszer cseréjére is alacsony kamatozású hitel -, és megmarad a már meglévő lehetőség az adóleírásra, mint alternatív eszközre.
6. Mit jelent a hitelösztönzés és kik vehetik igénybe a hiteleket?
A hiteltámogatás már része a szövetségi támogatásnak a hatékony épületek rendszerszintű felújítására (BEG lakó- és nem lakóépületek). Emellett mostantól alacsony kamatozású hitelek is igényelhetőek a fűtési rendszerek cseréjére. A hiteltámogatás kiegészíti a közvetlen támogatásokat. Ezt a hitelprogramot minden állampolgár igénybe veheti.
7. Továbbra is érvényes, hogy más felújítási intézkedések is támogathatók?
Igen. Az egyéb felújítási intézkedések, amelyek nem a fűtési rendszerek cseréjére vonatkoznak, szintén érvényben maradnak. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a hatékonysági ház/épület szintű felújítások meglévő, rendszerszintű támogatása a KfW támogatási hitelein keresztül (BEG lakóépületek/nem lakóépületek) változatlan marad, mivel olyan nagyobb felújítási intézkedésekre vonatkozik, amelyek túlmutatnak a GEG 65%-os megújulóenergia-követelménye által indukált fűtéscserék típusán és mennyiségén.
A BEG egyedi intézkedések is megmaradnak, és a fűtési rendszer cseréje mellett továbbra is a korábbiak szerint támogathatók, mint például szigetelési intézkedések, ablakcsere és rendszertechnika.
8. Kinek, mikor és hogyan kell megújuló energiával fűtenie?
A törvénytervezet középpontjában a megvalósíthatóság és a szociális kísérő intézkedések állnak. A cél az egyértelmű beruházásösztönzés és a pragmatikus átmenet.
A rendeletek áttekintése:
a) A megújuló fűtési kötelezettség 2024-től csak az új fűtési rendszerek telepítésére vonatkozik, kivételek lehetségesek. Kényszerhelyzetben a tulajdonosok mentesülhetnek a kötelezettség alól.
b) A meglévő fűtési rendszerek továbbra is üzemeltethetők. Az elromlott fűtési rendszerek javíthatók.
c) Ha egy földgáz- vagy olajfűtési rendszer javíthatatlan (fűtési katasztrófa), pragmatikus átmeneti megoldások és többéves átmeneti időszakok állnak rendelkezésre, hogy a megújuló fűtési rendszerre való átállás előkészíthető legyen.
d) A tervezett szabályozás minden technológia előtt nyitott. Meglévő épületekbe továbbra is lehet gázfűtési rendszereket telepíteni, ha azok 65 százalékos zöldgázzal vagy hőszivattyúval kombinálva működnek. A megújuló energiákkal történő fűtésre vonatkozó célérték teljesítésére tehát több lehetőség is van, különböző technológiákat alkalmazva.
e) Az átállást célzott támogatásokkal kell támogatni. Ez a szociális nehézségeket is tompítani fogja. Ezen kívül még adókedvezmények is vannak.
9. A törvénytervezetet sok kritika érte, és a polgárok körében nagy volt a bizonytalanság. Mit igazítottak és változtattak meg tehát az elmúlt hetekben?
A törvényjavaslatot a kabinet 2023. április 19-én fogadta el. A korábbi tárcaközi egyeztetés során a törvénytervezetet továbbfejlesztették. A következő elemeket egységesítette a kormány, amelyek célja, hogy még fogyasztóbarátabbá tegyék a törvény alkalmazását:
- A törvényjavaslat tartalmazza azon megfelelési lehetőségek katalógusát, amelyek esetében a 65 százalékos megújuló energia megfelelés teljesítettnek minősül. Ez a katalógus ismét bővülni fog, többek között a naphővel, mint további megfelelési lehetőséggel.
- Az új épületekben a hibrid fűtési rendszerek (= gázfűtés hőszivattyúval kombinálva) és a legalább 65 százalékban hidrogénnel működő fűtési rendszerek is megengedettek lesznek. Ez több lehetőséget biztosít a hőellátás terén különleges kihívásokkal küzdő épületek számára. A gyakorlatban ez csak nagyon kevés esetben lehet releváns.
- Ezen túlmenően további átmeneti szabályok vonatkoznak azokra az épületekre, amelyeket központi és gázüzemű padlófűtéssel is ellátnak.
- A bérlővédelmi előírások kiigazításra kerülnek, a tüzelőanyagköltségek átalánykorlátozását a villamosenergia-ár referenciaérték alapján egységesítik.
- A nagyon idős épülettulajdonosok számára a megújuló energiaforrásokkal való fűtés követelménye alól mentességet biztosítanak: a 80 évnél idősebb (legfeljebb 6 lakásos épületek) tulajdonosok számára átlagosan 80 évnél idősebbek esetén eltekintenek a megújuló fűtésre való átállási kötelezettségtől.
- "H2-ready" gázfűtési rendszerek, azaz 100 százalékban hidrogénre átalakítható fűtési rendszerek telepítése lehetséges, de csak akkor, ha van kötelező érvényű beruházási és átalakítási terv a hidrogénhálózatokra, és ezeket a fűtési rendszereket már 2030-tól legalább 50 százalékban biometánnal, legkésőbb 2035-től pedig legalább 65 százalékban hidrogénnel üzemeltetik.
