Az EU erdészeti politikájának finn szakértői rámutatnak, hogy a 27 tagállam egységes erdészeti politikája nem fog minden országban működni.
Elsi Katainen finn európai parlamenti képviselő (Renew) nehéznek nevezi az uniós természetvédelmi rendeletről folytatott vitákat.
“A Parlament előadója, a Környezetvédelmi Bizottság alelnöke, César Luena (S&D) szigorúbb helyreállítási célkitűzéseket szeretne, míg mások enyhíteni szeretnének azokon. A tárgyalások polarizálódtak” – mondta Katainen az Európai Parlament Finn Információs Irodája által szervezett rendezvényen. A polarizálódást jól mutatja, hogy az Európai Parlament jobbközép néppárti frakciója a természet helyreállításáról szóló rendelet egészét le akarja állítani.
Katainen nem igazán örül a rendeletnek, de nem is támogatja annak elhagyását. Úgy véli, hogy a biológiai sokféleség csökkenésével kapcsolatos problémák mindenképpen napirendre kerülnének a két év múlva kezdődő következő parlamenti ciklusban.
A Bizottság javaslata szerint 2030-ig a különböző ökoszisztémák leromlott területének 30 százalékát kellene helyreállítani. Az Európai Parlament várhatóan júliusban szavaz a javaslatról, majd azt követően a tagállamok kormányait képviselő Tanács elé kerül.
Az uniós erdészeti politikával kapcsolatos kérdések különösen fontosak Finnország számára, amely Európa legnagyobb erdőterülettel rendelkező országa. Földterületének több mint 75 százalékát erdők borítják.
A tőzeglápok újbóli nedvesítésének fogalma nincs meghatározva
Az EP-n belüli vitákat megnehezíti az alapvető kutatási információk hiánya. Elsi Katainen példaként említi a tőzeglápok újbóli nedvesítését, amelyet európai szinten nem definiáltak.
“A tőzeglápok újbóli nedvesítése javasolt, de ezek sokfélék, és hidrológiájuk és növényzetük nagyon különbözik egymástól. Hogyan határozzuk meg az újra nedvesítést? Miről döntünk itt valójában? Ha az erdőket újra nedvesítik, az metánkibocsátást eredményez? Hihetetlenül nehéz tárgyalni valamiről tudományos alap nélkül. Ilyenkor ideológiai csatározásokba torkollik az ember. Világos definíciókra van szükségünk” – mondta Katainen.
Általános szinten a tőzeglápok újra nedvesítése a talajvízszint megemelését jelenti a tőzeglápok erdeiben, például a lefolyás elzárásával. Ennek célja a tőzeg lebomlásából származó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése.
“A természetvédelmi irányelvek hiányosságainak megszüntetése”
Maija Rantamäki, a Finn Erdészeti Szövetség nemzetközi és uniós erdészeti ügyekért felelős vezetője rámutatott, hogy az erdők Finnország legfontosabb természeti erőforrásai.
Fontos szerepet játszanak a finn nemzetgazdaságban, és ha az uniós természet helyreállításáról szóló rendelet végrehajtása után az erdészeti ágazat beszerzési tevékenységére is hatással lehet.
Finnország fizikai exportjának 17,5 százalékát az erdészeti ipar termékei teszik ki, az ágazat által generált adóbevétel pedig 2,7 ezer milliárd euró.
Rantamäki úgy véli, hogy az uniós természet helyreállításáról szóló rendelet meg fogja szüntetni a természetvédelmi irányelvek hiányosságait. Ugyanakkor bírálta a Bizottságot, amiért túlságosan részletekbe bocsátkozik. Példaként említette a függeléket, amely a folyamatos erdőborítású erdőgazdálkodás előnyben részesítését és a tarvágások korlátozását említi.
“A helyreállítás eszközeit nem lehet uniós szinten meghatározni. A folyamatos takarás például teljesen más dolog a boreális övezetben, mint a mediterrán országokban” – jegyezte meg Rantamäki.
A kutatások kimutatták, hogy míg az EU-ban a folyamatos erdőborítású erdőgazdálkodás elterjedt, Finnországban a legjobban a gazdag tőzeglápokon alkalmazható, míg más területeken egyáltalán nem. A jól gondozott, egyenletes korú állományokkal rendelkező területeket például nehéz átállítani a folyamatos erdőgazdálkodásra.
A célok korlátozzák az erdőgazdálkodást
Rantamäki szerint az egyes ökoszisztémákra vonatkozó konkrét célok meghatározása, ahogyan azt a javasolt rendelet teszi, úgy fogja irányítani és korlátozni az erdőgazdálkodást, ahogyan azt a nemzeti intézményeknek kellene fenntartaniuk.
“A rendelet az erdészeti és mezőgazdasági ökoszisztémákra vonatkozó mutatókat határoz meg, amelyekről jelentést kell tenni a Bizottságnak. Ezek közé tartozik többek között a holtfa mennyisége, a talaj szén-dioxid-tárolása, a madárfajok köre és az erdők egyenlőtlen korszerkezete. Ezek közül néhány kedvezően alakult Finnországban, de az ilyen követelmények meghatározása az erdőgazdálkodás ellenőrzését jelenti” – mondta Rantamäki.
Rantamäki beszédének üzenete az, hogy az Európai Uniónak nem szabadna meghatározni a természet helyreállítására vonatkozó rendelet végrehajtásának módját.
“Egy példa arra, amit a közép- és dél-európai emberek, úgy tűnik, nem értenek, az ellenőrzött égetés, amellyel megfelelő élőhelyeket lehet létrehozni az égetett növényzetet és erős hőt igénylő fajok számára. Az ellenőrzött égetés nem szerepel a természet helyreállításáról szóló rendelet mellékletében a módszerek között, ami dióhéjban elmondja, hogy itt sokkal több helyi és nemzeti szakértelemre van szükség” – mondta Rantamäki.
“A szigorú környezetvédelmi szabályozás egyre szükségesebbé válik”
A panelbeszélgetésen részt vett Meri Kallasvuo, a finnországi Natural Resources Institute (Luke) vezető kutatója és programigazgatója is. Ő is azt mondta, hogy 27 tagállamban ugyanazt az erdészeti politikát alkalmazni nem célszerű.
“Elegendő nemzeti szabadságot kell biztosítanunk. A finnországi körülmények nagyon különböznek a Földközi-tenger partvidékétől” – mondta Kallasvuo.
Kallasvuo szerint fontos, hogy javítsuk a megújuló erőforrások felhasználásának hatékonyságát, ugyanakkor meg kell védeni az erdők ökoszisztéma-szolgáltatásait.
Kallasvuo új módszereket és szabályokat sürgetett a biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozására. Elmondta, hogy még “egy csomó stratégia” sem volt elég a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására Finnországban.
Az önkéntes részvételen alapuló sokoldalú erdőpolitika nem vált be. Szigorú környezetvédelmi szabályozásra kezd szükségessé válni. Ez arra kényszerít minket, hogy teljesen új utakon gondolkodjunk’ – mondta Kallasvuo.
Forrás: forest.fi
Írta: Tero Karjalainen
Fatájolta: MM
Észrevétel: A fentiek a finnek sajátos problémáit mutatják be. Az minden esetre látható, hogy minden országnak – ahogy Finnország is teszi – célszerű a saját érdekeit keményen megfogalmaznia a Bizottság részére.
