A német épületenergetikai törvény (GEG) módosítását a szövetségi kabinet a közelmúltban jelentős változtatásokkal fogadta el a szövetségi meghallgatásról származó tervezethez képest. A Német Faipari Szövetség (DeSH) a meglévő épületekben az új fafűtési rendszerekre vonatkozó drasztikusan szigorított követelményeket és az új épületeknél a kategorikus tilalmat a faanyag diszkriminációjának tartja.
A tervek szerint az új épületekben a 65 százalékos célkitűzés teljesítéséhez nem engedélyezik a biomassza alapú fűtést. A meglévő épületek fűtéscseréjére, amelyekben a fahő központi szerepet játszik, a jövőben a biomassza-fűtési rendszerek napenergiával vagy fotovoltaikával való kombinációját és a porcsökkentő intézkedésekre vonatkozó kötelezettséget kell alkalmazni.
A Német Faipari Szövetség sajtóközleménye:
“A mai kabinetülésen nagy sajnálattal vettük tudomásul, hogy az épületenergetikai törvény elfogadott tervezete kirívóan eltér a szövetségekkel folytatott konzultáció során tervezett szabályozástól, és elutasítja a technológia nyitottságát a fafűtésben. Az egyoldalú megkülönböztetés és a fa, mint a legfontosabb és legsokoldalúbb regeneratív hőhordozó de facto kizárása mind az új épületekben, mind a meglévő épületekben nemcsak aránytalan költségeket okoz a fogyasztóknak, hanem így elszalasztja a lehetőséget, hogy az új szabályozás révén a hőátállás gyorsan sikerüljön” – kritizálja Julia Möbus, a DeSH ügyvezető igazgatója. “A szilárd biomassza ma a megújuló hő kétharmadát adja. A mi szempontunkból teljesen érthetetlen, hogy ezt a hozzájárulást nem veszik figyelembe a megújuló hőellátás jövőbeni kialakításánál.”
Lassul a megújuló hőforrások bővülése
A tervek szerint az új épületekben a 65 százalékos célkitűzés teljesítéséhez nem engedélyezik a biomassza-fűtési rendszereket. A meglévő fűtési rendszerek cseréje esetében, amelyekben a fahő központi szerepet játszik, a biomassza-fűtési rendszereket a jövőben a napelemes vagy fotovoltaikus rendszerekkel kombinált kötelezettség, valamint a porcsökkentő intézkedésekre vonatkozó kötelezettség terheli majd. “A meglévő épületek esetében a kombinációs kötelezettségek azzal fenyegetnek, hogy szükségtelenül többletköltségekkel terhelik a tulajdonosokat, és tovább lassítják a megújuló hő elterjedését. A felújítási elmaradás azonban különösen nagy a régebbi épületeknél. A biomassza-fűtési rendszerek használata itt gyakran továbbra is az egyetlen megvalósítható, megfizethető és észszerű megoldás” – mondja Möbus. “Ugyanakkor a biomassza-fűtési rendszerek, és így a nagy hatékonyságú és alacsony kibocsátású pelletfűtési rendszerek kategorikus kizárása nem felel meg az új épületek lehetséges épületkonstellációinak heterogenitásának. A fenntartható fűtési koncepciókat elutasítják. Így a fenntartható fából előállított energia az épülethálózatok központi ellátásának teljesítési lehetőségeként is kirekesztett marad.”
Möbus hangsúlyozza: “Még hosszú út áll előttünk ahhoz, hogy 2030-ra elérjük a megújuló hő 50 százalékos arányát. Jelenleg ennek aránya mindössze 16,5 százalék. A cél mielőbbi elérése érdekében az összes rendelkezésre álló megújuló energiaforrást következetesen ki kell használni. A meghirdetett technológiai nyitottság azonban visszalépésnek bizonyul, ha emiatt a tulajdonosok választási szabadságát korlátozzák. Ha a polgárok támogatni akarják a hőszolgáltatási fordulatot, változatos és megfizethető intézkedésekre van szükség”.
A Német Faipari Szövetség (DeSH) a német fűrész- és faipar érdekeit képviseli nemzeti, európai és nemzetközi szinten. Ennek során a szövetség gazdasági és iparpolitikai kérdésekben kiáll tagjainak – köztük több mint 400 vállalatnak Németország egész területéről – mellett, és támogatja a fa mint nyersanyag felhasználásának gazdasági és politikai keretfeltételeinek folyamatos javítását. A szövetség párbeszédet folytat a média, a gazdaság, a politika és a kutatás képviselőivel. A német fűrész- és faipar céljainak megvalósítása során a fa mint anyag és bioenergiaforrás környezetbarát és értékteremtő felhasználása mellett áll ki.