A zöld hidrogén mellett a kék hidrogén is lehetséges, de ennek szigorú kritériumoknak kell megfelelnie (a taxonómiai rendelet alapján).
- Az épületenergetikai törvény 72. és 73. §-aiban már ma is hatályos, a nem hatékony kazánok 30 év utáni cseréjére vonatkozó alapkötelezettség továbbra is érvényben marad, csakúgy, mint az alacsony hőmérsékletű és kondenzációs kazánokra vonatkozó mentességek, valamint a 2002.2.1. óta az ingatlanukban lakó tulajdonosok mentessége. További mentességgel egészült ki az a (legfeljebb 6 lakásos épületek) tulajdonos, aki a megengedett üzemeltetési időszak lejártakor betöltötte a 80. életévét. Fontos: Határidő vonatkozik. A kazánok csak 2044.12.31-ig üzemeltethetők fosszilis tüzelőanyaggal. Ezt követően a fosszilis földgázzal való fűtés már nem engedélyezett. Gázkazánok tehát 2044.12.31. után csak akkor üzemeltethetők, ha 100 százalékban "zöld gázzal" működnek.
- A szociális nehézségek tompítása érdekében a már meglévő nehézségi klauzulát kibővítik, és kivételt tesznek, ha a hozam nem esik ésszerű keretek közé.10. Ki kell cserélnem a meglévő fűtési rendszeremet 2024 januárjától?
Nem. A meglévő épületek esetében nincs azonnali pótlási kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy egy megfelelően működő fűtési rendszer továbbra is üzemeltethető. Az az elv azonban, hogy a fűtési rendszert az üzembe helyezéstől számított 30 év elteltével ki kell cserélni, továbbra is érvényes – ahogy a korábban hatályos törvény szerint is. Itt is vannak kivételek és átmeneti időszakok. Ha azonban új fűtési rendszert telepít, érdemes jövőálló, klímabarát fűtési rendszerbe beruházni – különösen azért, mert a fűtési rendszereket nagyon hosszú időre vásárolják, és a fosszilis tüzelőanyagok az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer szabályozása miatt idővel drágulnak.
Ez vonatkozik:
Elvileg 2024.1.1-től minden újonnan telepített fűtési rendszernek (új és meglévő épületekben, lakó- és nem lakóépületekben) legalább 65 százalékban megújuló energiát kell használnia. Ez azt jelenti, hogy a megújuló fűtés használatára vonatkozó kötelezettség csak az újonnan telepített fűtési rendszerekre vonatkozik. Ez alól az elv alól is vannak kivételek. Kényszerhelyzetben a tulajdonosok mentesülhetnek a kötelezettség alól.
A meglévő fűtési rendszerek továbbra is üzemeltethetők. Ezért nincs azonnali cserére vonatkozó kötelezettség. Ha egy meglévő fűtési rendszer megfelelően működik, akkor továbbra is használható. A javítás is lehetséges. A meglévő gáz- és olajfűtési rendszerek tehát továbbra is használhatók. A korábbiakhoz hasonlóan azonban általában 30 évvel a beszerelésük után ki kell vonni őket a forgalomból. Ez alól a szabály alól azonban vannak messzemenő kivételek.
Ha a fűtési rendszer elromlott és már nem javítható – úgynevezett fűtési katasztrófa -, akkor átmeneti időszakokat kell alkalmazni. Átmenetileg (legfeljebb három évig) egy (esetleg használt) fosszilis tüzelésű fűtési rendszer telepíthető, ha a régi fűtési rendszer meghibásodását követő három éven belül a tervek szerint átállnak egy olyan fűtési rendszerre, amely megfelel a megújuló követelménynek. Itt várható, hogy kialakul az átmeneti használt fűtési rendszerek piaca és a rövid távú bérleti modellek piaca. Emellett mindig van lehetőség arra, hogy a gázkazánt a három év lejárta után is tovább használják a csúcsterheléshez, egy hibrid fűtési rendszer részeként.
Amennyiben a fűtési hálózathoz való csatlakozás előrelátható, de még nem lehetséges, akkor akár tíz év is lehet a mozgástér. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonosoknak vállalniuk kell, hogy ezen időszakon belül gondoskodnak a fűtési hálózatra való csatlakozásról. Addig a “megújuló energiaforrásokkal való fűtés” követelményének nem megfelelő fűtési rendszerek továbbra is használhatók.
A gázüzemű padlófűtéssel és egyedi kályhákkal rendelkező lakóépületek számára kiterjedt átmeneti időszakok vannak. Ha egy ilyen épületben az első gázfűtési rendszer meghibásodik, a tulajdonosoknak három évük van arra, hogy eldöntsék, hogyan térnek át a megújuló fűtésre az egész épületben. Ha a fűtés központosítása mellett döntöttek, további tíz év áll rendelkezésükre a megvalósításra.
Új kiegészítésként itt a nagyon idős tulajdonosok számára mentességet biztosítanak a cserére vonatkozó kötelezettség alól, ha a tulajdonosok átlagosan idősek. Ez azt jelenti, hogy a 80 évnél idősebb tulajdonosok mentesülnek a megújuló fűtésre való átállási kötelezettség alól átlag esetén.
Ezen kívül az épületenergetikai törvény tartalmaz egy általános nehézségi rendelkezést. A szociális nehézségek enyhítése érdekében a meglévő nehézségi záradékot kibővítik, és kivételekről rendelkeznek, ha a megtérülés nem áll arányban a szükséges beruházásokkal.
11. Milyen lehetőségek vannak a megújuló energiákkal fűtésre?
A megújuló energiákkal fűtésre átálláshoz különböző technológiákat lehet alkalmazni. A szabályozás minden technológia előtt nyitva áll.
Új fűtési rendszer telepítésekor a következő megfelelési lehetőségek állnak rendelkezésre:
Fűtőhálózathoz csatlakozás: A fűtőhálózatokban a különböző megújuló hőforrások és a hulladékhő (pl. ipari üzemekből vagy adatközpontokból származó) hatékonyan felhasználhatók és kombinálhatók egymással. 2030-ra a hőhálózatoknak legalább 50 százalékban megújuló energiaforrásokból vagy hulladékhőből származó hővel kell rendelkezniük, 2045-re pedig teljesen üvegházhatású gáz semlegesnek kell lenniük. Ezért ha egy meglévő fűtési hálózatot csatlakoztatnak, a megújuló energiaforrásokkal fűtésre vonatkozó követelmény teljesítettnek tekinthető, még akkor is, ha a megújuló energiák aránya jelenleg még alacsonyabb. Különösen az agglomerációkban a fűtési hálózatra csatlakozás ezért jó lehetőség az új jogszabályi követelmények teljesítésére. A távhőhálózatra csatlakozással a jövőben anélkül lehet a dekarbonizált hőellátásra támaszkodni, hogy a fűtési rendszer cseréjekor már magas szintű energetikai felújítást kellene végrehajtani.
Elektromos hőszivattyú beépítése: Az elektromos hőszivattyú beépítése sok családi és ikerházban, de társasházakban is – akár meglévő épületekben is – lehetséges. A hőszivattyú nagyrészt ingyenes és megújuló környezeti hőt használ (a talajból, a levegőből vagy a szennyvízből), így megfelel a megújuló követelménynek. Az épület szigetelése vagy a panelfűtés itt előnyt jelent, de nem kötelező követelmény.
Közvetlen elektromos fűtés: A közvetlen elektromos fűtés nagyon jól szigetelt, alacsony fűtési igényű épületekben használható. A villamos energia közel 50 százaléka már most is megújuló forrásokból származik; a megújuló energiák aránya folyamatosan emelkedik, és 2030-ra várhatóan eléri a legalább 80 százalékot.
Hibrid fűtési rendszer telepítése: Ha a hőszivattyú önmagában nem elegendő a téli fűtési csúcsterhelés fedezésére, akkor azt ki lehet egészíteni fosszilis tüzelésű hőtermelővel (olaj- vagy gázfűtés). Ez aztán csak a különösen hideg napokon nyújt támogatást. A 65 százalékos megújulóenergia-célkitűzés teljesítése érdekében a hőszivattyút vagy a biomassza-fűtési rendszert prioritásként kell üzemeltetni, és meg kell felelnie a minimális teljesítménykövetelményeknek. Különösen a még nem szigetelt lakóépületekben lehet jó megoldás a hibrid fűtés, így felújítás után már nem lesz szükség a fosszilis kazánra.
Napenergián alapuló fűtés: Előfeltétel, hogy ez teljes mértékben fedezze az épület fűtési igényeit.
Hidrogénfűtési rendszerek, azaz olyan fűtési rendszerek, amelyek földgázzal és tiszta hidrogénnel is képesek fűteni, feltéve, hogy a helyi gázhálózat-üzemeltető konkrét és kötelező érvényű átalakítási tervet készített és tett közzé a gázhálózatának hidrogénre átalakítására.
Biomassza fűtés (fa fűtés, pellet fűtés stb.) telepítése: Mivel a fenntarthatóan előállított biomassza csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, és a különböző ágazatokban jelentkező kereslet miatt várhatóan drágulni fog, ez a lehetőség csak olyan meglévő épületekben alkalmazható, ahol más megoldás nem észszerű vagy megvalósítható, pl. nehezen felújítható épületek vagy műemlék épületek.
Olyan gázfűtési rendszer telepítése, amely bizonyíthatóan megújuló gázokat használ: Ebben az esetben legalább 65 százalékban fenntartható biometánt vagy biogén folyékony gázt kell használni a hőellátáshoz. A biomassza elérhetősége azonban korlátozott, a biometán ára pedig viszonylag magas. Az árak pedig a jövőben várhatóan tovább emelkednek. A “H2-ready” gázfűtési rendszerek, azaz a 100 százalékban hidrogénre átalakítható fűtési rendszerek szintén lehetségesek, de csak akkor telepíthetők, ha a hidrogénhálózatokra vonatkozóan jogilag kötelező érvényű beruházási és átalakítási terv áll rendelkezésre.