A szövetségi kabinet jóváhagyta az épületenergetikai törvény módosítását – megkezdődött a megújuló energiaforrásokkal való fűtésre való átállás
Modern sorházak képe
A szövetségi kormány ma (2023. április 19-én) a szövetségi kabinetben elfogadta az épületenergetikai törvény (GEG) 2. módosítását. A GEG módosításának törvénytervezetét a Szövetségi Gazdasági és Éghajlatvédelmi Minisztérium a Szövetségi Lakásügyi, Városfejlesztési és Építésügyi Minisztériummal közösen készítette el. A törvénytervezet törvényben rögzíti a megújuló energiákra való átállást a fűtés és a melegvíz-előállítás területén, ezzel elindítva és fokozatosan megvalósítva a fűtési ágazat dekarbonizációját. Az új fűtési rendszerek telepítésekor 2024-től kezdve következetesen megújuló energiát kell használni. Konkrétan ez azt jelenti, hogy 2024.01.01-től lehetőség szerint minden újonnan telepített fűtési rendszer legalább 65 százalékban megújuló energiával kell, hogy működjön. Az új fűtési rendszerekre való összpontosítás kulcsfontosságú, tekintettel az építőipar hosszú beruházási időszakaira. Aki ma új fűtési rendszert telepít, az 20-30 évig fogja használni azt. Ezért már most meg kell határozni a helyes irányt az új fűtési rendszerek telepítése tekintetében. A meglévő fűtési rendszerek továbbra is üzemeltethetők. Az elromlott fűtőberendezések megjavíthatók.
A megújuló energiaforrásokkal történő fűtésre való átállás pragmatikusan van megtervezve a módosításban, ahogyan azt a kezdetektől fogva tervezték. Átmeneti időszakok, különböző, a technológiának való megfelelési lehetőségek és különleges helyzetekben mentesítési lehetőségek alkalmazandók. Annak érdekében, hogy a törvény még inkább fogyasztóbarát legyen, az átmeneti időszakokat és a megfelelési lehetőségeket – különösen az új épületek esetében – ismét kibővítették, például a naphőenergiára is kiterjesztették. A “H2-ready” gázfűtési rendszerek egy másik lehetőség, azaz a 100 százalékban hidrogénre átalakítható fűtési rendszerek. Ezeket akkor lehet telepíteni, ha van kötelező érvényű beruházási és átalakítási terv a hidrogénhálózatokra, és ha ezeket a fűtőberendezéseket 2030-tól legalább 50 százalékban biometánnal vagy más zöld gázokkal, legkésőbb 2035-től pedig legalább 65 százalékban zöld vagy kék hidrogénnel működtetik.
Habeck alkancellár és szövetségi gazdasági és éghajlatvédelmi miniszter így nyilatkozott: “A módosítással fontos modernizációs offenzívát indítunk, és bepótoljuk azt, ami hosszú évek óta elmaradt. Mindezt úgy tesszük, hogy egyértelműen és tudatosan az újonnan telepített fűtési rendszerekre összpontosítunk. A meglévő fűtési rendszerek továbbra is üzemeltethetők. Az elromlott fűtőberendezéseket meg lehet javítani. De az új fűtési rendszerek esetében a hőtechnikai fordulatot most kell elkezdeni. Más országok, például Franciaország, Dánia, Finnország és Svédország már sokkal korábban elkezdték, és már előrébb tartanak. Mi megkezdjük a felzárkózási versenyt, és az épületenergetikai törvénnyel egyértelmű jelzést küldünk: aki most új fűtési rendszerbe fektet, annak ezt fenntartható módon kell tennie. Végül is, aki ma új fűtési rendszert szereltet be, az 20-30 évig fogja használni azt. A szociális nehézségeket átmeneti időszakokkal, mentességekkel és mindenekelőtt a támogatások átalakításával tompítjuk. Így anyagilag is segítjük a polgárokat a fűtési rendszerük cseréjében.
Klara Geywitz szövetségi lakásügyi, városfejlesztési és építésügyi miniszter: “Életünk egyik legszemélyesebb területe, hogy hogyan élünk. Bár lehet, hogy nem gondolunk minden lépésünknél az éghajlatra, egy dolog szinte mindig velünk van: az otthonunk kulcsa. Hogy hogyan fűtünk, azt a pénztárcánkban érezzük. A gáz valószínűleg soha nem lesz már olyan olcsó, mint az ukrán háború előtt volt. Akik a régi technológiára hagyatkoznak, egyre inkább pénzromboló technológiába fektetnek be. A mai törvényjavaslattal technológia-nyitott, energiatakarékos és jövőbiztos megoldásokat viszünk be a parlamenti vitába. Tervezési biztonságot adunk: a jelenlegi fűtési rendszerünk kivezetése generációs feladat, ezért fokozatosan fog megvalósulni. A GEG például előírja, hogy a 65 százalékos követelmény minden 2024. január 1-je után újonnan telepített vagy létesített fűtési rendszerre vonatkozik, kivéve, ha a törvényben előírt átmeneti időszakok vagy mentességek életbe lépnek. A fosszilis tüzelőanyagokat 2045-től kezdve kizárják. Annak érdekében, hogy a jogszabályi követelményeknek való megfelelés technikailag megvalósítható és megfizethető legyen, a technológia iránti nyitottság mellett elegendő átmeneti időszakot és szociális nehézségek esetén kivételeket biztosítunk. A kísérő támogatásoknak és adóintézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy senkit ne terheljünk túl az új követelményekkel. Éppen azért, mert otthonok nem léteznek kétszer, minden lakásnak és háznak olyan megoldásra van szüksége, amely megfelel az ott élő embereknek. Ez a törvény ezt teszi lehetővé.”