Az újonnan épített épületek esetében a biomassza alapú fűtés telepítése kizárt, mivel a biomassza mint korlátozott erőforrás a régi épületekre korlátozódik.
12. Minden megújuló fűtési lehetőség egyformán jó?
A tulajdonosoknak már a korai szakaszban meg kell találniuk, hogy melyik megújuló energiával működő hőellátás a legjobb az épületük számára. Ebben az energetikai tanácsadás is segíthet.
Az energiaforrások döntő szerepet játszanak a megújuló energiákkal fűtés lehetőségeiben. Ennek oka, hogy az ingyenes környezeti hővel ellentétben más megújuló energiaforrások, mint például a fa vagy a biogáz, csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, ezért egyes esetekben már most is drágák, és az árak a jövőben várhatóan tovább emelkednek. Ezért ezeket csak akkor szabad választani, ha más fűtési lehetőség nem jön szóba.
A meglévő épületek fűtési rendszerének cseréjével párhuzamosan mindig meg kell vizsgálni, hogy elvégezhetők-e energiahatékony felújítási intézkedések, mint például az ablakok cseréje vagy a tető és a falak szigetelése. Ezeknek sok esetben nemcsak az energia- és pénzmegtakarítás miatt van értelme, hanem a lakókomfort javítása és az ingatlan értékének növelése érdekében is. Ezeket a fűtési rendszer cseréjével egyidejűleg vagy azt követően is el lehet végezni.
13. Meddig lehet még használni a meglévő gáz- és olajfűtési rendszereket?
Ha a meglévő fűtési rendszer megfelelően működik, továbbra is használható. A javítás is lehetséges. Ha a fűtési rendszer csak meghibásodott és javítható, akkor továbbra is üzemeltethető. A meglévő gáz- és olajfűtési rendszerek tehát továbbra is használhatók, de a beszereléstől számított 30 év elteltével ki kell cserélni azokat. Ez a 30 éves szabály a múltban is érvényes volt. Célja, hogy a teljesen elavult és így nem hatékony fűtési rendszereket 30 év után lecseréljék.
Az új épületenergetikai törvényben ez a 30 éves szabály továbbra is érvényben marad, csakúgy, mint a cserekötelezettség alóli, már korábban is érvényes mentességek. A konkrét szabályozás a hatályos épületenergetikai törvény 72. és 73. §-ában található. Ezek szerint a 30 év utáni cserekötelezettség nem vonatkozik a) az alacsony hőmérsékletű és a kondenzációs kazánok esetében, valamint b) azon tulajdonosok esetében, akik a 2002. február 1-jei határnap óta laknak az ingatlanukban.
Fontos azonban megjegyezni, hogy időbeli korlátozás érvényes. A kazánok csak 2044. december 31-ig üzemeltethetők fosszilis tüzelőanyaggal. Ezt követően a fosszilis földgázzal fűtés már nem engedélyezett. A gázkazánok tehát 2044.12.31. után csak akkor lehetségesek, ha 100 százalékban “zöld gázokkal” üzemelnek.
14. Tehát a jövőben is telepíthetek tisztán új gáz- vagy olajfűtési rendszert?
Az olaj- és gázfűtési rendszerek 2024. január 1-je után is felszerelhetők. A jövőben azonban általában legalább 65 százalékban zöld gázokat (pl. biometán) vagy zöld olajokat kell beszerezniük. A GEG tervezete emellett kivételeket ír elő az úgynevezett “H2-kész” gázfűtési rendszerek számára. Ezek a gázfűtési rendszerek, amelyek ma még földgázt égetnek, de a jövőben tiszta hidrogént is használhatnak, bizonyos feltételek mellett megengedettek. Ez akkor van így, ha a gázhálózat-üzemeltetőnek van egy jogilag kötelező érvényű beruházási és átalakítási terve a hidrogénhálózatokra, és a fűtőberendezések 2030-tól legalább 50 százalékban biometánt, hidrogént vagy más zöldgázt, 2035-től pedig legalább 65 százalékban zöld vagy kék hidrogént használnak hidrogénhálózatból.
Ezen túlmenően gáz- vagy olajfűtési rendszerek más megújuló fűtési rendszerekkel kombinálva is telepíthetők. Példa: Ha egy hőszivattyú önmagában nem elegendő a téli fűtési csúcsterhelés fedezésére, akkor azt ki lehet egészíteni egy fosszilis tüzelésű hőtermelővel (olaj- vagy gázfűtés). Ez utóbbi csak a különösen hideg napokon nyújt támogatást. A 65 százalékos megújulóenergia-célkitűzés teljesítése érdekében a hőszivattyút vagy a biomassza-fűtést prioritásként kell üzemeltetni, és meg kell felelnie a minimális teljesítménykövetelményeknek. Meglévő épületek esetében a gáz- vagy olajfűtés átlagosan hároméves átmeneti időszakkal továbbra is üzemben maradhat, de a három év letelte után át kell állítani 65 százalékban megújuló energiára. A törvény átmeneti rendelkezéseket tartalmaz az úgynevezett gázüzemű padlófűtési rendszerekre is.
15. Mi történik, ha a gáz- vagy olajfűtésem télen meghibásodik, és nem tudok rövid időn belül megújuló energiára váltani?
A megújuló energiaforrásokra való rövid távú átállás a fűtés terén gyakran nehézségekbe ütközik. Ezért a törvénytervezet elegendő átmeneti időszakot ír elő.
A fűtési rendszer meghibásodása esetén, azaz ha a fűtési rendszer már nem működtethető rendeltetésszerűen és nem javítható, a tulajdonosok hároméves átmeneti időszakot kapnak a megújuló energiákkal való fűtésre vonatkozó követelmény teljesítésére. A megújuló energiára vonatkozó célkitűzésnek nem megfelelő fűtési rendszer (pl. gáz- vagy olajfűtés) telepítése egyszer engedélyezett, ha három éven belül olyan fűtési rendszerre térnek át, amely legalább 65 százalékban megújuló energiával működik. Az időszak azon a napon kezdődik, amikor a fűtési rendszer cseréjét először végzik el. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó követelmény legkésőbb három év elteltével történő teljesítése például a kondenzációs kazán mellé hőszivattyú beépítésével vagy biometán felhasználásával is megvalósítható. Alternatív megoldásként lehetséges, hogy kezdetben bérfűtési rendszert használnak, és az átmeneti időszakban elvégzett kísérő intézkedések (pl. tervezés, radiátorcsere, szükség esetén szerkezeti hőszigetelés) után a rendszert hőszivattyúra vagy fa pellet fűtési rendszerre váltják.
16. Mi történik, ha a gázfűtési rendszerem meghibásodik?
A gázüzemű padlófűtési rendszerek különleges helyzetét az átmeneti rendelkezések figyelembe veszik. A gázüzemű padlófűtéses épületekben a tulajdonosoknak az első gázüzemű padlófűtés cseréjét követő három éven belül el kell dönteniük, hogy központi fűtési rendszerre térnek-e át, vagy továbbra is decentralizáltan, egyedi fűtőtestekkel fűtenek.
Ha 65 százalékban megújuló energiaforrásokon alapuló központi fűtési rendszert kívánnak kiépíteni, erre további tíz év áll az épület tulajdonosainak rendelkezésére. Csak a központi fűtési rendszer elkészülte után kell az összes, ezt követően lecserélendő fűtési rendszert bekötni.
Ha a decentralizált fűtést folytatni kívánják, akkor minden új fűtési rendszernek legkésőbb a hároméves döntési időszak lejártát követő egy éven belül egyedileg kell megfelelnie a megújuló energiaforrásokra vonatkozó követelménynek. Ebben az esetben a decentralizált gázfűtési rendszereket legalább 65 százalékban biometánnal vagy más zöld gázokkal lehetne üzemeltetni, de decentralizált hőszivattyúk és közvetlen elektromos fűtési rendszerek telepítése is szóba jöhet.
17. Érdemes-e megújuló energiával fűtésre váltani?
A fűtési rendszer élettartama alatt a hőszivattyú olcsóbb, mint a gázfűtés. Ennek oka, hogy az olaj és a gáz ára a jövőben emelkedni fog. Aki a megújuló energiákból származó fűtésre tér át, függetleníti magát a fosszilis tüzelőanyagok árának alakulásától. A magasabb beruházási költségeket az üzemeltetési időszak alatt általában alacsonyabb üzemeltetési költségek ellensúlyozzák, mivel a fűtőolaj, a gázolaj, a benzin és a földgáz ára 2027-től folyamatosan emelkedni fog az EU kibocsátás-kereskedelme miatt. Emellett a fosszilis tüzelőanyagok árának hirtelen megugrása is megelőzhető.
18. Érdemes-e hőszivattyút telepíteni szigeteletlen épületekbe, vagy előbb az egész épületet fel kell újítani?
Minden szigetelési intézkedés hozzájárul az épület energiaigényének csökkentéséhez, és így a hőszivattyú működtetéséhez szükséges villamosenergia-igény csökkentéséhez is. Műszaki szempontból azonban hőszivattyú általában szigeteletlen házba is telepíthető, amely a környezeti levegő, a geotermikus hő vagy a szennyvíz segítségével jól fűti a házat. A rendszer hatásfoka és így az üzemeltetési költségek szempontjából is meghatározó az úgynevezett előfolyási hőmérséklet. Ez az a hőmérséklet, amelyre a fűtővizet a hőszivattyú felmelegíti, mielőtt azt a fűtési rendszeren keresztül elosztja. Egy léghőszivattyú akár 55 fokos maximális elfolyási hőmérséklettel egész évben hatékonyan üzemeltethető. A geotermikus vagy szennyvíz hőszivattyúk is képesek magasabb elfolyási hőmérsékletet elérni, mivel hőforrásaik alacsony külső hőmérsékleten is magasabbak. Ahhoz, hogy kevéssé szigetelt, vagy szigeteletlen épületeket ilyen áramlási hőmérsékletekkel is megfelelően fűteni lehessen, gyakran elegendő az egyes radiátorokat nagyobb felületű és jobb hőeloszlású radiátorokra cserélni.