A GEG-módosítás rövid áttekintése:
1) Alapvetően 2024.1.1-től minden újonnan telepített fűtési rendszernek (új és meglévő épületekben, lakó- és nem lakóépületekben) legalább 65%-ban megújuló energiát kell használnia. Az elképzelés szerint ebbe a részarányba nem számítható bele a biomassza, ami főleg faanyagok égetése során nyert energia! A meglévő fűtési rendszereket ez nem érinti, és továbbra is használhatók. A javítás is lehetséges. A fosszilis tüzelőanyagok fűtési rendszerekben történő felhasználásának határideje 2044.12.31.
2) A rendelet minden technológia előtt nyitva áll: Az újonnan telepített fűtési rendszerekben a legalább 65%-ban megújuló energiaforrások használatára vonatkozó kötelezettség teljesítése érdekében a tulajdonosok vagy egyedi megoldást alkalmazhatnak, és számtanilag igazolhatják a megújuló energiaforrások arányát (legalább 65%), vagy szabadon választhatnak a különböző, jogszabályban előírt átalánymegfelelési lehetőségek közül: Fűtőhálózatra való csatlakozás, elektromos hőszivattyú, közvetlen elektromos fűtés, hibrid fűtés (megújuló fűtés és gáz- vagy olajkazán kombinációja), naphő alapú fűtés. Lehetőség van úgynevezett "H2-ready" gázfűtési rendszerek, azaz 100 százalékban hidrogénre átalakítható fűtési rendszerek kialakítására is, de csak akkor, ha van egy jogilag kötelező érvényű beruházási és átalakítási terv a hidrogénhálózatokra, és ezeket a fűtési rendszereket 2030-tól legalább 50 százalékban biometánnal vagy más zöld gázokkal, legkésőbb 2035-től pedig legalább 65 százalékban hidrogénnel üzemeltetik. A meglévő épületek esetében a következő egyéb lehetőségek állnak rendelkezésre: Biomassza fűtés, gázfűtés, amely bizonyíthatóan megújuló gázokat használ (legalább 65% biometán, biogén LPG vagy hidrogén).
3) Megfelelő átmeneti időszakok és kivételek vannak: Ha a fűtési rendszer elromlott és már nem javítható - úgynevezett fűtési rendszer katasztrófa -, akkor átmeneti időszakok érvényesek (3 év; gázkazán esetén akár 13 év). Átmenetileg (esetleg használt) fosszilis tüzelésű fűtési rendszer telepíthető. Ha a fűtési hálózatra való csatlakozás előrelátható, legfeljebb 10 éves átmeneti időszakok alkalmazandók.
4) A megújuló energiaforrásokkal történő fűtésre vonatkozó követelmény alól a nagyon idős épülettulajdonosok számára mentességet is biztosítottak. A 80. életévüket betöltött, legfeljebb hat lakást tartalmazó épületben lakó tulajdonosok számára a megújuló fűtésre való átállási kötelezettség alól átlagosan mentesülnek. Ugyanez vonatkozik a padlófűtési rendszerek cseréjére a 80 éves és idősebb, maguk is a lakásban lakó lakástulajdonosok esetében.
5) Az épületenergetikai törvény tartalmaz egy általános nehézségi rendelkezést, amely lehetővé teszi a kötelezettség alóli kivételeket. Egyedi esetekben mérlegelni kell, hogy a szükséges beruházás észszerű arányban áll-e a jövedelemmel vagy észszerű arányban áll-e az épület értékével. Figyelembe veszik a finanszírozási lehetőségeket és az árak alakulását is.
6) A megújuló energiaforrásokkal történő fűtésre való átálláshoz pénzügyi támogatás áll rendelkezésre támogatások, kölcsönök vagy a már meglévő adójóváírási lehetőségek formájában. A szövetségi kormányban egységes támogatási koncepciót fogalmaztak meg a megújuló fűtés támogatására, amely az új épületenergetikai törvényhez igazítja a támogatást. A megújuló energiákkal való fűtés a fogyasztók számára a támogatások és a jövőben a kedvező üzemeltetési költségek kombinációja révén fog megtérülni. A BMWK vonatkozó számításai 18 éves használati időn alapulnak.Az épületenergetikai törvényt most a Bundestag és a Bundesrat elé terjesztik. A kormány tervezetét itt találja.