Ezenkívül ma már léteznek olyan modern, magas hőmérsékletű hőszivattyúk, amelyek akár 80 fokos előremenő hőmérsékletet is elérhetnek. Ezekkel a hőszivattyúkkal bármelyik ház meleg lesz, és a fűtési technológia a hatékonyságban való kompromisszumok ellenére is lehet ökológiailag észszerű. Az alacsony energiahatékonyságú, szigeteletlen épületek esetében hibrid fűtési rendszerek is szóba jöhetnek, amelyekben a hőszivattyút gáz- vagy olajfűtési rendszerrel kombinálják. Az épület szigetelése után a hőszivattyú szükség esetén egyedül is átveheti a hőellátást.
E kérdés konkrét, az adott épületre vonatkozó felméréséhez a BMWK “lakóépületek energetikai tanácsadását” támogatja, és a költségek akár 80 százalékát is fedezi (családi és ikerházak esetében legfeljebb 1300 eurót). Szakképzett energetikai tanácsadókat, akik szintén pályáznak a támogatásra, az energiahatékonysági szakértői listán keresztül lehet keresni és megbízni: www.energie-effizienz-experten.de.
19. Ki tud nekem tanácsot adni a megújuló energiákkal működő, klímabarát fűtésre átállással kapcsolatban?
Annak eldöntésében, hogy melyik hőellátás a legmegfelelőbb az épületük számára, a tulajdonosok segítséget kaphatnak az energetikai tanácsadó szolgálattól.
20. Léteznek-e bérleti modellek a hőszivattyúkra fokozatos átálláshoz, a beszerzési költségek nélküli átálláshoz?
A hőszivattyúkhoz különböző szállítási, lízing- vagy bérleti ajánlatok is léteznek. Az ilyen modellek révén az épületek tulajdonosainak nem kell előre viselniük a még mindig viszonylag magas beruházási költségeket. A beruházást a szolgáltatást nyújtó cég fizeti, cserébe a felhasználók pedig egy meghatározott időtartamra havonta egy megállapított összeget fizetnek.
A hőszolgáltatási szerződés esetében az épület tulajdonosai egy bizonyos fix hőárban állapodnak meg a szolgáltatóval. A szolgáltató telepíti a hőszivattyút, viseli a hőszivattyú költségeit, a villamosenergia-ellátás költségeit, és felelős a rendszer megfelelő üzemeltetéséért és karbantartásáért. Ennek az az előnye, hogy az ügyfeleknek nem kell aggódniuk sem a rendszer telepítésével, sem a rendszer üzemeltetésével kapcsolatban, és csak a hőszolgáltatásért fizetik a megállapított árat.
Emellett egyre több a bérleti ajánlat a fűtési piacon. Ezekben a modellekben a hőszivattyút általában a szolgáltató telepíti és karbantartja is. Az épülettulajdonosok bérlik a rendszert, és fix havi árat fizetnek érte. A hőszolgáltatási szerződéssel ellentétben a tulajdonosoknak a hőszivattyú üzemeltetéséhez szükséges villamos energia árát is maguknak kell fizetniük. A szerződéskötési, lízing- vagy bérleti szerződések végén gyakran választási jogban állapodnak meg, amely szerint az ügyfelek eldönthetik, hogy megtartják-e a hőszivattyút, és maradványértéken megvásárolják-e azt, egyszerűen meghosszabbítják-e a szerződést, vagy a szolgáltatónak újra el kell távolítania a fűtési rendszert.
Mivel az ilyen modellek szolgáltatói ugyanúgy jogosultak a hőszivattyúkra vonatkozó állami támogatásra, mint a tulajdonosok, ezt az árkalkulációjukba is beépíthetik, és alacsonyabb havi hődíjat kínálhatnak. Ismétlem, az épülettulajdonosoknak nem kell ezzel maguknak foglalkozniuk, ezt általában a szolgáltatók végzik el. Az ilyen ajánlatok valószínűleg számos épülettulajdonos számára vonzóak lehetnek mind pénzügyi, mind szolgáltatási okokból.
21. Ha megújuló fűtésre állok át, hogyan tudom bizonyítani, hogy megújuló energiával fűtök?
A megújuló energiaforrásokkal működő éghajlatbarát fűtésről szóló rendelet végrehajtását a gyakorlatban egyszerűvé és bürokráciamentessé kell tenni.
Ennek érdekében számos megfelelési lehetőséget irányoznak elő, amelyek már most is teljesíthetőnek tekinthetők anélkül, hogy egyes esetekben (pl. fűtési hálózatra való csatlakozás vagy hőszivattyú telepítése esetén) a 65 százalékos részarányt igazolni kellene. Ha e szabványos lehetőségek valamelyikét választják, a követelményt teljesítettnek tekintik (ún. vélelmezési szabály). Ha olyan gázkazánt telepítenek, amely 65 százalékban biometánnal üzemel, a biometán vásárlásáról szóló számlákat öt évig meg kell őrizni a betáplálási és szállítási bizonylatokkal együtt.
22. Hogyan védik a bérlőket a magas üzemeltetési költségektől?
Mivel a fűtési rendszer cseréje közvetett hatással van a bérlőkre és fűtési költségeikre, a törvénytervezet megfelelő szabályozást ír elő a bérlők védelme érdekében.
Ha a fűtési rendszer meghibásodik és ki kell cserélni, a tulajdonosoknak vagy a bérbeadóknak fenntartható, megújuló energiát hasznosító fűtési rendszerre kell átállniuk. Ha a bérbeadó úgy dönt, hogy biometánon alapuló gázfűtést használ, a bérlőket meg kell védeni az akkor előreláthatóan magas üzemeltetési költségektől. Ezért a bérbeadóknak csak azt szabad megengedni, hogy a biometán beszerzési költségeit az üzemeltetési költségek kimutatásával összefüggésben áthárítsák arra az összegre, amely egy megfelelően hatékony hőszivattyúval történő azonos mennyiségű fűtés előállítása esetén felmerülne. Ezt valamennyi biogén tüzelőanyagra, különösen a pelletre/szilárd biomasszára is alkalmazni kell. E szabályozás nélkül fennáll a veszélye annak, hogy a bérbeadók továbbra is a beruházási költségek szempontjából kedvező gázfűtési rendszert telepítenének, és a bérlőket később a zöldgáz-ellátási szerződés magas üzemeltetési költségei terhelnék.
Annak érdekében, hogy a rosszabb energiateljesítményű épületek bérlőit megóvják a kevésbé hatékony hőszivattyú beépítése esetén felmerülő túlzott üzemeltetési költségektől, a hőszivattyú beruházási költségei csak akkor oszthatók meg a korszerűsítési arányosítás keretében, ha a hőszivattyú hatásfoka legalább 2,5. A korszerűsítési arányosítás keretében a hőszivattyúnak legalább 2,5-ös hatásfokot kell elérnie. Ellenkező esetben a beruházási költségeknek csak 50 százaléka osztható meg. Ez erős ösztönzést jelent a bérbeadók számára, hogy egyúttal az épület hatékonyságába is beruházzanak.
23. A bérházak központi fűtésre átállítása magas beruházási költségekkel járhat. Hogyan illeszkedik a szabályozás a megfizethető lakhatás biztosításának céljához?
A megújuló energiákkal működő fűtéshez szükséges beruházás sok esetben magasabb, mint a fosszilis tüzelőanyagokkal működő kazánok esetében. Emiatt jelenleg a Szövetségi Hatékony Épületek Szövetségi Támogatása (BEG) keretében a technológiától függően 10-40 százalékos támogatásban részesülnek. A szövetségi kormány továbbra is támogatja a megújuló energiával működő fűtési rendszerekre való átállást támogatásokkal vagy kölcsönökkel, valamint adókedvezményekkel, hogy a tulajdonosok és a bérlők terhei egyaránt korlátozottak legyenek. A megújuló fűtési rendszerek üzemeltetési költségei általában alacsonyabbak, mint a fosszilis tüzelésű fűtési rendszereké, különösen mivel a CO₂-árak emelkedése miatt a földgáz és a fűtőolaj egyre drágább lesz. A megújuló energián alapuló fűtési rendszerek telepítése tehát a meleg bérleti díjak növekedésének korlátozását célzó intézkedés is, legalábbis középtávon.
24. Elég hőszivattyú van a piacon ahhoz, hogy átálljunk a klímabarát fűtésre?
A hőátadáshoz hőszivattyúkra van szükségünk. Az ipar és a kereskedelem tudja ezt. A BMWK már az elmúlt évben is intenzíven dolgozott azon, hogy minden érintett ágazat felkészüljön a hőszivattyúk gyártásának és telepítésének felfutására. A BMWK például Habeck miniszter úr vezetésével 2022-ben két hőszivattyús csúcstalálkozót szervezett. Ennek eredményeképpen az érintett érdekelt felekkel – politikusokkal, gyártókkal, szakmákkal, energia- és építőiparral – egyeztetett konkrét ütemterv született, amely támogatja azt a célt, hogy 2024-től évente legalább 500 000 hőszivattyút telepítsenek. Ez különösen a termelési kapacitások növelését és a szükséges szakképzett munkaerő biztosítását jelenti a képesítésre, a továbbképzésre és a fiatal tehetségek bevonására irányuló széles körű intézkedések révén. Az ütemtervet konkrét intézkedésekkel támasztják alá. Az ütemterv itt található.
A fűtési hőszivattyúk értékesítése 2022-ben már 236 000 darabra emelkedett. A gyártók elkezdték jelentősen felpörgetni a hőszivattyúgyártást. A kereslet és a kínálat 2024-től lépésről lépésre kiegyenlítődik. A GEG megfelelő átmeneti intézkedéseket ír elő a rövid távú szűk keresztmetszetek esetére.
25. Van elég mesterember a hőszivattyúk telepítéséhez?
Korábban a hőszivattyúkat csak egyes fűtésszerelők szerelték be. Időközben a hőszivattyúk telepítésére képzett fűtésmérnökök aránya jelentősen növekszik, és az ipar és más képzési szolgáltatók által kínált képesítési tanfolyamok iránt nagy a kereslet. 2023. április 1-jétől fejlesztési program segíti a hőszivattyúk meglévő épületekben történő tervezésével, telepítésével és beállításával kapcsolatos képzést. A “Hőszivattyú-fejlesztési program” ezután a kézműves vállalkozások, a szakmunkástanulók és a mesteremberek, valamint az energetikai tanácsadással kapcsolatos képzések számára is elérhető lesz.
Ugyanakkor a hőszivattyúgyártók igyekeznek lerövidíteni a telepítési időt, például a gyárban történő előregyártás fokozásával. A szövetségi kormány hőszivattyús offenzívájának keretében további intézkedéseket tesznek a fűtési ágazatban rendelkezésre álló kézműves kapacitások növelése érdekében. Feltételezhető, hogy a fűtésépítő szakmában 2024-től rendelkezésre állnak majd a szükséges kapacitások. A GEG megfelelő átmeneti intézkedéseket ír elő a rövid távú szűk keresztmetszetek esetére. A “Hőszivattyú-fejlesztési programról”, amely kifejezetten a munkavállalóikat továbbképezni kívánó vállalatoknak szól, részletesebb információk a Szövetségi Gazdasági és Exportellenőrzési Hivatal (BAFA) weboldalain találhatók.
26. A hőszivattyúk és az elektromos fűtési rendszerek elektromos energiával működnek. Hogyan lehet ezt klímabarát módon előállítani, és mégis megfizethető maradni?
A villamosenergia-fűtési rendszerek és a hőszivattyúk működése teljesen üvegházhatásúgáz-semleges lesz, ha a villamosenergia-termelés is teljesen szén-dioxid-mentessé válik. Ennek megfelelően minél éghajlatbarátabb a hőszivattyúk és a közvetlen elektromos fűtési rendszerek működtetéséhez használt villamos energia, annál kisebb a fűtés által okozott CO₂-kibocsátás. Az épületek esetében ez az egyensúly már ma is optimalizálható, ha a villamos energiát fotovoltaikus rendszerrel állítják elő, és közvetlenül a hőtermelő működtetésére használják.
Ugyanakkor fontos, hogy a szél- és napenergia, valamint a hálózat bővítése még gyorsabban haladjon. A szövetségi kormány már tavaly kijelölte az irányt. Ennek érdekében felülvizsgálták a megújuló energiaforrásokról szóló törvényt és más törvényeket. Megnövelték a szél- és naperőművek bővítési útvonalait és pályázati mennyiségeit, valamint számos egyedi intézkedéssel javították a megújuló energiák keretfeltételeit a tervezésben és az adójogban is. Megerősödött a polgári energetikai üzemek és az önkormányzatok szerepe is. Az intézkedések jelenlegi állásáról itt található áttekintés. Az ún. uniós sürgősségi rendeletben pedig a távvezetékek bővítése, a szélenergia bővítése és a földi fotovoltaikus rendszerek is a kiemelt intézkedések között szerepelnek. Az uniós sürgősségi rendelet nemzeti végrehajtását a Bundestag és a Bundesrat éppen most, 2023. március 3-án fogadta el véglegesen.
A megújuló energiák aránya a megtermelt villamos energián belül az elmúlt években közel 50 százalékra emelkedett (2022: 48 százalék). Ezt az arányt 2030-ra 80 százalékra kell növelni. 2035-re a villamosenergia-termelésnek teljes egészében megújuló energiaforrásokból kell állnia. A megújuló energiák bővítése a legjobb módja annak, hogy tartósan megfizethető áramárakat érjünk el, mivel a szél- és naperőművek ma már a legolcsóbb áramtermelési technológiák, és függetlenné tesznek minket a más országokból származó energiaimporttól.
27. Németország az egyetlen ország, amely a hőellátását megújuló energiákra állítja át?
Az EU valamennyi tagállama köteles megvalósítani a közös éghajlatvédelmi célokat, és az építőipari ágazatot klímasemlegessé tenni. Az egyes országok különböző mértékű előrelépést értek el a megújuló energiákkal történő fűtésre való átállás terén. A hőszivattyúkra való átállás jelenleg különösen dinamikus. A 2021-es év végére Európa-szerte mintegy 17 millió fűtésre és melegvíz-előállításra szolgáló hőszivattyút telepítettek. A következő öt évben további tízmillió, 2030-ig pedig akár 30 millió is jöhet. Az Európai Unió ambiciózus terve, a RePOWER EU az éves telepítési arány megduplázását irányozza elő erre a célra. A technológia döntő mértékben hozzájárul majd ahhoz, hogy a földgázt, mint a hőtermelés eddigi fő energiaforrását felváltja Európában.
Franciaország az EU vezető országa, ahol mintegy 4,25 millió hőszivattyú van telepítve. Norvégiában a hőszivattyúk már a fűtési igény mintegy 60 százalékát, Svédországban és Finnországban pedig mintegy 40 százalékát fedezik. Dániában 2030-ra a távfűtés közel egyharmadát nagyméretű hőszivattyúkkal kívánják előállítani.
Lengyelországban a hőszivattyúk piaca 2022-ben több mint 100 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az csaknem 200.000 eladott hőszivattyúval Lengyelország egy főre jutóan ezzel éppen csak lemarad a skandináv országok mögött. Németország mellett Ausztria és a Cseh Köztársaság is támogatja a magánháztartásokat abban, hogy az olaj- és gázfűtésről fenntarthatóbb rendszerekre, például hőszivattyúkra váltsanak.
Forrás: energiewechsel.de
